Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az állam nem akar utat építeni, ha nincs rá uniós pénz


Az M85-ös autóút út Csorna-nyugat és Balf csomópont között átadott új szakasza 2021. június 9-én

A klímavédelem miatt nehezebb lesz uniós támogatást kapni útépítésre, mint vasútfejlesztésre. Ezért a kormány inkább magáncégeknek adná bérbe a hazai gyorsforgalmi utakat. Ebben az esetben a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák építésére, mert a bérlő dönti el, ki lesz az alvállalkozója.

Mintha ördögtől való lenne nemzeti forrásból utat építeni – így jellemezhető a kormány hozzáállása az uniós pénzekhez. Az Európai Unió a jövőben a kötött pályás, vagyis leginkább a vasúti közlekedés fejlesztését támogatja a közútival szemben. Az útépítésekre tehát kevesebb pénz jut, ez lehet az egyik magyarázat arra, miért tervezi a kormány koncesszióba adni a több mint kétezer kilométeres hazai gyorsforgalmiút-hálózatot.

Uniós klímacélok

Hétfőn jelent meg a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-nek azzal indokolta a lépést, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem a koronavírus-járvány miatt létrehozott Helyreállítási Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai, sem a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) forrásai terhére „Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni”.

A Szabad Európa megkereste az Európai Bizottságot, ahonnan azt az információt kapta, hogy továbbra is lehet útépítésre uniós támogatást igénybe venni, de tény, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos célkitűzések miatt nehezebb rávenni az Európai Uniót az ilyen jellegű projektek finanszírozására.

Az Európai Bizottság 2018 novemberében mutatta be hosszú távú stratégiai tervét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A cél az, hogy 2050-re elérje a közösség a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

A Helyreállítási Ellenállóképességi Eszköz esetében egyrészt minden tagállamban a nemzeti RRF-terv teljes keretének legalább a 37 százalékát kell a klímavédelemmel kapcsolatos kiadásokra fordítani, másrészt minden intézkedésnek meg kell felelnie a do no significant harm, vagyis a „ne okozzon jelentős kárt” elvnek.

A tagállam akkor építhet utat, ha bizonyítja, hogy a projekt nem okoz jelentős kárt a biológiai sokféleségben és a vízkészletekben. Továbbá biztosítani kell az építési és bontási hulladék megfelelő újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, illetve a tagállamnak azt is be kell mutatnia, hogy az út használata nem fogja jelentősen rontani az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítéseket.

A 2021-2027-es uniós költségvetésben Magyarországnak járó források esetében két szabály van, amit be kell tartani. Egyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból járó források esetében 30, míg a Kohéziós Alapból érkező összegek 37 százalékát kell olyan klímavédelmi beruházásokra fordítani, ami abban segít, hogy 2050-re az EU elérje a karbonsemlegességet.

Az EU tehát nem tiltja, hogy egy tagállam uniós pénzből autóutat építsen.

Az EU tehát nem tiltja, hogy egy tagállam uniós pénzből autóutat építsen, csupán minden esetben vizsgálni kell egy adott projekt várható környezeti hatásait. Ez nem újdonság, hiszen az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban is benne volt már a klímavédelemmel kapcsolatos elvárás, akkor a források húsz százalékát kellett a karbonsemlegesség oltárán feláldozni. Mégis épültek utak. 2015 és 2019 között közel kétszáz kilométernyi gyorsforgalmi út épült Magyarországon, jelentős részük uniós forrásból.

Ausztriában kevesebb autópálya van

A gond az lehet, hogy rengeteg autóút és autópálya épült már Magyarországon. A gyorsforgalmiút-hálózat az Eurostat 2019-es adatai szerint Magyarországon hosszabb, mint Ausztriában, ahol csak 1743 kilométer hosszú, míg a magyar hálózat 2076 kilométeres. Emiatt nehéz megmagyarázni – nemcsak Brüsszelben, hanem a környezetükért aggódó magyar állampolgároknak is –, miért van szükség újabb gyorsforgalmiút-szakaszokra.

A kormány 2016-ban ígérte meg, hogy valamennyi megyeszékhelyet bekapcsolják a gyorsforgalmiút-hálózatba. „2022-re nem lesz olyan megyeszékhely, amelyet ne érnénk el kétszer két sávos úton” – mondta öt évvel ezelőtt Homolya Róbert miniszteri biztos, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke a Portfólió.hu-nak adott interjúban.

Érthetetlen ugyanakkor, hogy a sokkal kevesebb környezeti terheléssel járó vasutat miért nem fejleszti a kormány hasonló intenzitással. Van olyan megyeszékhely, például Szekszárd, amelyet nemhogy gyorsan, de átszállás nélkül sem lehet vonattal megközelíteni Budapestről.

A kormány is küzd a klímaváltozás ellen

Ez már csak azért is fontos kérdés, mert az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a kormány azt vállalta, hogy környezetbarát irányba fordítja a közlekedést. Ezt azonban aligha lehet újabb autópályák építésével elérni. Jellemző a kabinet klímavédelemmel kapcsolatos eltökéltségére, hogy az erről szóló tervezet, a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiával kapcsolatos konzultációról elfelejtett szólni az embereknek. Legalábbis nem reklámozta úgy, mint a bevándorlással kapcsolatos kérdőívét.

A gyorsforgalmi utak koncesszióba adásának másik lehetséges oka prózai. A 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére. A versenytárgyalásokat ugyanis már egy magáncég fogja elvégezni. És bár – feltételezhetően – arra fog törekedni, hogy a lehető legolcsóbb ajánlatot válassza, a szigorú állami és uniós közbeszerzési szabályok már nem fognak rá vonatkozni, egy sima céges beszerzésen választhatja ki az alvállalkozókat. Ha ellenzékbe is kerül a Fidesz, a jelenlegi hatalomhoz közel álló építőipari cégek nem maradnak munka nélkül.

Előbújt Rogán, aki újságírókat győzködött

Útépítés Nagykerekiben 2020-ban
Útépítés Nagykerekiben 2020-ban

A kormány is érzi, hogy nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy miközben más iparágak esetében a Fidesz az újraállamosítást támogatja, az autópályák esetében miért lenne rossz gazda az állam.

Rogán Antal, a koncessziós kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) felügyelő Kabinetirodát vezető miniszter pénteken egy kiválasztott újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen igyekezett érvelni a koncesszióba adás mellett. A hvg.hu tudósításából olyan kép rajzolódott ki, mintha Rogán Antal azt ecsetelné, miért nem jelentős üzlet a teljes hazai autópályák koncesszióba adása.

A hvg.hu szerint az útdíjakat továbbra is az állam fogja szedni, azok továbbra is a költségvetésbe folynak be, a rendelkezésre állási díj ettől technikailag független állami kiadás lesz. A kormány azt szeretné, ha a fenntartónak kevesebb éves díjat kellene majd fizetnie az államnak, mint amennyi befolyik az útdíjakból. Ez esetben érthetetlen, hogy a koncessziós jogot birtokló cégnek miért fogja megérni ez az üzlet.

Rogán Antal szerint ha a nyertes külföldi szereplő lesz, aki nem forintban számol, a forint esetleges gyengülése kockázatot fog jelenteni a számára. Ha hazai szereplő nyeri el a koncessziót, nem lesz jelentős árfolyamkockázat. Tíz év alatt fejlesztéseket kell majd végeznie, egyebek mellett bővítéseket az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályán, az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszának megépítését. A fejlesztéseket a koncesszornak kell finanszíroznia, illetve a teljes úthálózat fenntartását is 35 évig – cserébe 35 évig rendelkezésre állási díjat kap a magyar államtól.

Rogán Antal szerint a konstrukciót úgy tervezik, hogy a befolyó útdíjak összege mindig valamivel magasabb lesz, mint a kifizetett rendelkezésre állási díj. Vagyis a kormány úgy adja bérbe a magyar autópályákat egy magáncégnek, hogy az állam kevesebb pénzt fizet a bérbe vevőnek, mint amennyit a bérlemény kitermel. A Pesti Srácok szerint Rogán azt is elmondta, hogy a városi közösségi közlekedés, a MÁV-hálózat és a Volán-járatok nagyszabású fejlesztését a rendelkezésre álló uniós támogatások felhasználásával hajtják majd végre.

Július 5-én zárul a pályázat, ezt követően fog kiderülni, hogy milyen cégek látnak ebben az üzleti lehetőségben fantáziát.

XS
SM
MD
LG