Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A felsőoktatási akkreditáció kiszolgálja az illiberális rezsimet – Nem vonja vissza állításait a történészprofesszor


A Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! címmel meghirdetett tüntetésre gyülekeznek a résztvevők a Várkert Bazárnál 2017. április 9-én

Diktatúrákkal foglalkozó történészként „mindig is érdekelt, hogy bírják rá az elnyomó rendszerek állampolgáraikat egy olyan rendszerrel való együttműködésre, amely éppen az ő hosszú távú érdekeik ellen cselekszik” – írja Pető Andrea, a CEU történészprofesszora Csépe Valéria akadémikusnak, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökének küldött válaszlevelében.

A II. világháború történetét és a szélsőjobboldali mozgalmakat társadalmi nemek szempontjából kutató Pető Andrea arra a levélre válaszolt, amelyben a MAB elnöke felszólította, hogy vonja vissza egy megjelenés előtt álló tanulmányában tett állítását, miszerint az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszer akkor akkreditálta a MAB-ot, amikor olyan döntések születtek a magyar felsőoktatásban, amelyekre az európai szervezetnek érdemben reagálnia kellett volna.

Pető Andrea teljes levelét itt olvashatják:

Csépe Valéria november 23-i határidőt adott a feminizmuskutatónak arra, hogy visszavonja a Berichte zur Wissenschaftsgeschichte 2021/4. számában megjelenés előtt álló, az Illiberal Academic Authorisation: an Oxymoron? (Illiberális tudományértékelés: lehetetlenség?) című tanulmányának állításait.

Pető Andrea a lapunk birtokába került válaszlevelében sorolja azokat a tényeket, amelyek mutatják, hogy a magyar felsőoktatás és akkreditáció „szakmai szempontjait az illiberális felősoktatási politika háttérbe szorítja”. Ezeket írja:

  • egy korábban a MAB által akkreditált szakot (társadalmi nemek tudománya) minden szakmai indoklás nélkül kihúztak az akkreditált szakok listájáról;
  • noha 2020. április 9-én a Bölcsészettudományi Szakbizottság 4:12 arányban elutasította Pósán László fideszes parlamenti képviselő egyetemi tanári pályázatát, 2020. november 13-án az illetékes miniszter mégis kinevezte;
  • a magyar középiskolaitanár-képzés szakmai részét úgy alakították át, hogy szakmai kérdésekben sem az egyetemek szempontjait, sem a MAB véleményét nem vették figyelembe. A rendelettel egyévnyi szakmai képzési anyagot vettek ki a tanárképzés tanmenetéből, csökkentve a képzési időt;
  • „nem készült el a képzési és kimeneti követelmények (kkk) listája sem, amely alapján a MAB megvizsgálhatná, hogy az egyes képzések egyáltalán megfelelnek-e, sőt még azt sem tudjuk, hogy a korábban a MAB-szakbizottságunk által szakmai szempontok alapján értékelt és jóváhagyott tanárképzésekből milyen szakmai tartalom maradt egyáltalán meg. A szakmai minőségbiztosítás tehát csődöt mondott” – írja Pető Andrea.

Az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszer (ENQA) teljesen felkészületlen az illiberális állam új felsőoktatása működésének értékelésére. „Továbbá azt is állítom, hogy ebből a felkészületlenségből az általad vezetett MAB időlegesen profitál, mert nem kell elszámolnia a szakmaiságát csorbító politikai döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásaival – vagy azok hiányával” – írja a CEU-val együtt Bécsbe költöző történész.

Diktatúrákkal foglalkozó történészként „mindig is érdekelt, hogy bírják rá az elnyomó rendszerek állampolgáraikat egy olyan rendszerrel való együttműködésre, amely éppen az ő hosszú távú érdekeik ellen cselekszik” – szerepel a levélben.

A nemzetközi akkreditációs szervezetek véleményétől függ, hogy a magyar felsőoktatás részesül-e a Brüsszelből érkező pénzekből. A MAB akkreditációjának megvonása (ami persze nem valószínű, hiszen az ENQA ismerte döntése meghozatalakor mindkét törvényt) az uniós felsőoktatási pénzektől való elesést, de akár az Erasmus-programban való magyar részvételt is veszélyezteti. Ezért fontos „a működő MAB illúziójának megtartása az illiberális államnak”.

„Fontos tudnod, hogy te mint a MAB elnöke tehetnél azért, hogy a MAB ne veszítse el végleg a szakmai súlyát, és ne váljon az illiberális állam pozícióosztásának és szakmai rombolásának eszközévé. De te semmit nem teszel” – írja Pető Andrea a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökének.

Levelével egyben le is mond tagságáról a Magyar Akkreditációs Bizottságban. Ennek szakmai és etikai okairól tájékoztatni fogja az európai felsőoktatási minőségbiztosításért felelős szervezeteket.

Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének egyetemi tanára
Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének egyetemi tanára

Megkerestük a MAB elnökét, hogy választ kapjunk kérdéseinkre:

  • Ön azt írja, hogy a MAB nem vett részt a gender studies szak akkreditációjának törlésében. Nem tartja-e ezt a törlést olyan súlyú oktatáspolitikai lépésnek, amelyben a MAB-nak meg kellett volna szólalnia?
  • Pető Andreának az a véleménye, hogy egy, a nemzetközi tudományos élet fő sodrában lévő szak megszüntetését figyelembe kellett volna vennie az ENQA-nak, mielőtt akkreditálja a MAB-ot. Ön miért gondolja úgy, hogy ezt a véleményét nem hozhatja nyilvánosságra egy nemzetközi folyóiratban?
  • Sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni – mondta ki az Európai Bíróság 2020 októberében. Ennek fényében miért írja még az ítélet után egy évvel írott levelében is Pető Andreának azt, hogy a lex CEU lehetőséget adott valamennyi, Magyarországon működő felsőoktatási intézménynek, hogy teljesítse a „módosított jogszabályi követelményeket”?
  • Ez a törvény jogsértő volt, és széles körű tudományos és politikai tiltakozást indított világszerte. Nem jogos-e ennek fényében Pető Andrea álláspontja, miszerint az ENQA-nak figyelembe kellett volna vennie döntése meghozatala előtt ezt a törvényt?

Munkatársa tájékoztatása szerint az elnök asszony sűrű hivatalos programjai nem teszik lehetővé, hogy kedden elküldött kérdéseinkre válaszát még ugyanaznap elküldje. Aktualitása, a november 23-i határidő miatt a cikk megjelenését nem késleltetnénk, ezért Csépe Valéria válaszát majd külön cikkben közöljük.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG