Hétfőn elindulnak a tárgyalások Ausztriában az Irán elleni amerikai szankciók feloldásáról. Az iráni külügyminiszter elmondása szerint a nukleáris kísérletek felfüggesztéséért garantálják azt is, hogy Irán szabadon exportálhassa olaját.
Az iráni állami média jelentései szerint hétfő este hat órakor kezdődnek a 2015-ös nukleáris megállapodás (JCPOA) újjáélesztéséről szól tárgyalások Bécsben. Hoszein Amirabdollahian külügyminiszter a helyszínről jelentkezve azt mondta: „a legfontosabb kérdés számunkra, hogy elérjük azt a pontot, ahol először is az iráni kőolaj könnyen és akadálytalanul eladható”.
Töredékére esett az iráni olajexport
2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök kilépett a JCPOA-megállapodásból, amelyet korábban az Egyesült Államok mellett több más nagyhatalom és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség írt alá. Az USA ezután újból szigorú gazdasági szankciókat vezetett be Teherán ellen, mire Irán egy évvel később azzal válaszolt, hogy újraindította, majd felgyorsította az urándúsítást, ami potenciális út a nukleáris fegyverekhez.
Az amerikai szankciók hatására az Irán fő bevételi forrásának számító olajexport zuhanni kezdett. Teherán nem hozta nyilvánosságra, mennyivel kevesebb olajat tudott eladni, de a hajózási és más forrásokon alapuló becslések szerint a 2018-as napi mintegy 2,8 millió hordó/napról (bpd) akár kétszázezer bpd-re is visszaeshetett az olajexport. Más felmérések szerint idén júniusban hatszázezer bpd volt az export szintje.
Joe Biden kormánya 2021-től a nukleáris megállapodás újrakötését ígérte, azonban a tárgyalások fél évig teljesen elakadtak, miután Iránban új, keményvonalas elnököt választottak Ebrahim Raiszi személyében.
Fél éve befagytak a tárgyalások
Amirabdollahian külügyminiszter most mégis azt mondta, „ma egy elfogadható közös dokumentum van a tárgyalóasztalon, amelyet december 1-jei és december 15-i dokumentumnak nevezünk. A mai naptól kezdve a tárgyalásaink e közös dokumentum alapján kezdődnek. A napirenden szereplő kérdések között szerepelnek a garanciák és az ellenőrzés.”
Egy, a tárgyalásokra rálátó iráni tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy „Irán nem fog elfogadni semmilyen ideiglenes megállapodást”, ahogyan azt egyesek javasolták.
Izrael elvben nem ellenzi a megállapodást
A 2015-ös megállapodás értelmében Irán korlátozta urándúsítási programját, cserébe az Egyesült Államok az EU és az ENSZ gazdasági szankcióinak felfüggesztéséért. Irán jelenleg is azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, ennek ellenére a közelmúltban a civil felhasználáshoz szükségesnél jóval nagyobb tisztaságú uránt állítottak elő. Azt egyelőre sem iráni, sem külföldi források nem állítják, hogy jelenleg a perzsa állam képes lenne atomfegyver gyártására.
A tárgyalások legutóbbi fordulóján magas rangú brit, francia és német diplomaták borúlátók voltak a megállapodás felélesztésével kapcsolatban. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt héten azt mondta, az Egyesült Államok és partnerei megvitatják az Iránnal folytatott nukleáris diplomáciai tárgyalások időkereteit. Hozzátette: szerinte a jelenlegi tárgyalások heteken belül zátonyra futhatnak.
Szaíd Khatibzadeh iráni külügyminisztériumi szóvivő hétfőn azt mondta, hogy az iráni fél nem fogad el semmilyen határidőt. Egy, az iráni tárgyalódelegációhoz közel álló forrás a Reutersnek azt mondta, hogy a küldöttség addig marad Bécsben, ameddig szükséges.
Izrael nem vesz részt a tárgyalásokon, de Irán fő régiós ellenfeleként közvetlenül érintett a tárgyalások kimenetelében. Jair Lapid izraeli külügyminiszter hétfőn Jeruzsálemben a parlament külügyi és védelmi bizottságának azt mondta, „Izrael nem ellenez semmilyen megállapodást”. Ellenez viszont „egy olyan alkut, amely nem teszi lehetővé a valódi felügyeletet sem az iráni atomprogram, sem az iráni pénz, sem az iráni terrorhálózat felett”.
