Az előzetes hivatalos eredmények szerint a szavazatok mintegy 91 százalékával választották ötödik alkalommal is újra Tádzsikisztán elnökét, Emomalii Rahmont. A közép-ázsiai ország választási bizottsága október 12-én jelentette be, hogy az eddigi elnök a szavazatok 90,92 százalékát kapta, így újabb hét évig ő vezetheti Tádzsikisztánt.
Lukasenkánál is régebb óta vezeti országát
A helyi választási bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy a szavazásra jogosultak 85,4 százaléka részt vett a választáson. Emomalii Rahmon 1992 óta ül Tádzsikisztán elnöki székében, azonban nyugati megfigyelők szerint egyik választás sem volt szabadnak vagy igazságosnak tekinthető az elmúlt évtizedekben az országban. Ő az egyetlen olyan a volt szovjet tagköztársaságok vezetői közül, aki még a Belaruszt 26 éve vezető Aljakszandr Lukasenkánál is régebb óta van hatalmon.
Tádzsikisztán igen nehéz gazdasági helyzetbe került a koronavírus-járvány kezdete óta, ugyanis az ország nagyban támaszkodik arra a pénzre, amit az Oroszországban vendégmunkásként dolgozó tádzsikok utalnak haza. A járvány miatt azonban jelenleg nem lehetséges átjárni dolgozni.
Négy alig ismert jelölt indult az elnök ellen, mindegyikük kormánybarát pártok színeiben. Sokak szerint az ellenzéki jelölteknek csak annyi szerepe volt, hogy biztosítsák a valódi választások látszatát. Az előzetes eredmények szerint az Agrár Párt jelöltje a szavazatok 3,03 százalékát kapta, a Gazdasági Reformok pártja 2,15 százalékot, a Kommunista Párt 1,17 százalékot, a Szocialista Párt pedig 1,49 százalékot kapott.
Volt aki több szavazólapot is bedobott
A Szabad Európa tádzsik szerkesztősége több választási szabálytalanságról is beszámolt. Egy Dusanbében, az ország fővárosában készült videón azt látni, hogy két ember több szavazólapot is bedob az urnába. Hudzsand városában a Szabad Európa tudósítója két emberrel is beszélt, akik nem is tagadták, hogy több szavazatot is leadtak egyszerre. A két asszony azzal magyarázta a dolgot, hogy a családtagjaik helyett szavaztak, azonban ezt a tádzsik törvények nem teszik lehetővé.
Ez volt az első választás azóta, hogy az elnök legfőbb politikai kihívójának tekintett Iszlám Reneszánsz Pártot betiltották. A tádzsik legfelsőbb bíróság 2015-ben terrorszervezetnek nyilvánította az Iszlám Reneszánszot, a párt több vezetőjét és tisztségviselőjét bebörtönözték, mások pedig elmenekültek az országból.
A Szociáldemokrata Párt, az egyetlen megmaradt valódi ellenzéki erőnek tekinthető párt az országban, bojkottálta a választásokat. A szociáldemokraták vezetője, Rahmatullo Zoirov úgy nyilatkozott a Szabad Európának, hogy nem látták értelmét annak, hogy induljanak a választáson.
„Még ha az összes jelölt ellen szavazol is, a választási bizottság a saját számait és eredményeit jelenti be” – mondta az ellenzéki politikus.
Nem lesznek tüntetések
Nem valószínű, hogy Kirgizisztánhoz vagy Belaruszhoz hasonló tiltakozások kezdődnének Tádzsikisztánban is a választás eredménye miatt, Rahmon elnök ugyanis szigorú kontroll alatt tartja az országot, az ellenzék pedig el van nyomva. Az elnököt a kormánypárti média és a támogatói úgy festik le, mint aki az 1990-es években stabilitást hozott az országba a korábbi polgárháborús állapotokhoz képest.
Áprilisban az elnök a parlament felsőházának élére 32 éves fiát, Rusztam Emomaliit nevezte ki, aki így lényegében az ország második embere lett az apja után. Voltak olyan spekulációk is, miszerint a lépés azt készíthette elő, hogy az elnök átadja a hatalmat a fiának, azonban Rahmon Emomalii augusztusban bejelentette, hogy ismét indul az elnöki székért.
2015-ben úgy módosították az ország alkotmányát, hogy Rahmon Emomaliit korlátlanul újra lehessen választani elnöknek. Ezzel együtt megkapta a Nemzet Vezetője titulust is, ami életre szóló mentelmi jogot biztosít neki. A 2015-ös alkotmánymódosítás emellett leszállította az elnökség alsó életkorát 35-ről 30 éves korra, ekkor indultak be a találgatások, hogy esetleg a fia válthatja az apját Tádzsikisztán élén. Rusztam Emomalii jelenleg egyebek közt a főváros polgármestere.
Tádzsikisztánban az idén voltak a parlamenti választások is, amit szintén elsöprő többséggel az elnök pártja, a Demokratikus Néppárt nyert.
