Az izraeli hadsereg fokozta gázai légitámadásait a tűzszüneti tárgyalások közepette
Izraeli katonák gázai célpontokat lőnek 2023. december 21-én
Helyiek szerint a háború egyik legintenzívebb bombázása zajlott a Gázai övezetben, miközben a szemben álló felek „rendkívül komoly egyeztetéseket” folytatnak az újabb fegyvernyugvásról.
A leghevesebb légicsapások a palesztin enklávé részét érték, a terület felett fekete füst gomolyog, a határkerítés másik oldaláról is hallatszanak a robbanások hangjai.
A területet uraló radikális Hamász arról számolt be, hogy délen, ahova emberek százezrei menekültek a harcok elől, a bombázásban életét vesztette a segélyszállítmányok bejuttatása érdekében megnyitott fő ellenőrzőpont parancsnoka.
Gázában a telekommunikációs hálózatok sem működnek már második napja. A Palesztin Vörös Félhold közölte, hogy sokakat nem tudnak elérni az északi Dzsabalíja menekülttáborban, ahol pedig rengeteg a sebesült.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy gyakorlatilag az utolsó észak-gázai kórház is működése felfüggesztésére kényszerült, mivel már nincs hol elhelyezni a sebesülteket.
Izrael azt állítja, hogy felfedezte az eddigi legnagyobb Hamász-alagutat
1/4Izraeli katonák dolgoznak egy, az Erez átkelő közelében, a Gázai övezet északi részén található alagútban, amelyet az izraeli hadsereg szerint a Hamász a határ meglepetésszerű ostromához tervezett. A Hamász a támadás során többek között a Gáza és Izrael közötti Erez határátkelőt is lerohanta. A felvétel 2023. december 15-én készült, amikor az izraeli hadsereg újságíróknak mutatta meg az újonnan felfedezett alagutat
Izrael vasárnap egy szokatlanul nagy beton- és vaskeretes alagutat mutatott be az újságíróknak, amelyet nemrég fedeztek fel, és amelyet szerintük arra tervezett a Hamász, hogy a Gázai övezetből egészen a határig szállítsa a fegyvereseket az október 7-i támadáshoz.
2/4Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg szóvivője egy olyan vasrácsos alagútban áll, amelyet az izraeli hadsereg szerint a Hamász arra tervezett, hogy a támadókat autókban szállítsák ki. Az alagút átlósan ötven méter mélyre fut lefelé, ahol viszonylag tágasra, három méter magasra és szélesre bővül. Hagari az alagút teljes hosszát négy kilométerre tette – ez elég ahhoz, hogy elérje Gáza város északi részét, amely egykor a Hamász kormányzásának központja volt
Izrael vasárnap egy szokatlanul nagy beton- és vaskeretes alagutat mutatott be az újságíróknak, amelyet nemrég fedeztek fel, és amelyet szerintük arra tervezett a Hamász, hogy a Gázai övezetből egészen a határig szállítsa a fegyvereseket az október 7-i támadáshoz.
3/4Izraeli katonák a támadáshoz használt vas alagútban. A több száz kilométernyi föld alatti alagút és bunker semlegesítése a Gázai övezetben az izraeli offenzíva céljai között szerepel, amelyet azután indítottak, hogy a Hamász október 7-én izraeli területre lépve gyilkos és emberrabló akcióba kezdett
Izrael vasárnap egy szokatlanul nagy beton- és vaskeretes alagutat mutatott be az újságíróknak, amelyet nemrég fedeztek fel, és amelyet szerintük arra tervezett a Hamász, hogy a Gázai övezetből egészen a határig szállítsa a fegyvereseket az október 7-i támadáshoz.
4/4Az izraeli hadsereg szerint ez az ellenőrző ponttól mindössze száz méterre délre, egy homokdűnébe rejtett alagút nyílása az Erez átkelő közelében, a Gázai övezet északi részén. A Hamász nem válaszolt a Reuters megkeresésére, hogy kommentálja az izraeli beszámolót
Izrael vasárnap egy szokatlanul nagy beton- és vaskeretes alagutat mutatott be az újságíróknak, amelyet nemrég fedeztek fel, és amelyet szerintük arra tervezett a Hamász, hogy a Gázai övezetből egészen a határig szállítsa a fegyvereseket az október 7-i támadáshoz.
Previous slide
Next slide
Közben továbbra is jelentős diplomáciai erőfeszítések zajlanak közvetítő államok részvételével az újabb tűzszünet tető alá hozása érdekében a humanitárius katasztrófa súlyosbodásának elkerülése céljából.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek nyilvánított Hamász vezetője, Iszmáíl Hanije az egyiptomi fővárosba utazott szerdán, ahol az utóbbi napok diplomáciai erőfeszítései nyomán újraindulhattak a közvetett tárgyalások a szemben álló felek között, bennfentes források szerint viszont még messze a megállapodás.
A szélsőségesek kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy nem kerülhet sor újabb elhurcolt emberek szabadon bocsátására, amíg nem ér véget az izraeli hadművelet. A várakozás szerint emellett számos bebörtönzött fegyveresük átadását követelik majd Jeruzsálemtől a túszaikért cserébe, amit a zsidó állam eddig elutasított.
Korábbi nyilatkozatok szerint Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy az iszlamisták elengedjék a még fogságban lévő nők és gyengélkedő férfiak mindegyikét.
A Hamász arról számolt be, hogy – a jelentések szerint egyébként Katarban élő – Hanije a kairói vezetés tagjaival folytat megbeszélést a fegyveres konfliktus állásáról.
Az október 7-i izraeli terrortámadásban szintén részt vevő Iszlám Dzsihád vezetője, Zijád en-Nahala közölte, hogy őt is meghívták Kairóba, a napokban oda is látogat.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
1/8Romokban heverő mecset a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júniszban 2023. november 29-én. A konfliktus október 7-i kezdete óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület, vagyis a konfliktus előtti épületek mintegy 18 százaléka sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ kedden közzétett értékeléséből
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
2/8Izraeli zászló lobog a Gázai övezetben 2023. december 12-én. Az izraeli hadsereg számos légi- és szárazföldi csapást indított a Hamász ellen a Gázai övezetben, miután az enklávét kormányzó iszlamista csoport október 7-én halálos támadásokat hajtott végre. Ennek következtében mintegy 1,9 millió ember, vagyis a lakosság mintegy 85 százaléka menekült el otthonából
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
3/8Egy palesztin férfi sisát szív, a háttérben a földdel egyenlővé tett Hán Júnisz 2023. november 29-én. A kárbecslést az ENSZ Műholdközpontja készítette, ahol az elemzők nagyon nagy felbontású műholdfelvételeket vizsgálnak, hogy megtalálják a sérült épületeket
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
4/8Palesztinok kenyeret sütnek az izraeli csapásokban lerombolt otthonaik között az ideiglenes tűzszünet idején Hán Júniszban 2023. november 30-án. Az ilyen, nagy felbontású műholdképeken alapuló becslések még mindig alulbecsülhetik a pusztítás mértékét, mivel nem mutatják az összes épületkárt – például egy összeomlott, ép tetővel rendelkező épület is tűnhet sértetlennek
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
5/8Palesztinok gyülekeznek egy izraeli csapás helyszínén, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 4-én. Az értékelés szerint a legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza volt, ahol a 37.379 megrongált vagy lerombolt épületből 29.732 érintett, vagyis az összes épület mintegy nyolcvan százaléka
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
6/8Füst és törmelék emelkedik a Gázai övezet fölé Dél-Izraelből nézve 2023. december 11-én. Az ENSZ által közzétett elemzés a Gázai övezetben, a megszállt palesztin területen található építményeket érő károk és pusztítás műholdfelvételeken alapuló átfogó értékelését mutatja a 2023. november 26-án, május 1-jén, május 10-én, szeptember 18-án, október 15-én és november 7-én készült felvételekkel összehasonlítva
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
7/8Egy palesztin nő sétál Hán Júniszban 2023. december 2-án. A háttérben az izraeli hadsereg által lerombolt lakóépületek láthatók. A heves izraeli támadások miatt az ENSZ és az arab államok már a palesztinok teljes kitelepítését emlegetik
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
8/8Emberek kutatnak egykori otthonuk romjai között 2023. december 12-én a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban. A tűzszünetben sok palesztin család tért haza, hogy összeszedje maradék épen maradt holmiját és emlékeit. A Gázai övezet déli része lakhatatlanná vált, épületek és infrastruktúra sincs
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
Previous slide
Next slide
John Kirby amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: „Rendkívül komoly tárgyalások zajlanak, azt reméljük, hogy ezek elvezetnek valahova.”
A Hamász-vezér média-tanácsadója leszögezte, hogy „addig nincs miről tárgyalni, amíg Izrael folytatja az agressziót”.
Eli Kohen izraeli külügyminiszter megerősítette, hogy egyeztetések folynak a fogolycseréről, de további részleteket nem árult el, mindössze megismételte, hogy a háború akkor érhet véget, amikor sikerül felszámolni a Hamász uralmát Gázában.
„Nincs szó a harcok intenzitásának mérsékléséről, legalábbis a következő hetekben” – fogalmazott.
Hasonlóképp nyilatkozott Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök is. „Akárki is gondolja, hogy le fogunk állni, az elszakadt a valóságtól. (…) Minden Hamász-terrorista, az elsőtől az utolsóig, halálra van ítélve” – figyelmeztetett.
Még novemberben egyiptomi és katari közvetítéssel egy hétig tartó tűzszünetről sikerült megállapodni, ez idő alatt a palesztin milicisták több mint száz túsza térhetett haza, köztük magyar állampolgársággal is rendelkezők.
Cserébe a zsidó állam börtöneiből 240 palesztin rabot bocsátottak szabadon. A többségük enyhébb bűncselekmény miatt került rács mögé, de olyanok is vannak köztük, akik merényletre készültek.
Az egyezség lehetővé tette a humanitárius segélyek bejuttatását az övezetbe. Napi kétszáz teherautó érkezhetett, köztük négy üzemanyag-szállító.
Az izraeli hatóságok további 129 fogva tartott emberről tudnak a területen.
A hadműveletek kiterjesztésével egyre szűkül az a terület, ahol a polgári lakosság biztonságban lehet.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolja a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból.
Az október 7-i terrortámadások után megkezdett izraeli hadműveletek óriási pusztítást eredményeztek a palesztin enklávéban.
A palesztinok teljes kitelepítésétől tart az ENSZ, Izrael felháborodott a feltételezésen
1/7Egy palesztin gyermek áll egy ételt készítő asszony mellett egy sátortáborban az egyiptomi határ közelében, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. Izrael tagadja, hogy a palesztinok Sínai-félszigetre szorítását tervezné. Az izraeli kormány azt állítja, azért szólították fel távozásra a gázaiakat, mert az emberek biztonságát tartja szem előtt
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
2/7Egy gyermek néz ki egy sátorból, amely jelenleg az otthona a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. A palesztinokat régóta kísérti az általuk nakbanapnak, azaz katasztrófanapnak nevezett esemény, amikor 1948-ban, Izrael állam létrejöttekor hétszázezer palesztint fosztottak meg otthonától. Sokukat elűzték, vagy a szomszédos arab államokba menekültek, többek között Jordániába, Szíriába és Libanonba, ahol sokan közülük vagy a leszármazottaik még mindig menekülttáborokban élnek. Néhányan Gázába mentek
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
3/7Palesztin gyerekek vizesballonokkal állnak sorba egy menekülttáborban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. A legutóbbi konfliktus során Izrael példátlan bombázást és szárazföldi offenzívát indított Gázában, ami az egész enklávé városi területeit elpusztította. Palesztinok és ENSZ-tisztviselők szerint Gázában már nincs biztonságos terület, ahol menedéket lehetne keresni
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
4/7Egy, az izraeli támadások miatt otthonából elmenekült palesztin család női tagjai a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. Mielőtt az izraeli hadsereg megkezdte szárazföldi offenzíváját Gázában, azt mondták a terület északi részén élő palesztinoknak, hogy költözzenek a biztonságosnak mondott déli területekre. Az offenzíva kiterjesztésével Izrael arra szólította fel a palesztinokat, hogy menjenek délebbre, az Egyiptom mellett fekvő Rafah felé. Egyiptom az egyetlen ország Izraelen kívül, amelynek közös határa van a mindössze negyven kilométer hosszú és néhány kilométer széles enklávéval
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
5/7Menekülttábor az egyiptomi határ közelében, a Gázai övezet déli részén 2023 decemberében. Az ENSZ becslései szerint a Gázai övezetben – a világ egyik legsűrűbben lakott területén – élő 2,3 millió ember akár 85 százaléka már elmenekült otthonából, és most egyre kisebb területen zsúfolódnak össze a határ közelében
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
6/7Abedulkader Szarszúr nyugdíjas plasztikai sebész felesége és unokája társaságában egy rafahi sátortáborban, ahová az izraeli csapások elől menekültek. Sok Gázai övezeten belül élő palesztin nyilatkozta azt, hogy még akkor sem hagyná el a területet, ha megtehetné, mert attól tart, hogy ez újabb állandó kitelepítéshez vezethet, ami megismételné 1948-at. Az arab kormányok és az ENSZ vezető tisztségviselői csatlakoztak a tömeges kitelepítéssel kapcsolatos aggodalmakhoz
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
7/7Um Nidal al-Kvadzsa, egy kitelepített palesztin nő a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 11-én. Egyiptom szilárdan zárva tartja a határt, csak a külföldieket és a kettős állampolgárokat engedi át
Izrael egyre délebbre, az egyiptomi határ felé szorítja a Gázai övezetben élőket, amit a palesztinok új nakbaként emlegetnek, utalva 1948-as kitelepítésükre. Izrael felháborító és hamis vádnak tartja ezt, és azt állítja, hogy a civilek biztonsága érdekében irányítja a lakosságot délebbre.
Previous slide
Next slide
Szakértők szerint az izraeli szárazföldi offenzíva minden bizonnyal végül meg tudná semmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, így a kiterjedt alagútrendszert is, de ez annyi palesztin áldozattal és olyan pusztítással járna, amit az Egyesült Államok nem tartana elfogadhatónak.
Izrael azután indította meg háborúját, hogy a Hamász fegyveresei a határkerítésen áttörve október 7-én 1200 embert megöltek, és mintegy 240 túszt ejtettek.
A gázai hatóságok szerint az áldozatok száma megközelítette a húszezret. Az izraeli fél szerint mintegy hétezer fegyveressel végeztek eddig, erre azonban bizonyítékot nem mutattak be. A harcokban eddig 134 izraeli katona vesztette életét.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem is térhetnek már vissza.
