Mahsza Amini és a halála nyomán megalakult iráni Nők, élet, szabadság mozgalom kapta az idei Szaharov-díjat, az Európai Parlament legkiemelkedőbb jogi kitüntetését – alig néhány héttel Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni nőjogi aktivista Nobel-békedíja után.
Az iráni kurd Mahsza Amini tavaly ősszel Teheránban halt meg 22 évesen a hírhedt erkölcsrendőrség őrizetében, ahova a kötelező hidzsábviselet állítólagos megsértése miatt került. Az EP három legnagyobb pártja, az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, illetve a Renew Europe jelölte a díjra őt és a nőjogi mozgalmat.
Ehhez kapcsolódóan: 31 év börtön, 154 korbácsütés: Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivista kapja a Nobel-békedíjat
Amini „brutális meggyilkolása (…) fordulópontot jelentett” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor október 19-én kihirdették a győzteseket.
„Elindított egy nők által vezetett mozgalmat, amely történelmet ír. A világ meghallotta a „Nők, jogok, szabadság” kiáltást – három olyan szót, amely gyülekezésre hívó jellé vált mindazok számára, akik kiállnak az egyenlőségért, a méltóságért és a szabadságért Iránban” – mondta.
Metsola hozzátette, hogy a díj „főhajtás a bátor és dacos iráni nők, férfiak és fiatalok előtt, akik annak ellenére hogy egyre nő rajtuk a nyomás, vezetik a változásra szomjazókat”.
Amini halála 2022 szeptemberében kormányellenes tüntetéseket váltott ki Iránban – ezek az 1979-es forradalom óta a legnagyobb fenyegetést jelentették az iszlám kormányra.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan vált a tiltakozásra hívó felhívássá több ezer iráni számára Mahsza Amini halála?
A hatóságok a zavargásokra a tüntetések leverésével válaszolták, ami több száz ember halálához és több ezer másik sérüléséhez vezetetett.
Nemrégiben, október 1-jén a hírek szerint egy 16 éves középiskolás diákot, Armita Garavandot bántalmazták rendőrök a teheráni metróban, mert nem viselt hidzsábot vagy iszlám fejkendőt. A lány az állítólagos támadás óta kómában van.
Korábbi nyertesek és mostani jelöltek
Minden évben az Európai Parlament ítéli oda a gondolatszabadságot támogató Szaharov-díjat. A szovjet fizikus és politikai disszidens, Andrej Szaharov tiszteletére elnevezett, ötvenezer euróval járó kitüntetést 1988-ban hozták létre az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat védelmező egyének és szervezetek tiszteletére.
Az Európai Parlament tavaly Ukrajna népének ítélte a díjat, amelyet elnökük, megválasztott vezetőik és a civil társadalom képvisel az orosz invázió közepette.
A korábbi nyertesek között van a bebörtönzött orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij, a belarusz demokratikus ellenzék és a kínai ujgur kisebbség ugyancsak bebörtönzött szószólója, Ilham Tohti.
Idén a következőket jelölték még Szaharov-díjra: Vilma Núñez de Escorcia és Monsignor Rolando José Álvarez Lagos nicaraguai jogvédő, valamint három nő, akik az abortusz jogáért harcolnak – Justyna Wydrzyńska Lengyelországból, Morena Herrera Salvadorból és Colleen McNicholas az Egyesült Államokból.
Az iráni nők jogaiért indult mozgalmat korábban, októberben a Nobel Bizottság is elismerte, amikor a 2023-as Nobel-békedíjat Nargesz Mohammadinak ítélte, ezzel elismerését fejezte ki annak a több százezer embernek, akik „az iráni teokratikus rezsim nők ellen irányuló diszkriminatív és elnyomó politikája ellen tüntettek”.
