Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Von Der Leyen: Az EU erős szankciókra készül egy orosz agresszió esetén


Erdoğan török elnök közvetítő szerepre jelentkezett be Oroszország és Ukrajna között Kijevben. Itt az ukrán államfővel tart közös sajtóértekezletet 2022. február 3-án
Erdoğan török elnök közvetítő szerepre jelentkezett be Oroszország és Ukrajna között Kijevben. Itt az ukrán államfővel tart közös sajtóértekezletet 2022. február 3-án

Az Európai Unió „erőteljes és átfogó” szankciósort állított össze Moszkva ellen, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke február 4-én, miközben folytatódnak az Ukrajnával szembeni orosz lépések miatt indult jelentős diplomáciai erőfeszítések.

Oroszország becslések szerint százezer katonát sorakoztatott fel az ukrán határ közelében. A Nyugat azt gyanítja, hogy ez egy invázió előjátéka lehet, Moszkva pedig biztonsági garanciákat követel, köztük ígéretet arra, hogy Kijevet soha nem veszik fel a NATO-ba.

„Előkészítettünk egy erőteljes és átfogó pénzügyi és gazdasági szankciócsomagot” – mondta Von der Leyen a Handelsblattnak és a Les Échos-nak adott interjújában, hozzátéve, hogy ezek magukba foglalják a „a hozzáférés korlátozását a külföldi tőkéhez és az exportellenőrzést, különösen a műszaki áruk esetében”.

Von der Leyen elmondta, hogy a vitatott Északi Áramlat 2. balti-tengeri gázvezeték is a szankciócsomag része. Az, hogy a vezetéket üzembe helyezhetik-e, „Oroszország viselkedésétől függ” – mondta.

„Természetesen ezek érzékenyen sújthatják a Putyinhoz és az oligarchákhoz közel álló embereket” – tette hozzá Von der Leyen.

Erdoğan Kijevben járt és közvetítene

Ami a diplomáciai frontot illeti, Emmanuel Macron francia elnök, aki február 3-án telefonon beszélt Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, bejelentette, hogy február 7-én Oroszországba, február 8-án pedig Ukrajnába utazik.

Macron az ukrajnai helyzetet vitatja meg majd a két vezetővel – áll az Élysée-palota február 4-i közleményében.

Zelenszkij február 3-án Recep Tayyip Erdoğan török elnököt látta vendégül, aki felajánlotta, hogy közvetít Kijev és Moszkva között.

Erdoğan kijelentette: Törökország „készen áll arra, hogy kivegye a részét a válság felszámolásából a két baráti ország között, amelyek fekete-tengeri szomszédai”.

A Putyinnal szoros kapcsolatot ápoló török vezető azt mondta, hogy „örülne, ha Törökország vezetői szintű csúcstalálkozó vagy technikai szintű tárgyalások házigazdája lehetne”.

Török drónokat gyártanak Ukrajnában

Zelenszkij megköszönte Erdoğan kezdeményezését és üdvözölte Törökország tervét az ukrajnai diplomáciai képviseletei bővítésére, valamint azt a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy ukrán gyárak török drónokat gyártsanak.

Törökország és Ukrajna a találkozón egy sor egyezményt írt alá, köztük egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely a kétoldalú kereskedelem éves volumenét öt esztendő alatt mintegy tízmilliárd dollárra növeli a jelenlegi hétmilliárdról – közölték Kijevben.

Erdoğan előtt a NATO-országok vezetői közül Kijevbe látogatott Hollandia, Lengyelország és Nagy-Britannia miniszterelnöke is – ők szintén diplomáciai erőfeszítések révén kívánták enyhíteni a feszültséget, amelyet az ukrán határ menti orosz csapatösszevonások okoztak.

A hidegháború óta a legnagyobb

Február 3-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azzal vádolta Moszkvát, hogy mintegy harmincezer harcoló katonát és modern fegyvereket vont össze Belaruszban a tervezett közös februári hadgyakorlatok előtt. Stoltenberg szerint a hidegháború vége óta ez a legnagyobb orosz katonai felvonulás Belaruszban.

Stoltenberg bejelentését megelőzően Washington közölte, hogy több ezer katonát küld Európába NATO-szövetségesei erősítésére a becslések szerint százezer fős orosz csapatösszevonás miatt kialakult folyamatos patthelyzetben. A csapatösszevonásról a Nyugat azt gyanítja, hogy egy invázió előjátéka lehet.

A Kreml február 3-án úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok lépése tovább fokozza a válságot, ahelyett hogy enyhítené.

Stoltenberg február 3-án Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy a Belaruszba telepített orosz erők részét képezik a Szpecnaz különleges hadműveleti erők, SZU–35-ös vadászgépek, kettős képességű Iszkander rakéták és Sz–400-as légvédelmi rendszerek is.

„Mindezt az oroszországi nukleáris erők rendes éves gyakorlatával kombinálják” – tette hozzá Stoltenberg. A kettős képességű kifejezés, amelyet Stoltenberg az Iszkander rakétákra használt, arra utal, hogy ezek mind a hagyományos, mind a nukleáris hadviselésben bevethetők.

Biden szent kötelezettségről beszélt

Február 2-án a Pentagon bejelentette, hogy a héten mintegy háromezer katonát küld Lengyelországba, Romániába és Németországba. Ez a döntés Joe Biden amerikai elnök szerint összhangban van azzal, amit Putyinnak mondott, és szent kötelezettséget jelent a NATO-alapszerződés 5., kollektív védelemről szóló cikke alapján.

Moszkva nem hozta nyilvánosságra a Belaruszba küldött kontingens méretét, de Szergej Sojgu védelmi miniszter, aki február 3-án érkezett Belaruszba a közös hadgyakorlatok előkészítésére, azt mondta, hogy az érintett katonák száma nem éri el az EBESZ-szel 2011-ben kötött megállapodásban, a bécsi dokumentumban foglalt 13.000 fős maximumot. Ha ezt a szintet átlépik, Oroszország köteles EBESZ-megfigyelőket hívni a térségbe.

Készült a Reuters, az AP, az AFP és a dpa jelentéseinek felhasználásával.
XS
SM
MD
LG