Hogy ki a hegyi-karabahi békeegyezmény nagy nyertese?
Oroszország.
Ahogy végetérnek a harcok és megszárad a tinta Örményország és Azerbajdzsán hosszú idő óta legsúlyosabb háborúját lezáró háromoldalas békeegyezményén, egy dolog egyre világosabb.
A Kreml győzött.
Putyin, „a királycsináló”
Moszkva – ironikus angol kifejezéssel élve – kirántotta a győzelmet a vereség karmai közül. Még nagyobb hatalomra tett szert a régióban, ahol a két volt szovjet tagköztársaság között kiújult konfliktus és Törökország izmosabb szerepvállalása a Kreml befolyásának hanyatlásával fenyegetett.
„Oroszország jól jött ki belőle” – véli Matthew Bryza, a karabahi konfliktus diplomáciai rendezésére évtizedekkel ezelőtt létrehozott Minszki Csoport volt társelnöke. „Putyin volt a domináns, ő volt ebben a helyzetben a királycsináló” – tette hozzá.
A szeptember 27. óta fellángolt harcokban legkevesebb kétezer katona és polgári lakos (de valószínűleg ennél is több) halt meg. A csata egyrészt a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó és 26 éven át a helyi örmények által ellenőrzött kis hegyi térségért és az azt körülvevő területekért folyt.
A volt szovjet térség befagyott konfliktusai
A korábbi háborút leállító, 1994-es tűzszünet óta az örmény és az azeri erők rendszeresen összecsaptak, mesterlövészek lőttek át vagy aknatüzet irányítottak a mások oldalra. Nem robbant ki azonban egészen most szeptemberig totális háború.
A megoldatlan helyzet miatt a szakértők kifejezésével élve ez egy „befagyott konfliktus” volt, egyike a volt Szovjetunió forró pontjainak, ahol Oroszország központi szerepet játszik. Néha úgy, hogy tüzeli, néha úgy hogy csitítja a feszültséget.
A többi – különböző hőfokú – befagyott konfliktus között említhető a két, Grúziához tartozó szakadár régió, Abházia és Dél-Oszétia és a moldovai szakadár Transzdnyisztria. És ott van Kelet-Ukrajna, ahol az orosz támogatást élvező erők ellenőrzik két tartomány jelentős részét és ahol 2014 óta több, mint 13 ezer ember halt meg a fel-fellángoló harcokban.
Képeken a Hegyi-Karabahba visszatérő emberek
Miért sikerült most Moszkvának csapatokat vezényelni a térségbe?
Ahogy máshová is, Oroszország Hegyi-Karabahba is katonákat akart küldeni – békefenntartóként – de ez egészen idáig nem sikerült neki. Az ok részben az volt, hogy sem Jerevánban, sem Bakuban nem tartották őszintének az orosz közvetítési kísérleteket.
Oroszországnak ugyanakkor jelentős a gazdasági befolyása mindkét országban, Azerbajdzsán például az orosz fegyverzet egyik fő vásárlója.
Moszkva korábbi jelentős diplomáciai próbálkozásai mind a Minszki Csoport, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet francia, orosz és amerikai diplomatákat tömörítő csapatán keresztül történtek.
A háttérben az állt, hogy a nyugati államok – a NATO-szövetséges Franciaország és az Egyesült Államok – stratégiai szerepet játszott a régióban, amit Moszkva viszont saját történelmi befolyási övezetének tekint.
Kiszorul a Nyugat?
Az új békeegyezmény nyomán Oroszország katonákat küld a térségbe, amivel potenciálisan örökre kiszorítja Párizst és Washingtont.
Ráadásul, a Kreml által kiadott szöveg és Putyin elnök szóvivője arra utalt, hogy szemben azzal, amire Ilham Alijev azeri elnök utalt, mégsem mennek török békefenntartók a területre.
„Igen, a Minszki Csoport halott. Úgy tűnik. Oroszország töltötte be a vákuumot és Törökország is” - válaszolta emailben a Szabad Európa/Szabadság Rádió kérdéseire a 2010-2012 között bakui amerikai nagyköveti posztot betöltő Bryza.
Richard Giragoszján, a jereváni Regionális Kutatások Központja igazgatója szerint a békealku igencsak orosz alku és ez Minszki Csoport létét fenyegeti.
„Az új egyezmény feltételei megvalósítják Moszkva legfontosabb célját: hogy domináns katonai szerepet játsszon a térségben” – mondta.
„Korábban a karabahi konfliktus egyik legsajátosabb vonása az volt, hogy az orosz hadsereg nem volt jelen – szemben a poszt-szovjet térség más válságzónáival. És ez hosszú ideje irritálta Moszkvát” – válaszolta a Szabad Európa/Szabadság Rádió kérdéseire emailen a kutató.
Az azeriek nagyon nyertek
Az alku bebetonozza az azeri erők jelentős harctéri sikereit is: Baku ellenőrzése alá kerül Hegyi-Karabah területének 40 százaléka és Azerbajdzsán visszaszerezte mind a hét Karabah körüli régiót, amit az előző háború nyomán az örmények ellenőriztek.
A szeptemberi harcok előtt örmény kontroll alatt volt a teljes Hegyi-Karabah és a hét említett régió, melyek együtt Azerbajdzsán területének 13 százalékát teszik ki.
A mostani megállapodás nyomán Azerbajdzsán kezébe kerül ama területek jelentős része, amelyeket az 1990-es évek elején elveszített.
Az oroszok megrendszabályozták Örményországot
Giragoszján szerint Moszkva egy másik célt is elért: nyomás alá helyezte Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt.
Nikol Pasinján független külpolitikai irányvonala 2018-as hatalomra kerülése óta idegesíti a Kremlt és az is, ahogy átvette a kormány irányítását: a miniszterelnököt a Bársonyos Forradalom néven említett népfelkelés juttatta hatalomra, egy olyan politikai változás, ami reflexből aggodalmat vált ki Moszkvában.
„A megerősödött orosz befolyás nemcsak az orosz szférában tartja Örményországot, de tovább szűkíti lehetőségeit, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki a Nyugattal” – tette hozzá a szakértő.
Fotókon az ünneplő azeriek és a tiltakozó örmények
Egyes elemzők szerint veszélyek is leselkednek Moszkvára
Mark Galeotti, politikai megfigyelő és az orosz biztonsági szolgálatokat nyomon követő szakértő szerint az a tény, hogy Moszkva most katonákat küld a térségbe, nem ér fel bombagóllal.
„Ez további teher az orosz hadseregnek és a költségvetésnek. Igen, Moszkva geopolitikailag beépül a térségbe, de eddig is domináns volt a világnak ezen a részén” – írta a Moscow Times című lapban. „Ha növelni kell az elköteleződésedet a helyzeted megőrzéséért, akkor az nem a haladás jele, mint inkább próbálkozás a hanyatlás megfékezésére.”
Steven Mann nyugalmazott amerikai diplomata, aki a 2000-es évek közepéig a Minszki Csoport társelnöke volt azt mondta, szerinte harctéri sikerei miatt Azerbajdzsán az egyértelmű győztes.
Az, hogy Oroszország megerősítette vezető szerepét a békeegyezménnyel nem meglepetés. A békefenntartók kiküldése pedig nem áttörő siker a számára, mert már hosszú ideje domináns szerepet játszik a térségben – mondta.
„Oroszország mindig is vezető katonai hatalom volt ott, a békefenntartók kivezénylése nem változtat ezen a tényen. Elutasítom azt a gondolatot, hogy Oroszországnak különleges jogai lennének a volt tagköztársaságok felett. Ezek független államok, szabadon választják meg a politikájukat. De őszintén, ha békefenntartókat akartunk látni, akkor nehéz elképzelni, hogy azok ne Oroszországból jöttek volna” - mondta Mann a Szabad Európa/Szabadság Rádiónak.
Az azeriek megőrizték önállóságukat
Miközben a Pasinján-kormány politikája idegesítette Moszkvát, addig Alijev sokkal óvatosabb volt – mondja Alekszandr Baunov, a Moszkvai Carnegie Intézet elemzője.
„A volt szovjet köztársaságok közül mindig is Azerbajdzsán volt a példa arra, hogyan lehet az oroszoktól teljesen független külpolitikát folytatni, de közben fenntartani a jóviszonyt Moszkvával és Putyinnal” – írta egy november 8-i keltezésű elemzésében.
„A példa Oroszország számára is fontos: megmutatja, hogy a Moszkvával fenntartott jó viszonynak nem feltétele a behódolás vagy az oroszok integrációs projektjeihez való csatlakozás” – mondta Baunov.
Az egyik ilyen fontos, orosz vezetésű integrációs projekt egy katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, amely a NATO Ötödik Cikkelyéhez hasonló kölcsönös védelmet garantál.
Örményország a szövetség része, Azerbajdzsán viszont nem
A békemegállapodás annak ellenére nyereséget jelent Bakunak, hogy orosz csapatok lépnek a területére, viszont közben nem kell jobban behódolnia Moszkvának.
Lehet, hogy az alkunak vannak a Kreml számára hátrányos elemei, de „sok tekintetben megfelel az alapvető orosz érdekeknek és valószínűleg a legtöbb, amit Oroszország rövidtávon nyerhet” – írta a Twitteren Alekszandr Gabujev, a Moszkvai Carnegie Intézet vezető kutatója.
Mike Eckel írása.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.