Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A békeegyezmény, ami Oroszország győzelmét hozta el a Dél-Kaukázusban


Azeri katona lóháton a nemzeti zászlóval Gandzsa városában, közel az örmény határhoz 2020. november 10-én.

Ahogy oszlik a lőporfüst és elhallgatnak az azeri és örmény fegyverek, kezd világossá válni, hogy ki a Hegyi-Karabah körül folyt konfliktus igazi győztese - és ő nem az, akire mindenki gondol.

Hogy ki a hegyi-karabahi békeegyezmény nagy nyertese?

Oroszország.

Ahogy végetérnek a harcok és megszárad a tinta Örményország és Azerbajdzsán hosszú idő óta legsúlyosabb háborúját lezáró háromoldalas békeegyezményén, egy dolog egyre világosabb.

A Kreml győzött.

Putyin, „a királycsináló”

Moszkva – ironikus angol kifejezéssel élve – kirántotta a győzelmet a vereség karmai közül. Még nagyobb hatalomra tett szert a régióban, ahol a két volt szovjet tagköztársaság között kiújult konfliktus és Törökország izmosabb szerepvállalása a Kreml befolyásának hanyatlásával fenyegetett.

Oroszország jól jött ki belőle” – véli Matthew Bryza, a karabahi konfliktus diplomáciai rendezésére évtizedekkel ezelőtt létrehozott Minszki Csoport volt társelnöke. „Putyin volt a domináns, ő volt ebben a helyzetben a királycsináló” – tette hozzá.

A szeptember 27. óta fellángolt harcokban legkevesebb kétezer katona és polgári lakos (de valószínűleg ennél is több) halt meg. A csata egyrészt a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó és 26 éven át a helyi örmények által ellenőrzött kis hegyi térségért és az azt körülvevő területekért folyt.

A volt szovjet térség befagyott konfliktusai

A korábbi háborút leállító, 1994-es tűzszünet óta az örmény és az azeri erők rendszeresen összecsaptak, mesterlövészek lőttek át vagy aknatüzet irányítottak a mások oldalra. Nem robbant ki azonban egészen most szeptemberig totális háború.

A megoldatlan helyzet miatt a szakértők kifejezésével élve ez egy „befagyott konfliktus” volt, egyike a volt Szovjetunió forró pontjainak, ahol Oroszország központi szerepet játszik. Néha úgy, hogy tüzeli, néha úgy hogy csitítja a feszültséget.

A többi – különböző hőfokú – befagyott konfliktus között említhető a két, Grúziához tartozó szakadár régió, Abházia és Dél-Oszétia és a moldovai szakadár Transzdnyisztria. És ott van Kelet-Ukrajna, ahol az orosz támogatást élvező erők ellenőrzik két tartomány jelentős részét és ahol 2014 óta több, mint 13 ezer ember halt meg a fel-fellángoló harcokban.

Miért sikerült most Moszkvának csapatokat vezényelni a térségbe?

Ahogy máshová is, Oroszország Hegyi-Karabahba is katonákat akart küldeni – békefenntartóként – de ez egészen idáig nem sikerült neki. Az ok részben az volt, hogy sem Jerevánban, sem Bakuban nem tartották őszintének az orosz közvetítési kísérleteket.

Oroszországnak ugyanakkor jelentős a gazdasági befolyása mindkét országban, Azerbajdzsán például az orosz fegyverzet egyik fő vásárlója.

Moszkva korábbi jelentős diplomáciai próbálkozásai mind a Minszki Csoport, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet francia, orosz és amerikai diplomatákat tömörítő csapatán keresztül történtek.

A háttérben az állt, hogy a nyugati államok – a NATO-szövetséges Franciaország és az Egyesült Államok – stratégiai szerepet játszott a régióban, amit Moszkva viszont saját történelmi befolyási övezetének tekint.

Kiszorul a Nyugat?

Az új békeegyezmény nyomán Oroszország katonákat küld a térségbe, amivel potenciálisan örökre kiszorítja Párizst és Washingtont.

Ráadásul, a Kreml által kiadott szöveg és Putyin elnök szóvivője arra utalt, hogy szemben azzal, amire Ilham Alijev azeri elnök utalt, mégsem mennek török békefenntartók a területre.

Igen, a Minszki Csoport halott. Úgy tűnik. Oroszország töltötte be a vákuumot és Törökország is” - válaszolta emailben a Szabad Európa/Szabadság Rádió kérdéseire a 2010-2012 között bakui amerikai nagyköveti posztot betöltő Bryza.

Richard Giragoszján, a jereváni Regionális Kutatások Központja igazgatója szerint a békealku igencsak orosz alku és ez Minszki Csoport létét fenyegeti.

Az új egyezmény feltételei megvalósítják Moszkva legfontosabb célját: hogy domináns katonai szerepet játsszon a térségben” – mondta.

Korábban a karabahi konfliktus egyik legsajátosabb vonása az volt, hogy az orosz hadsereg nem volt jelen – szemben a poszt-szovjet térség más válságzónáival. És ez hosszú ideje irritálta Moszkvát” – válaszolta a Szabad Európa/Szabadság Rádió kérdéseire emailen a kutató.

Felvonuló tömegek Bakuban: győzelmet ünnepeltek
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:49 0:00

Az azeriek nagyon nyertek

Az alku bebetonozza az azeri erők jelentős harctéri sikereit is: Baku ellenőrzése alá kerül Hegyi-Karabah területének 40 százaléka és Azerbajdzsán visszaszerezte mind a hét Karabah körüli régiót, amit az előző háború nyomán az örmények ellenőriztek.

A szeptemberi harcok előtt örmény kontroll alatt volt a teljes Hegyi-Karabah és a hét említett régió, melyek együtt Azerbajdzsán területének 13 százalékát teszik ki.

A mostani megállapodás nyomán Azerbajdzsán kezébe kerül ama területek jelentős része, amelyeket az 1990-es évek elején elveszített.

Az oroszok megrendszabályozták Örményországot

Giragoszján szerint Moszkva egy másik célt is elért: nyomás alá helyezte Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt.

Nikol Pasinján független külpolitikai irányvonala 2018-as hatalomra kerülése óta idegesíti a Kremlt és az is, ahogy átvette a kormány irányítását: a miniszterelnököt a Bársonyos Forradalom néven említett népfelkelés juttatta hatalomra, egy olyan politikai változás, ami reflexből aggodalmat vált ki Moszkvában.

A megerősödött orosz befolyás nemcsak az orosz szférában tartja Örményországot, de tovább szűkíti lehetőségeit, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki a Nyugattal” – tette hozzá a szakértő.

Egyes elemzők szerint veszélyek is leselkednek Moszkvára

Mark Galeotti, politikai megfigyelő és az orosz biztonsági szolgálatokat nyomon követő szakértő szerint az a tény, hogy Moszkva most katonákat küld a térségbe, nem ér fel bombagóllal.

Ez további teher az orosz hadseregnek és a költségvetésnek. Igen, Moszkva geopolitikailag beépül a térségbe, de eddig is domináns volt a világnak ezen a részén” – írta a Moscow Times című lapban. „Ha növelni kell az elköteleződésedet a helyzeted megőrzéséért, akkor az nem a haladás jele, mint inkább próbálkozás a hanyatlás megfékezésére.

Steven Mann nyugalmazott amerikai diplomata, aki a 2000-es évek közepéig a Minszki Csoport társelnöke volt azt mondta, szerinte harctéri sikerei miatt Azerbajdzsán az egyértelmű győztes.

Az, hogy Oroszország megerősítette vezető szerepét a békeegyezménnyel nem meglepetés. A békefenntartók kiküldése pedig nem áttörő siker a számára, mert már hosszú ideje domináns szerepet játszik a térségben – mondta.

Oroszország mindig is vezető katonai hatalom volt ott, a békefenntartók kivezénylése nem változtat ezen a tényen. Elutasítom azt a gondolatot, hogy Oroszországnak különleges jogai lennének a volt tagköztársaságok felett. Ezek független államok, szabadon választják meg a politikájukat. De őszintén, ha békefenntartókat akartunk látni, akkor nehéz elképzelni, hogy azok ne Oroszországból jöttek volna” - mondta Mann a Szabad Európa/Szabadság Rádiónak.

Békefenntartókat szállító orosz katonai gépek landolnak az Erebuni Repülőtéren, Jereván határában, 2020. november 10-én.
Békefenntartókat szállító orosz katonai gépek landolnak az Erebuni Repülőtéren, Jereván határában, 2020. november 10-én.

Az azeriek megőrizték önállóságukat

Miközben a Pasinján-kormány politikája idegesítette Moszkvát, addig Alijev sokkal óvatosabb volt – mondja Alekszandr Baunov, a Moszkvai Carnegie Intézet elemzője.

A volt szovjet köztársaságok közül mindig is Azerbajdzsán volt a példa arra, hogyan lehet az oroszoktól teljesen független külpolitikát folytatni, de közben fenntartani a jóviszonyt Moszkvával és Putyinnal” – írta egy november 8-i keltezésű elemzésében.

A példa Oroszország számára is fontos: megmutatja, hogy a Moszkvával fenntartott jó viszonynak nem feltétele a behódolás vagy az oroszok integrációs projektjeihez való csatlakozás” – mondta Baunov.

Az egyik ilyen fontos, orosz vezetésű integrációs projekt egy katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, amely a NATO Ötödik Cikkelyéhez hasonló kölcsönös védelmet garantál.

Örményország a szövetség része, Azerbajdzsán viszont nem

A békemegállapodás annak ellenére nyereséget jelent Bakunak, hogy orosz csapatok lépnek a területére, viszont közben nem kell jobban behódolnia Moszkvának.

Lehet, hogy az alkunak vannak a Kreml számára hátrányos elemei, de „sok tekintetben megfelel az alapvető orosz érdekeknek és valószínűleg a legtöbb, amit Oroszország rövidtávon nyerhet” – írta a Twitteren Alekszandr Gabujev, a Moszkvai Carnegie Intézet vezető kutatója.

Mike Eckel írása.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

XS
SM
MD
LG