Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elhárult a török vétó akadálya a finn és svéd NATO-csatlakozás elől


Recep Tayyip Erdoğan a madridi NATO-csúcson 2022. június 28-án

Törökország heteken át tartó huzavona után visszavonta a tiltakozását Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ellen, így szinte minden akadály elhárult a katonai szervezet bővítése elől.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a madridi NATO-csúcs keddi nyitónapján tárgyalt finn kollégájával, Sauli Niinistővel és Magdalena Andersson svéd kormányfővel. Az ülésen háromoldalú egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amelyben hangsúlyozták, hogy „teljes körű támogatást nyújtanak az egymás biztonságát fenyegető veszélyekkel szemben”.

„A memorandum megerősíti, hogy Törökország az e heti madridi csúcstalálkozón támogatni fogja Finnország és Svédország meghívását a NATO-ba” – jelentette be Niinistö Twitteren, hozzátéve, hogy a folyamat konkrét lépéseiről az észak-atlanti szövetség harminc jelenlegi tagja fog dönteni a következő két napban.

A megállapodás tényét később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megerősítette, aki kijelentette, hogy a fejlemények világos üzenetet küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miszerint a NATO kapui nyitva állnak. Mint mondta, a jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel rendelkező két ország már a napokban megkapja a hivatalos felkérést, ezt követően pedig a szövetségesek parlamentjeinek kell majd ratifikálniuk a lépést, ami akár egy évig is eltarthat.

A február 24-én megindított ukrajnai invázióra tekintettel a hagyományosan semleges Finnország és Svédország is szakított eddigi politikájával, és kérte csatlakozását a NATO-hoz. Erdoğan azonban váratlanul közölte, hogy nem fog hozzájárulni ehhez, mert a két ország, különösképpen Svédország szerinte olyan szervezeteket támogat, amelyek veszélyt jelentenek Törökország biztonságára.

Az ügy heteken keresztül beárnyékolta a madridi csúcstalálkozót, amelynek egyik célja éppen az lenne, hogy demonstrálják a NATO egységét az orosz agresszióval szemben. Egyes szakértők úgy vélekedtek, hogy az ankarai kormány vétójogát és a helyzet sürgősségét kihasználva várhatóan megpróbál majd engedményeket és bizonyos garanciákat kicsikarni, és végül megállapodás fog születni.

A most kötött egyezség értelmében Stockholm és Helsinki szigorít a törvényein az Ankara által betiltott és terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosaival kapcsolatban, illetve feloldja a törökországi fegyvereladásokra vonatkozó korlátozásokat.

A török elnöki hivatal közleménye szerint a megállapodás „teljes körű együttműködést jelent a PKK és a hozzá kötődő szervezetek ellen (…) Svédország és Finnország pedig demonstrálta Törökország melletti szolidaritását a terrorizmus minden formájával és megnyilvánulásával szemben”.

Boris Johnson brit kormányfő fantasztikus hírnek nevezte a kilátásba helyezett vétó visszavonását, és hangsúlyozta, hogy a bővítés „még erősebbé és biztonságosabbá” fogja tenni a szervezetet.

Az ukrajnai válság is napirenden lesz

A mostani találkozót elemzők ugyanakkor nem csupán emiatt kezelik az utóbbi évek egyik legfontosabb NATO-csúcsaként, mivel a résztvevők újabb jelentős segítségnyújtásról is megállapodhatnak Ukrajna számára. Stoltenberg korábban biztonságos kommunikációs eszközök, drón elleni védelmi rendszerek és üzemanyag szállításáról beszélt.

Az értekezleten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólal virtuális kapcsolaton keresztül.

A főtitkár kiemelte, hogy Ukrajna Oroszország általi megtámadása „alapvető váltást” hozott el a NATO megközelítésében, aminek nyomán a tagok jelentősen növelni fogják katonai kiadásaikat a jelenlegi, „veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban”.

Az elfogadásra váró új stratégiai koncepciónak a nyelvezete is megváltozik a 2010-es dokumentumhoz képest, amelyben még stratégiai partnerként hivatkoztak Oroszországra. „Most nem ez lesz a helyzet (…) Arra számítok, hogy a szövetségesek világosan ki fogják nyilvánítani, hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent a biztonságunkra, az értékeinkre és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre” – húzta alá Stoltenberg.

Finnország belépésével a nyugati katonai tömb újabb 1300 kilométeren lesz határos Oroszországgal.

Készült az AP, a Reuters és a Time.com tudósításának felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG