Törökország újfent kérelmezni fogja több, terroristának minősített személy kiadatását Finnországtól és Svédországtól, miután megállapodás született a két ország NATO-csatlakozásának jóváhagyásáról – közölte az ankarai kormány szerdán.
A finn és svéd NATO-csatlakozás elleni tiltakozás jórészt a török elnök azzal kapcsolatos sérelmeiből fakadt, hogy szerinte Stockholm és kisebb mértékben Helsinki is támogatja a Törökországban betiltott és terrorszervezetként számontartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a szélsőséges baloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Frontot (DHKP-C) és az amerikai emigrációban élő török hitszónok, a 2016-os puccskísérlet szervezésével megvádolt Fethullah Gülen mozgalmának (FETO) követőit.
A három ország a jelenleg is zajló madridi NATO-csúcstalálkozó margóján megállapodott a török vétó feloldásáról, a vitás kérdések rendezéséről.
Bekir Bozdağ török igazságügyi miniszter arról számolt be, hogy Finnországban hat PKK- és hat FETO-tag, Svédországban pedig tizenegy PKK- és tíz FETO-tag ügye vár elbírálásra. „Miután megegyeztünk, írni fogunk ismét a kiadatásukról, és emlékeztetjük őket” – jelentette ki.
„Egyelőre még nem érkezett hozzánk semmilyen kérés, amennyire tudom” – mondta ennek kapcsán a finn államfő szerdán a spanyol fővárosban.
Sauli Niinistö az egyetértési nyilatkozat keddi aláírása után hangsúlyozta, hogy a dokumentum nem tartalmazza egyetlen, kiadatásra váró személy nevét sem, és hozzátette, hogy országa továbbra is tiszteletben fogja tartani a vonatkozó jogszabályokat.
„Valójában jelenleg egyetlen rendezetlen kiadatási kérelmünk sincs. Törökország tizenhat kérelméből tizennégyet feldolgoztunk, két döntés pedig azért van függőben, mert nem sikerült megállapítani az érintettek tartózkodási helyét” – húzta alá.
Hasonlóan nyilatkozott Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is, leszögezve, hogy ahogy eddig, ezután is követni fogják a kiadatásról szóló hazai és nemzetközi előírásokat, így az eljárások jórészt a Törökországtól kapott információktól fognak függeni.
„Vannak Svédországban, akik némi szorongást éreznek, és ezzel kapcsolatban három dolgot tisztázni szeretnék. Először is: soha nem adunk ki egyetlen svéd állampolgárt sem, és tudom, hogy az aggályaikat kifejezők közül néhányan svéd állampolgárok, tehát nekik nincs miért aggódniuk” – mutatott rá.
„Másodszor: természetesen továbbra is követni fogjuk a svéd és a nemzetközi jogot, ahogy korábban . Harmadszor: ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki nem folytat terroristatevékenységet, nem kell aggódnia” – tette hozzá.
