Az ügyet be kellett illeszteni a tagországok vezetőinek már egyébként is zsúfolt napirendjébe, miután a szakminiszterek szintjén sehogy sem sikerült kompromisszumra jutni egyes elemeket illetően.
A legfőbb kérdés, hogy a jelenleg hatályos büntetőintézkedések okozhatják-e az orosz élelmiszeripari termékek és műtrágyák kivitelének korlátozását a fejlődő országokba.
Egyes tagállamok – így Németország, Franciaország és Hollandia is – olyan kiegészítést szorgalmaznak, amely ezt kizárná, és nagyobb jogbiztonságot teremtene az érintett felek számára. Mások – például Lengyelország, Litvánia és Lettország – ezt ellenzik, mondván, hogy ezzel egyesek szemében az orosz propaganda hazugságait igazolnák.
Moszkva többször hangoztatta, hogy a Nyugat az orosz export akadályozásával az egekbe emelte a globális élelmiszerárakat, miközben az ilyen áruk nem szerepelnek egyik szankciós listán sem.
Minden bizonnyal végül napirendre kerül az EU-s pénzügyminiszterek tanácsülésén a héten elfogadott, Magyarországot különösen érintő megállapodáscsomag is, miután a várakozásokkal szemben végül Lengyelország nem hagyta jóvá a tervezett írásbeli eljárás keretében.
A huzavona végéről is írtunk: Ukrajna támogatásáról és a magyar pénzekről is létrejött az uniós megállapodás
Varsó a Budapest által korábban elutasított, majd végül egy összetett alku keretében mégis elfogadott globális minimumadó ügyében tartja vissza a zöld pecsétet, elemzők szerint ezért cserébe azt várhatja, hogy a tagállamok világos vállalást tesznek a jogállamisági aggályok miatt visszatartott eurómilliárdok folyósítására.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU és Magyarország közötti alku háttere és a tanulságok, avagy Brüsszel esete a karmelitológiával
Az EU-csúcs egy pontján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bekapcsolódik majd az egyeztetésbe az országának nyújtandó további katonai és gazdasági támogatásról.
Szó lesz az ukrajnai háború szélesebb körű hatásairól is, egyebek mellett a rekordinflációról és a magas energiaárak letörését célzó ársapkákról.
A résztvevők továbbá megvitatják a kialakulóban lévő amerikai–európai kereskedelmi konfliktus állását, a lehetséges válaszlépéseket az Egyesült Államok közelmúltbeli protekcionista intézkedéseire.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az állami támogatási szabályok rugalmasabbá tételét sürgette, amivel szerinte javítani lehetne az európai vállalatok versenyképességét.
Sajtóhírek szerint a huszonhét tagállam vezetői ezúttal talán megadhatják a hivatalos tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának, miután Ukrajna és Moldova esetében ez már júniusban megtörtént, illetve érinthetik Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának ügyét is, amelyet nemrég ismét elutasított a közösség Ausztria vétója miatt.
