Legalább októberig meghosszabbítja a kormány a üzemanyagok hatósági áras szabályozását. Emellett a csirke far-hát és a többi hatósági áras élelmiszertermék árán is marad az állami ársapka októberig. Év végéig hosszabbították meg a hitelmoratóriumot és a kamatstopot.
A miniszterelnök Facebookon adta hírül, hogy meghosszabbítják októberig az eddigi élelmiszerekre és üzemanyagokra vonatkozó hatósági áras szabályozást. A kamatstop és a hitelmoratórium még tovább, legalább év végéig marad az országban.
Ezek az ideiglenesnek szánt szabályozások június végén lejártak volna. A fenti, államilag megadott árakat tavaly november közepe óta tartja fenn a magyar kormány, a hitelmoratóriumot pedig már a járvány kitörése, 2020 óta.
Hernádi Zsolt, a Mol vezetője már áprilisban arról beszélt, hogy áruhiányhoz vezethet az árstop hosszú távú fenntartása. Egy héttel ezelőtt szintén a júliustól történő fokozatos kivezetés mellett érvelt, szerinte a rászorulókat kellene inkább támogatni árstop helyett.
Azt is lehet tudni, hogy a mesterségesen alacsony üzemanyagár miatt még inkább felfutott a kereslet, kis túlzással a fél régió magyar kutakra jár tankolni.
A Portfolio.hu nemrég öt fő érvet emelt ki a durván 330 ezer szerződést érintő kamatstop meghosszabbítása ellen.
- A kedvezményezettek nagy része már a 2015-ös devizahiteles elszámolásnak és forintosításnak is a kedveményezettje volt (azután pedig korlátozott kamatfelárral törlesztettek tovább).
- A nem devizahitelt felvevők többsége már a 2015-ben életbe lépett adósságfékszabályok szerint, vagyis alacsonyabb kockázat mellett adósodott el.
- A fix kamatozású hitelfelvevőkkel szemben kevésbé felelős döntést hoztak, a kamatstop tehát indokolatlan előnybe hozza őket.
- A csökkenő kamatkörnyezetben leginkább ők élvezték a csökkenő törlesztőrészlet előnyeit is.
- Emellett több pénzük is van, lakossági jövedelmek széles körű emelkedése őket sem kerülte el.
Miért kell a gazdagokat is támogatni?
„Egy piacgazdaságban akkor van szükség árszabályozásra, ha a piac szerkezete nem teszi lehetővé, hogy a cégek hatékonyan versenyezzenek. Például ha valahol létrejön egy monopol-infrastruktúra, mondjuk a városi buszközlekedés esetében, vagy akár a lassan megkerülhetetlenné váló Facebook platformja is ilyen. Ilyenkor optimális esetben egy független szabályozóhatóság alapos közgazdasági és jogi elemzések után eldönti, hogy milyen módon érdemes fellépni az erőfölény ellen, és az árszabályozás jellemzően az utolsó lehetőségnek számít. De a szabályozott áraknál is az a cél, hogy az ár tükrözze a költségeket. Így ha megnőnek a költségek, akkor a szabályozott árnak is emelkednie kellene” – mondta erről a Szabad Európának Muraközy Balázs, a University of Liverpool és a budapesti Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK-KTI) közgazdaságtan-kutatója.
Szerinte a magyar árrögzítéseknél is hiányt és trükközést tapasztalhattak már a fogyasztók. A megközelítés másik alapvető problémájának tartja, hogy a tehetősebb háztartásokat is támogatja, ennek feltűnő példája a fix benzinár.
„Ha az árak és a költségek – főképp alapvető termékek árai – emelkednek, nem az árak torzítása a hatékony megoldás, hanem a rászorulók segítése” – tette hozzá.
