Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kritikus hónapok jönnek: reális forgatókönyv lehet az üzemanyaghiány


Sok szó esik arról, hogy az Európai Unió fokozatosan leáll az orosz kőolajvásárlással, de nagy valószínűség szerint nem ez fog gondot jelenteni. Szakértők szerint nem az olajhiánytól kell tartani a kontinensen, hanem attól, hogy nem fogják bírni a finomítók. A Covid alatt sok bezárt vagy elhalasztotta a karbantartást, amit most kell pótolni. Magyarországon a hatósági ár okozhat nehézséget, mert kevesebb import érkezik, miközben júliusban és augusztusban a mezőgazdasági munkák, a turizmus és a Nyugatról hazalátogató vendégmunkások miatt harminc-negyven százalékkal nő az üzemanyag-fogyasztás. Kérdés, lesz-e elég benzin és gázolaj, kell-e korlátozást bevezetni.

Nyugat-Európában egyre több szó esik arról, milyen korlátozásokat kell bevezetni, ha beüt a krach, vagyis üzemanyag-ellátási gondok adódnak. „Van, ahol azt fontolgatják, hogy a városi terepjárók vagy a dízelüzemű autók esetében vezetnek be korlátozást, ami azt jelenthetné, hogy havi harminc-ötven litert tankolhatnak csak” – mondta Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Dízelhiány fenyeget

Ötletként felmerült az is, hogy sebességkorlátozást vezetnek be az utakon. Pletser Tamás szerint a mezőgazdaságban, az állami adminisztrációban nem lehet korlátozást bevezetni, mert „a tűzoltónak, mentőnek, rendőrnek mennie kell” és a tömegközlekedésnek is működnie kell. „Ha a kormányok hagyják a piaci folyamatokat, akár öt euróra is nőhet egy liter gázolaj ára” – tette hozzá.

A szakértő szerint leginkább a dízel lehet probléma, ugyanis nem a kőolajellátással van gond, igaz, hogy drága, de van. A finomítói kapacitások viszont szűkösek.

A régióban három olajfinomító van: a schwechati, a százhalombattai és a pozsonyi. „Míg az OMV schwechati egysége a baleset miatt van üzemen kívül, a Mol pozsonyi finomítója csak részben működik. A fogyasztás csúcson van, de eközben a három finomítóból csak egy működik teljes fordulaton” – mondta.

Pletser Tamással korábban beszéltünk, azóta kiderült, hogy kisebb tűz ütött ki a százhalombattai Dunai Finomító atmoszférikus és vákuumdesztillációs 2. üzemében kedd hajnalban. A Mol úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy az üzem leállt, de várhatóan kevesebb mint két héten belül a megszokott rend szerint folytathatja a működést. A leállás azonban átmenetileg visszavetheti a Mol kőolaj-feldolgozó képességét mintegy napi nyolcezer tonnával. A Dunai Finomítóban naponta 21 ezer tonna kőolajat dolgoznak fel.

Pletser szerint ellátási problémák a nyár folyamán lehetnek. „Július-augusztus a szezonális kereslet csúcsa, a mezőgazdasági munkák a turizmus és a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások átmenőforgalma miatt. Ilyenkor harminc-negyven százalékkal magasabb a kereslet, mint a téli időszakban.”

Az ársapka miatt nincs import

A szakértő szerint a magyar kormány bölcs döntést hozott, amikor megnyitotta a stratégiai tárolókat az OMV számára, miután nem tudták újraindítani a schwechati finomítót. Ez is az ellátás biztonságát szolgálja. „A gond az, hogy a magyar piacon hatósági áron értékesítik az üzemanyagot. Emiatt extrém erős a kereslet, sokan és sokat tankolnak” – mondta.

Szerinte a 480 forintban maximalizált nagykereskedelmi ár miatt az import sem jön olyan mennyiségben az országba, mint korábban. Mára a Mol és az OMV maradt az egyedüli nagykereskedő, miután a többi cég feladta tevékenységét, hiszen nem éri meg 480 forintért adni az üzemanyagot, amikor sokkal drágábban veszik.

A Mol korábban a piac több mint hetven százalékát látta el üzemanyaggal, ma már a piac kilencven százalékáért felel, mellette az OMV hozott be eddig üzemanyagot, mert el tudták adni egy részét piaci áron is, hiszen nem mindenkire vonatkozik az ársapka. A schwechati finomító balesete miatt ez a tétel kiesett, illetve a hazai biztonsági tartalékból pótolják. „A koronavírus-járvány alatt az üzemanyagok iránti kereslet beszakadt. Emiatt a finomítók egy része bezárt, globálisan mintegy hárommillió hordó nyersolajat feldolgozni képes finomítói kapacitás tűnt el” – mondta Pletser Tamás.

A Covid alatt sok olajcég vezetője gondolta úgy, hogy 2019 volt az ágazati csúcs, innen már csak lefelé vezet az út. Az uniós kibocsátáscsökkentési előírások miatt – ami az ásványolaj-finomítást is érinti – rengeteg beruházást kell a finomítóknak végrehajtaniuk. Ez iparági nyelven azt jelenti, hogy rosszak a kilátások, amire sok üzem bezárással reagált Európában. A szakértő szerint leállt, csúszott az új finomítói kapacitások felépülése szintén a járvány miatt hozott korlátozó intézkedések hatására.

„Kínában, Szaúd-Arábiában és Kuvaitban két évre leálltak az ilyen projektek, majd csak 2023–2024-ben készülnek el” – mondta. Pletser Tamás szerint az olajfinomítók építését és karbantartását erre szakosodott nemzetközi csapatok végzik, akik a járvány miatt két évig nem tudtak mozogni.

Eközben már a 2019-es rekordévet idézi a fogyasztás. „Magyarországon minderre rátettünk egy lapáttal a hatósági ár bevezetésével, ami a fogyasztást ösztönzi, és hiába próbál a kormány adminisztratív eszközökkel küzdeni ellene, az olcsó termék megtalálja a helyét” – tette hozzá. Pletser szerint minden olajfinomítónak nagy karbantartáson kell átesnie öt éven belül, nem lehet tovább húzni, mert az üzembiztonság rohamosan romlik, nem tudják tartani a minőséget.

„Izgalmas időszakot fogunk élni, önfegyelemre lesz szükség, elképzelhető, hogy adminisztratív eszközökkel lesz kénytelen az állam korlátozni a magánfogyasztást” – mondta az elemző.

Európa bajban lehet

Javier Blas, a Bloomberg publicistája is arról írt, hogy a világ gyakorlatilag kifutott a finomítói tartalékkapacitásaiból. A Napi.hu által szemlézett cikk szerint ennek következménye egyértelmű: a finomítók nagy profitot zsebelnek be termékeik drágulásán, amelyet a járműtulajdonosok fizetnek meg a benzinkutaknál.

Az 1985 és 2021 közti közel negyven évben a crack spread, azaz az a különbség, amelyet a nyersolaj és a finomított termékek (benzin, gázolaj) ára között el lehetett érni, átlag 10,5 dollár volt hordónként. Idén június második hetében ez a mutató közel 61 dollárral megdöntötte minden idők rekordját. Nagyon kevés új finomítói kapacitás üzembe állítása várható a következő másfél évben, így ez is hozzájárulhat az üzemanyagok további drágulásához.

Arról is írt, hogy a nyugati szakértők attól tartanak, hogy a Brent árfolyama hamarosan 150 dollárra emelkedik hordónként a június közepi 120 dollárról, de vannak, akik úgy vélik, hogy ez az év végéig folytatódhat, hordónként 175-180 dolláros magasságba lökve az olaj árát. Minden jel arra mutat, hogy a magas árak kitartanak 2023-ban is.

„Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt minden korábbinál mélyebb és hosszabb energiaválság alakulhat ki, amelynek következő, nyári szakaszában üzemanyaghiány sújthatja Európát” – mondta még május végén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Fatih Birol a Der Spiegel című német hírmagazinnak adott interjúban rámutatott, hogy Oroszország az Ukrajna elleni támadásig a globális energiarendszer meghatározó szereplője, az első számú kőolaj- és földgázexportőr és az egyik legnagyobb szénexportőr volt.

Ezért míg a hetvenes és a nyolcvanas évek energiaválságai egyedül a kőolajról szóltak, az Ukrajna elleni orosz támadás következtében „egyszerre van olajválság, gázválság és villamosenergia-válság”, így ez a krízis sokkal súlyosabb, mint az eddigiek, és valószínűleg hosszabb ideig is tart majd. Szerinte a nyár az utazás, autózás legfőbb szezonja Európában és az Egyesült Államokban, így emelkedik az üzemanyag iránti kereslet, ami a válságos környezetben ellátási zavarokhoz vezethet. Mint mondta, benzinből, dízelből és kerozinból is hiány keletkezhet, méghozzá főleg Európában.

„Európában ugyanis nem csupán a nyersolajimporttól, hanem a feldolgozott olajtermékek behozatalától is függ az ellátás” – tette hozzá Fatih Birol. Elmondta, hogy több exportőr, köztük Kína kiviteli korlátozásokat vezetett be a hazai fogyasztók védelmére.

Ugyanakkor lehetnek „megkönnyebbülést hozó meglepetések” a piacon. Javíthat a helyzeten, ha tovább gyengül a kínai gazdaság, mert így csökkenne az olaj iránti kereslet. A kínálat bővülését eredményezheti, ha sikerülne megállapodni a legnagyobb kitermelők közé tartozó Iránnal az ország nukleáris programjáról. Ugyancsak a kínálati oldalról hozhat enyhülést, ha néhány közel-keleti termelő, például Szaúd-Arábia növelné a kitermelését.

De ehhez szerencse is kell, ezért inkább a fogyasztás csökkentését szolgáló javaslatokat lenne érdemes megfogadni, amelyeket a szervezet már márciusban bemutatott. E szerint a kormányoknak be kellene vezetniük az autómentes vasárnapok intézményét a nagyvárosokban, csökkenteni a jegyek, bérletek árát a közösségi közlekedésben, és szigorúbban korlátozni a sebességet az autópályákon.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG