Az afgán mazsola segíthet a tálib vezetés óta még inkább elszegényedett termelőkön
Az afgán mazsola kiváló minőségéről híres, amit a hagyományos begyűjtésnek köszönhet. Az ország anno a világ mazsolapiacának jelentős szereplője volt, de a konfliktusok csökkentették a termelést. A tálib vezetés óta súlyos gazdasági és humanitárius válságban lévő országnak az egyik fontos bevétele.
1
Munkások készítik elő a szőlőt a mazsolatermesztéshez szeptember 11-én az afganisztáni Kandahárban. Az egykor gránátalmájáról és szőlőjéről híres régió tízerer tonna mazsolát exportált harminckét millió dollár értékben az elszegényedett országból, amely a 2021-ben hatalomra került tálibok vezetése óta katasztrofális humanitárius válsággal küzd
2
Afgán munkások terítik ki a szőlőt száradni. A szovjet-afgán háború kitörése előtt, az 1970-es évek végén Afganisztán a világ mazsolapiacának hatvan százalékát adta. A konfliktus évei azonban jelentősen csökkentették a mezőgazdasági termelést. Ma Afganisztánnak az élelmiszerellátás bizonytalanságával, az éghajlatváltozással, a nemzetközi segélyek hiányával kell szembenéznie
3
Mivel az ország a gazdasági összeomlás szélén áll, a mazsolaexport ritka pozitív jel az elszegényedett nép számára, amely az ENSZ figyelmeztetése szerint „csupán egy lépésre van az éhínségtől”
4
Sokan még mindig az évszázados hagyományos módszert, az abjosh-t alkalmazzák, amelynek során a szőlőszemeket a begyűjtés után néhány másodpercre forró vízbe dobják, hogy a héj kissé felrepedjen anélkül, hogy a gyümölcs belseje megsérülne. Ezután kiterítik a szőlőt száradni