A nemzetközi jogvédő szervezet ugyanakkor kiállt a vitákat kavaró értékelés megállapításai mellett, amelyek szerint az ukrán hadsereg több esetben is civileket veszélyeztetett.
Az előző csütörtökön közzétett jelentésben azt írták, hogy az ukrán fegyveres erők a nemzetközi jogot megsértve esetenként sűrűn lakott területekről, iskolákban, kórházakban és lakóházakban felállított katonai bázisokról indítottak ellentámadást. E szerint tizenkilenc településen tettek ki veszélynek civileket a Donyec-medencében, Harkiv és Mikolajiv régióban.
Az Amnesty International ukrajnai részlegét vezető Okszana Pokalcsuk azonnal lemondott, és a Kreml propagandájának szajkózásával vádolta meg a szervezetet. Pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy az AI nem volt tekintettel a háborús realitásra, valamint a helyi munkatársak aggályaira, akik szerették volna átdolgozni a dokumentumot.
„Úgy hiszem, hogy minden, a társadalom érdekében végzett munka során tekintetbe kellene venni a helyi kontextust és végig kellene gondolni a következményeket” – mutatott rá.
Pokalcsuk arról is beszámolt, hogy kéréseik ellenére a szervezet nem adott időt a kijevi védelmi minisztériumnak az értékelés tanulmányozására a megjelentetés előtt, ami nagyban segítette az orosz dezinformációs és propagandakampányt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig kijelentette: az AI felmentést kíván adni a „terroristaállamnak”, azaz Oroszországnak azáltal, hogy „az agresszorról az áldozatra akarja hárítani a felelősséget”.
Hétfői válaszában a nemzetközi szervezet jelezte, hogy teljes mértékben kiáll korábbi megállapításai mellett, azonban aláhúzta, hogy az ukrán hadsereg semmilyen dokumentált cselekedete nem igazolja az orosz jogsértéseket.
„Ez nem jelenti azt, hogy az Amnesty International az ukrán hadsereget tartaná felelősnek az orosz erők által elkövetett jogsértésekért, sem pedig azt, hogy az ukrán hadsereg ne járna el megfelelő körültekintéssel az ország más részein” – emelték ki.
Bár a jelentést nem vonták vissza, az AI „mély sajnálatát fejezte ki az ukrán hadsereg taktikájával kapcsolatos sajtóközlemény által kiváltott aggodalmak és harag miatt”.
Moszkva számos alkalommal azt állította, miután polgári célpontokat bombázott porrá, hogy ott ukrán katonák rejtőzködtek.
