Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Az embereknek egyszerűen nyoma vész” – a család attól tart, rabszolgának adták el


Szergej Rozskov
Szergej Rozskov

Tavaly októberben nyom nélkül tűnt el Szergej Rozskov, a nyugat-oroszországi kalinyingrádi enklávé lakosa. Családja szerint elrabolhatták ,és valahol a környéken akarata ellenére kényszerítik munkára.

2020. elején összeomlott Szergej Rozskov, egy 41 éves orosz építőmunkás élete.

Minden megváltozott májusban, amikor elváltak a feleségével. Nagyon nehezen viselte a szakítást. Előtte vidám és közvetlen volt, utána bezárkózott és inni kezdett” – emlékszik vissza Szergej öccse, Vlagyimir.

Ősszel a férfi összepakolt és elköltözött otthonról.

„Egy darabig eltartott, mire észrevettük” – mondta egy másik testvére, Alekszandr a Szabad Európának.

Mindnyájan éljük a magunk életét, megvan a magunk családja. Egyszer egy héten beszélünk telefonon, még ritkábban találkozunk. Amikor egy ideje nem válaszolt a hívásainkra, aggódni kezdtünk”.

A család emberrablásra gyanakszik

Rozskov családja az utolsó hívása óta nem látta Szergejt. A hatóságok eddig nem tudtak semmit sem kideríteni az eltűnéséről, de a család - saját nyomozása után – arra jutott, hogy Szergejt elrabolták és minden valószínűség szerint Balti-tenger partvidékén fekvő Csernyakovszkij körzet egyik farmján dolgoztatják.

Fizetetlen munkaerőt zsákmányolnak ki. Szerintünk Szergejjel is ez történt” – mondta öccse, Vlagyimir.

Ez az állítás nem olyan légből kapott, mint amilyennek első hallásra tűnik. 2014-ben a helyi rendőrség 36, eltűntént nyilvántartott férfit szabadított ki. A csoportra a Gurevszkij körzetben találtak rá. A legtöbb férfi hajléktalan volt, vagy - ahogy egy rendőrségi szóvivő fogalmazott - „antiszociális életmódot élt”.

A rabszolgasorba vetett férfiak elmondták a rendőrségnek, hogy akaratuk ellenére, primitív körülmények között tartották őket fogva, és gyakran meg is verték őket.

A rabszolgasors leggyakoribb formája az országban a mezőgazdasági vagy építőipari munka” – meséli Oleg Melnyikov, a moszkvai Alternatíva nevű civilszervezet vezetője. A csoport embercsempészési és rabszolga-ügyek után nyomoz.

Minden évben 80-100 ezer ember tűnik el Oroszországban. Ezek 5-7 százalékát kényszerítik általában rabszolgamunkára szexmunkásként vagy építőipari dolgozóként. Ez 5-10 ezer ember”.

Melnyikov hozzáteszi, hogy 2011-ben mindössze 150 esetben indítottak büntetőjogi pert a kizsákmányolás ilyen módja miatt.

Ez azért van így, mert a törvényeket nagyon rosszul szövegezték. Még azt sem említik meg, hogy az ilyen esetekben ki számít áldozatnak”.

A Rozskov fivérek
A Rozskov fivérek

Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai

A Zapad (Nyugat) nevű és eltűnt személyek utáni kutatással foglalkozó civilszervezet munkatársa, Jekaterinya Presznyakova szerint tavaly 220 bejelentést kaptak eltűntekről, köztük Rozskov ügyében.

Amikor testvérei elkezdték keresni Szergejt, hamar megtudták, hogy a nyáron sok időt töltött egy barátjával, Leonyid Artyukkal, aki a Kalinyingrádi Körzet Evangélikus Templomai Szövetségének illetékese.

2003-ból ismerem Szergejt, amikor a házam építésén dolgozott” – mondta Artyuk a Szabad Európának. „Tavaly nyáron elkezdett inni. Meghívtam, hogy beszéljen a gyülekezetben, de csak egyszer jött el. Aztán megpróbáltam segíteni neki, és javasoltam, hogy lelki megújulása céljából menjen el egy kolostorba a Csernyakovszkij-körzetben. Beleegyezett, és el is vittem oda” – mesélte.

Artyuk elmondta a Rozskov-családnak, hol találják a kolostort, és ők másnap, október 23-án már ott is voltak. Egy kétemeletes épületet találtak egy távoli mezőn, a 10 hálószoba mindegyikében 3-4 férfi élt.

Szabadon bemehettünk, senki sem zavart el. Az emberek barátságosak voltak, de Szergejt nem találtuk” – mondta az öccse.

A család megismerkedett Viktorral, aki azt mondta, hogy ő volt a közösség vezetője, és hogy Szergej csak két napig volt náluk, majd az egyik éjszaka személyes tárgyai és a mobilját hátrahagyva távozott. Szergej nyugodt volt és nem volt senkivel konfliktusa, tette hozzá.

„Nyílt titok, hogy elrabolnak embereket”

Rozskov testvérei az út során tudták meg, hogy a környékbeli gazdaságokban rabszolgamunkát alkalmaznak.

Szerintünk Szergej egy ilyen helyen kötött ki” – mondta Vlagyimir és hozzátette: a család úgy gondolja, hogy azután rabolhatták el, hogy elment a kolostorból. Az, hogy emberrablások történnek, nyílt titok a Csernyakovszkij-körzetben, tudták meg.

Este 8 után szinte senki sem jár az utcán, mert félnek kimenni. Sokszor megtörtént már, hogy emberek eltűntek, amikor elindultak egyik településről a másikra. És ezen senki sem lepődött meg.”

Egy helyi lakos, Nyikolaj Szemjonov hasonló történetet mesélt el a Szabad Európának.

30 éve élek itt. Már régen is veszélyes volt kimenni a sötétben, de most még veszélyesebb. Én már régen merészkedtem ki. Az emberek egyszerűen eltűnnek”.

Nyikolaj Szemjonov
Nyikolaj Szemjonov

20 percen múlott, hogy megtalálják

Miután a kolostorban tett látogatás után elvesztették a nyomot, a családtagok visszatértek Kalinyingrádba. Aznap este Szergej egy ismeretlen számról váratlanul felhívta őket.

Azt mondta, hogy egy nő telefonját kérte el, és hogy a Csernyakovszkij-körzet egyik buszmegállójában volt. Azt mondta, eltévedt és kérte, hogy menjek el érte. Arról is beszélt, hogy önként ment el a kolostorból. Este negyed nyolckor hívott, nyugodt volt a hangja. Nem tudtuk, hogy nagy veszélyben volt” – mondta a testvére.

Alekszandr három órával később ért Szvoboda település buszmegállójába, de Szergej már nem volt ott.

Kérdezősködtem, hogy láttak-e ott egy ilyen és ilyen férfit. Azt mondták, igen, meg azt, hogy sokáig ült a buszmegállóban. Aztán megállt előtte két furgon. Dulakodás volt és betuszkolták az egyik furgonba és elvitték. 20 percen múlott, ennyivel később értem oda” – mondta Alekszandr.

A Rozskov-család másnap bejelentette a rendőrségen Szergej eltűnését.

A rendőrök sokáig nem osztottak meg velünk semmilyen információt, csak annyit mondtak, hogy keresik, de nem találják.”

Drónokkal is átfésülték a terepet

Kereste Szergejt a Zapad nevű civilszervezet is, mondta képviselőjük a Szabad Európának.

Önkénteseink körbejárták Szvoboda települést. Drónokkal is átrepültünk felette, minden eredmény nélkül. A rendőrség ellenőrizte a kalinyingrádi körzet összes farmját és tovább keresik Szergej Rozskovot” – mondta Jekaterinya Presznyakova.

Rozskovot most már hivatalosan is eltűntként tartják nyilván, és a rendőrség gyilkosság gyanújával indított nyomozást. A család ügyvédhez fordult. Az ügyészi hivatal megerősítette a Szabad Európának, hogy büntetőjogi nyomozás folyik, és hogy tovább kutatnak a férfi után.

Okszana, a család ügyvédje – aki a rabszolgamunka utáni nyomozásai miatt azt kérte, hogy ne említsük a családi nevét – azt mondta, hogy ellátogatott több farmra, de a gazdák nem akartak segíteni neki.

Verések igen, fizetés nem

Azt követően, hogy Rozskovék a közösségi médiában kiálltak nyilvánosság elé, más helyi lakosok is hasonló történetekkel álltak elő. Egyikük, Vlagyiszlav Fescsak úgy gondolja, hogy láthatta Szergejt.

A férfi 2020. szeptemberében éppen munkát keresett, amikor „egy keleti kinézetű” férfi szólította meg egy furgonból.

Mondtam neki, hogy munka kellene, ő meg azt mondta, hogy az egyik farmon tudna alkalmazni. Kicsit részeg voltam, és igent mondtam. Amikor megérkeztünk, azt kértem, hogy aludhassak, és majd reggel munkába állok. De kiderült, hogy sem fizetni nem akartak, sem azt nem akarták megengedni, hogy elmenjek. Ott volt még öt, hasonló helyzetben levő fickó. Mindegyik ingyen dolgozott. Én szinte azonnal megszöktem, de két óra múlva elkaptak. Azt mondták, ha még egyszer megpróbálom, akkor örökre sántítani fogok. Láttam, hogyan vertek meg egy ott tartott embert”.

Vlagyiszlav Fescsak
Vlagyiszlav Fescsak

Fescsak végül decemberben megszökött, azóta is a rokonainál bujkál és félti az életét. Amikor feljelentést tett a rendőrségen, azt mondták neki hogy sok hasonló ügyben nyomoznak.

Felvették a jegyzőkönyvet, de nem valószínű hogy bármit is kiderítenek”.

Fescsak azt mondja, lehet, hogy fogsága idején látta Szergejt.

Nem vagyok teljesen biztos benne, de nagyon hasonlított arra a képre, amit Rozskovék mutattak. Egyszer egy másik farmról jöttek át emberek, és elvittek 400 kost. Négy ember segített a főnöknek és egyikük úgy nézett ki, mint Szergej” – mesélte.

Közben a család ügyvédje szerint a kolostorral sincs minden rendben, és ő a különböző központokat támogató evangélikus szervezetre gyanakszik.

„Szerintem ott hallott olyan információt, amit nem kellett volna. Megijedt és megszökött, de útközben elkapták. Öt ilyen központban voltunk, különbözőképpen nevezik őket. Az egyik ’a lelki felépülés kolostora’, a másik ’kábítószeresek rehabilitációs központja’. Kiderítettük, hogy az evangélikusok támogatása mellett működnek és hogy a lényeg az, hogy az ott élő emberek ingyenes munkaerőnek számítanak. És úgy láttam, hogy valamilyen szerekkel kábítják őket, hogy ne szökjenek meg” – magyarázta az ügyvéd, aki szerint a centrumokba szabadon be tudnak menni, amikor azt mondják, hogy „egy alkoholista rokont” keresnek.

A farmokon nehezebb a helyzet. „Ott kijön a gazda és azt mondja, anyám életére esküszöm, itt nincs senki! De hogy mi folyik ott bent, azt csak találgatni lehet” – mondja a család ügyvédje, aki szerint még él bennük egy halovány remény, hogy Szergej életben van.

Anna Krilova és Robert Coalson írása.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG