Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója 2022-ben számos háborús bűncselekményhez vezetett, globális energia- és élelmiszerválságot váltott ki, de feltárta a Kreml agressziójára reagáló nyugati államok képmutatását is – áll az Amnesty International éves emberi jogi jelentésében.
Az Amnesty International azt állítja: miközben az ukrajnai orosz invázióra adott válasz gyors és erőteljes volt, az országok „az otromba képmutatás és kettős mérce megdöbbentő megnyilvánulásaként” eseti alapon alkalmazták az emberi jogi törvényeket, és érdemi lépések nélkül hagyták egyes szövetségeseik súlyos jogsértéseit.
„Az államok nem bírálhatják egyik percben az emberi jogok megsértését, és a következőben nem hunyhatnak szemet a hasonló visszaélések felett más országokban csak azért, mert az ő érdekeik forognak kockán. Ez lelkiismeretlen, és aláássa az egyetemes emberi jogok teljes szövetét” – jelentette ki Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára a jelentést kísérő sajtóközleményben.
A szervezet közölte, hogy 156 ország 2022-es emberi jogi helyzetét vizsgáló jelentése rávilágít az emberi jogok terén világszerte érvényesülő kettős mércére, valamint arra, hogy a nemzetközi közösség nem képes egységesen érvényt szerezni az emberi jogoknak és az egyetemes értékeknek. Azt is megállapította, hogy a kettős mérce és az emberi jogi visszaélésekre adott nem megfelelő válaszlépések világszerte fokozták a büntetlenséget és az instabilitást.
A jelentés példaként említi, hogy az EU-tagállamok megnyitották határaikat az orosz agresszió elől menekülő ukránok előtt, de sokan zárva hagyták az ajtót a szíriai, afganisztáni és líbiai háború és elnyomás elől menekülők előtt.
Arról is szó esik benne, hogy miközben az Egyesült Államok hangosan bírálta az oroszok ukrajnai jogsértéseit, és több tízezer ukrán háborús menekültet fogadott be, több mint 25.000 haitit utasított ki 2021 szeptembere és 2022 májusa között.
Ehhez kapcsolódóan: Az önkényuralmi rendszerek nemzetközi szinten támogatják egymást – a Nyugattal szemben
A jelentés szót ejt a „palesztinok elleni izraeli apartheidrendszerrel” való szembenézés elutasításáról, valamint a tétlenkedésről az ujgurok és más muszlim kisebbségekkel szembeni kínai emberi jogi jogsértések ellen Hszincsiang tartományban.
Ez a kettős mérce felbátorította az olyan országokat, mint Kína, és lehetővé tette Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának, hogy kitérjenek az emberi jogi helyzetükkel kapcsolatos kritikák elől, figyelmen kívül hagyják és elhárítsák őket – mondja az Amnesty International.
Callamard szólt arról is, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója „dermesztő példa” arra, hogy mi történhet, ha az államok úgy gondolják, hogy semmibe vehetik a nemzetközi jogot és következmények nélkül megsérthetik az emberi jogokat.
„Ha a rendszer azon dolgozott volna, hogy felelősségre vonja Oroszországot dokumentált csecsenföldi és szíriai bűncselekményeiért, több ezer életet menthettek volna meg akkor és most Ukrajnában és másutt. Ehelyett csak nőtt a szenvedés és a pusztítás” – mondta Callamard.
Oroszországot más emberi jogi csoportok és a nyugati kormányok azzal vádolják, hogy súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelős az észak-kaukázusi Csecsenföldön, valamint emberi jogi visszaéléseket követett el Szíriában is, beleértve a részvételét polgári célpontok bombázásában.
