Extrém módon megugrott a magyarok bankszámlás átverése. Idén csak május és július között több pénzt buktak a magyar ügyfelek, mint 2020–2021 között, két év alatt. Részben a hazai fogyasztók tudatlansága lehet a baj, de az is gond lehet, hogy nem mernek kiállni a bankjukkal szemben a hasonló vitás ügyekben. Alapjáraton ugyanis a banknak kellene megtérítenie az erős megtévesztéssel kicsalt pénzt.
A közelmúltban nemcsak az elektronikus átutalásokhoz kapcsolódó sikeres csalások száma ugrott meg drámaian Magyarországon, hanem az ezután az ügyfelekre terhelt kár is.
Az idei második negyedévben csak az átutalásokhoz kapcsolódó csalásokból már több mint 4,6 milliárd forint kárt szenvedtek el a magyar ügyfelek. Ez az a kár, amelyet nem akar nekik kifizetni a bankjuk, mondván, az ügyfelek súlyos gondatlansága miatt történhetett a csalás, a banknak ebben nincs felelőssége.
A csalások darabszáma is megnőtt. Átlagosan egy csalás során egymillió forinttal rövidítették meg a bűnözők a magyar ügyfeleket május és július között. Azt is lehet tudni, hogy az átverések bő háromnegyedét interneten bonyolították le a csalók, a maradék döntő részét pedig mobiltelefonon keresztül.
Az átverések összértékét tekintve nagyjából 85 százalékban magánembereket sikerült átverni az időszak alatt, nem vállalatokat. Ez is érdemi fordulat, 2020-ban még inkább a cégek szenvedtek nagyobb károkat.
A fentiektől külön számolt, a bankkártyákhoz kapcsolódó csalások száma szerencsére nem ugrott meg ennyire, de még ott is új rekord az egy negyedév alatt több mint félmilliárd forintnyi, ügyfelekre terhelt kár.
A háttérben egyrészt a magyar fogyasztók felkészületlensége áll. Fontos lenne tudatosítani, hogy szinte biztosan nem nyert új autót facebookos like-jával, nem kell telefonon vámkezeltetni a csomagját, és nem fogják lekapcsolni az áramot, ha fél órán belül nem írja be banki adatait egy ismeretlen felületre.
Másrészt a magyar fogyasztók felkészületlennek tűnnek az utólagos lehetőségeiket illetően is. Legalábbis kiugróan erős mértékben tudják a bankok azonnal az ügyfélre terhelni a kárt, noha törvény szerint mindig alapos vizsgálatot kellene folytatniuk arról, hogy a fogyasztó mennyire volt az átlagemberhez képest is súlyosan gondatlan. Ugyanis ha nem volt, akkor a banknak kell megtérítenie a kárt.
A banki vizsgálat eredményét sokszor jó eséllyel vitathatja a fogyasztó a bíróságon is, hiszen itt a bizonyítási kényszer a bankon lesz. Nemrég részletesebben is írtunk az egész problémáról, ezt alább olvashatja.
