Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az oltás az új roma: a Mi Hazánk épülése


Toroczkai László előtt lezárnak 2021. március 15-én

A Jobbikból kivált radikális párt a hagyományos szélsőjobboldali identitáspolitikai témák (magyar nacionalizmus, melegek, politikai kereszténység, migránsok) és a kelet-európai romaellenesség mellett új csapásra állt rá. Követve nyugati rokonpártjait (akik Orbán Viktor új szövetségesei is) az oltásellenességgel fut neki a választásnak. Ebből a Fidesz is profitálhat.

„A Fidesz küldi előre a Mi Hazánkat, és aztán a cigányok rohannak a kormánypárt szárnyai alá, hogy majd ő megvédi őket” – meséli egy falun élő megkérdezettünk a Mi Hazánk Mozgalom radikálisainak cigányellenes (ők cigánybűnözés-ellenesnek nevezik) demonstrációiról.

De nem kell ahhoz a Fidesznek direktben kooptálnia az ellenzéket, hogy annak érdekei, önmozgása megfeleljen a kormánypárt érdekeinek. A Jobbikból kivált Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd vezetésével 2018 nyarán létrejött Mi Hazánk (MHM) a régi Jobbik és paramilitáris szövetségesei egykori vidéki romaellenes demonstrációinak lemásolásával kezdte növelni az ismertségét. Ami nemcsak a Jobbik szavazóbázisának egy részét – amelyben a cigányellenesség még erős szavazói attitűd – vitte el, hanem a Fidesz is a romáknak fizikai védelmet biztosító párt szerepébe kerülhetett.

Cigányellenes retorikája már csak a Mi Hazánknak van. (A Fidesz a 2020 eleji, a gyöngyöspatai romák kártérítéséhez kötődő kísérlet óta felhagyott vele.) Az ellenzéki összefogás színeiben induló, az előválasztáson győztes jobbikosok mégis arról panaszkodnak, hogy a Fidesz megbízottai azzal riogatják a falusi romákat, hogy ha az ellenzék győz, folytatódnak a tíz évvel ezelőtti jobbikos masírozások.

A cigányok által sűrűn lakott falvakban emiatt és persze a közmunka révén kialakított kliensrendszer miatt sem számítanak ellenzéki sikerre megkérdezettjeink. „A cigányok, sokszor a maffiózók óriási munkát, hatalmas kampányolást végeztek a Fidesz érdekében – meséli falusi beszélgetőtársunk a 2020. októberi borsodi időközi parlamenti választásról. – Nemcsak a zsák krumpli számított, hanem a félelem is a jobbikos jelölttől.” Bíró László ki is kapott a fideszes Koncz Zsófiától, így maradt a parlamenti kétharmad.

De 2019 őszén már voltak jelek arra is, hogy a Fidesz több helyen nyert volna, ha nem indul az új szélsőjobboldali párt. Jászberényben 14 szavazattal győzött a – majdnem teljes – ellenzéki összefogás jobbikos jelöltje, Budai Lóránt a polgármester-választáson, miközben 434 szavazatot kapott a mi hazánkos jelölt. (A Fidesz óvására a választást megismételték, ekkor már fölényesen nyert Budai.) „Kecskeméten is, ami masszívan fideszes volt, pár körzet elment az MHM miatt” – mondja egy jobbikos országos politikus.

És a Fidesz azóta számol ezzel.

Amikor még Fidesz-segédcsapatnak számítottak

„A Mi Hazánk követte a régi jobbikos hagyományt, és az ismertség erősítésére minden időközin elindult” – meséli a Jobbik egyik vezető politikusa. Ehhez képest a parlamenti kétharmad sorsáról döntő borsodi időközin, 2020 októberében mégsem indítottak jelöltet, bár jobbikos forrásunk szerint eredetileg itt is szándékukban volt. „Pedig ott előzetesen öt százalékot mértek a pártnak. A fideszes Koncz Zsófia pedig 1500, négy-öt százaléknyi szavazattal nyert.” Az MHM távolmaradása azért is furcsa volt, mert 2019 tavaszán a párt 3,3 százalékot ért el az EP-választáson, és az őszi önkormányzatin is több megyei listán jobban szerepelt, mint például az MSZP.

A párt megalakulása utáni másfél évben sokan a Fidesz támogatását látták a Jobbik szakadárjaiból alakult Mi Hazánk mögött, hiszen a kormánypártnak érdeke volt a Jobbik gyengítése. Az olcsón szerzett plakáthelyek, a kormánypárti médiakonglomerátum jelentős támogatása, egyes önkormányzatokban a Fidesszel való együttműködés mind a Mi Hazánk Fidesz-segédcsapatként való működésének képét erősítette.

Megkerestük a párt alelnökét, a Jobbik korábbi vezető politikusát, Novák Elődöt, aki vitatja mindezt.

Szerinte a 2019-es EP-választásra ugyanazon a listaáron kaptak felületeket, mint az MSZP, és a Mi Hazánknak csak százötven plakát jutott. (Árnyalja a képet, hogy csak a gyenge MSZP-nek és nekik jutott ez a kedvező díjszabás a fideszes plakátpiacon, az akkori Index szerint az erősödő DK-nak már háromszor annyit kellett fizetnie.)

A Mi Hazánk alelnöke azt mondja, mindössze két önkormányzatban, Jászberényben és Tatabányán ők a mérleg nyelve, „és ha ott nem támogatjuk a ballibek javaslatait, mindig megkapjuk a bélyeget. De a parlamentben nagyon ritka, hogy együtt szavazunk a Fidesszel." Igaz, hozzáteszi: "Csak amikor az az értékrendünknek megfelel” .

A kormánypárti média támogatása kapcsán egyetért azzal, hogy megalakulásukkor, amikor a Jobbiktól vittek el szavazókat, nagyobb teret kaptak, de most már a teljes elhallgatásukat kifogásolja. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legutolsó havi hivatalos statisztikáját mutatja, amelyben a pártok között a megjelenési arányuk mindössze 0,2 százalék.

A borsodi időközitől való távolmaradásuk esetén Novák Előd szerint csak arról van szó, hogy „akkor nem voltunk még azon a szervezettségi szinten”.

Amikor a szélsőjobb liberálisként érvel

„A Mi Hazánk Mozgalom soha, semmilyen körülmények között nem tudja és nem is fogja elfogadni, hogy egy kísérleti jellegű vakcinával Magyarországon bárkit is kötelezően oltsanak be” – olvasható a párt honlapján. A Mi Hazánk törzstémájává az elmúlt hónapokban az oltásokra való bármilyen kötelezés ellenzése, illetve – ahogy az idézet is mutatja – az oltások hatékonyságának megkérdőjelezése vált.

A párt megtalálta új témáját, amellyel már nemcsak a Jobbiktól, hanem a Fidesztől is meg tudja különböztetni magát. Ami ráadásul a sajátja is, hiszen a magyar pártpalettán – a bizniszpárt-alapításban utazó Gődény Györgyön kívül, aki megint létrehozott egy pártot a 2022-es választásra – rajtuk kívül nincs oltásellenes formáció.

A Mi Hazánk ezzel az új témával minden megkérdezettünk szerint 2022-ben be tud jutni a parlamentbe. „Légüres térbe kerültek, úgyhogy az oltásellenesség bevállalása észszerű lépés” – mondja egyikük.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a meggyőződéses, az oltást elvi alapon elutasítók aránya Magyarországon körülbelül húsz százalék. „Magyarországon ebben nincs szerepe a pártpreferenciának – mondja. – A kelet-európai országok alacsony átoltottsága legfontosabb magyarázatának az tűnik, hogy a hatóságokba vetett bizalom ebben a régióban a legalacsonyabb.

OLTÁSELLENESEK ITT-OTT

Kérdésünkre, hogy közös tulajdonsága-e a magyarországi húszszázaléknyi oltásellenesnek az elitellenesség, Krekó Péter, a PC vezetője nem tudott kutatással megalapozott választ adni. „Az látszik, hogy ez egy heterogén csoport: fiatalok, falun élők, alacsony iskolázottságúak, fizikai munkások és nők körében mértek alacsonyabb oltási kedvet. De a nőknél sokszor konformizmus érvényesül, a fiataloknál pedig egyszerűen a veszélyérzet alacsony szintje és az objektíven kisebb fenyegetettség.”

Az látszik szerinte, hogy a kisebb társadalmi befolyással rendelkező csoportok hajlamosak elutasítani a vakcinát. „Például a romák körében magas az oltásellenesség. Ennek az az oka, mondják roma aktivisták, hogy a romáknak sok a rossz tapasztalata az állammal: ki tudja, mire készül, ki akarják irtani a cigányságot stb., gondolják sokan. Hasonló tendenciák látszanak amerikai feketéknél. Fizikai dolgozóknál is világtrend az alacsonyabb oltottság, ami lehet dacreakció: úgy érzik, ők kevésbé kedvezményezettjei a rendszernek.”

Nyugaton a politikai ideológia is jó előrejelzője az oltásellenességnek. „Az USA-ban, ahol átpolitizálódott a kérdés, a legbiztosabb prediktor, hogy kire szavazott 2016-ban. De ott több évtizedes hagyománya van a jobboldali tudományszkepszisnek. Már a hetvenes-nyolcvanas években kezdődött az oltásellenességgel, aztán jött a klímaszkepszis, az egyetemek megítélése. Ez már Trump előtt is jelen volt, Trump csak hangot adott neki.”

Nyugat-Európában erős a szabadságjogpárti csoport is az oltásellenesek között, ami a felső középosztály eszmerendszere, de nálunk ez gyenge – teszi hozzá a PC igazgatója.


A szélsőséges pártok – amelyekkel egyébként Orbán Viktor nyáron közös nyilatkozatot adott ki a nemzeti szuverenitás uniós tiszteletben tartásáról – egész Európában rárepültek erre a témára: oltás-, lezárásellenesek és járványrelativizálók. (Orbán viszont ebben az európai fő sodratú politikát követi.) Ezek az alapvetően autoriter, az állami kényszerítőeszközöktől nem idegenkedő pártok és politikusok, így a Mi Hazánk is a Covid-járvány esetében az egyéni szabadságjogokkal, az állami túlhatalommal érvelnek – amely érveket azért az abortusz vagy a romák kapcsán a Mi Hazánk már nem említi.

„Az alapító nyilatkozatunk, a küldetésünk nyilván nem erről szólt, hiszen akkor még nem is volt Covid – mondja az oltási kötelezettség miatt az Alkotmánybírósághoz forduló MHM alelnöke. Novák Előd hangsúlyozza, hogy ők nem azt mondják, hogy az emberek ne oltassák be magukat. – Legyen meg a döntés szabadsága, és tisztességes tájékoztatás, amit a kormány nem ad meg. Azt lenne a legfontosabb tudni az embereknek, hogy az egyes oltásoknak milyen a hatásfokuk. De ezt titkosítják, és arról sem beszélnek, hogy az oltásnak is lehet következménye. Pedig nem vállal érte felelősséget sem a gyártó, sem az állam, hanem mindannyiunkkal aláíratják, hogy önként kérjük, holott kényszerítenek rá.”

„Orbán Viktor azt mondta áprilisban, hogy a kötelező oltást nem támogatja, mert nem vagyunk diktatúra. Most mégis az állami munkáltatók élen járnak a kötelezésben. Mégis diktatúra van?”

Kérdésünkre, hogy ő be van-e oltva, a Mi Hazánk alelnöke így válaszolt: "a személyes egészségügyi és családi helyzetembe nem mennék bele, ha nem gond".

(Cikkünk megjelenése után Novák Előd pontosítást kért az erre a kérdésre adott válaszához. Eszerint a párt alelnöke be van oltva „főként tágabb családi okok miatt, a nagyszülőkre való tekintettel, illetve mivel anélkül nem tarthatott volna lakossági fórumot művelődési házakban. Az EFOTT mi hazánkos kampányhelyszínén sem jelenhetett volna meg, ahogy válogatott meccsre vagy négy kisgyermekével állatkertbe és velük úszni sem mehetett volna. A Mi Hazánk alelnökeként elfogadhatatlannak tartja az emberek zsarolását és ellehetetlenítését. A párt elnökségének és tagságának fele oltott egyébként, de ez mindenkinek az egyéni döntése.”)

Konstruktívan a nemzethalál ellen

Magát harmadik utasnak hirdető pártként mekkora mozgásterük van egy vagy-vagy választási helyzetre beállt országban? – kérdeztük Novák Elődöt. Azzal kezdi válaszát, hogy a Mi Hazánk Mozgalom sokszor nem is harmadik út, hanem egyetlen alternatíva, például az oltással kapcsolatban nincs harmadik utas nézet, hiszen csak ők képviselnek más álláspontot.

De szerinte a magyar választók egyébként sem vevők „az amerikai mintára kialakítani próbált kétpártrendszerre. Akik nem kérnek a Fidesz korrupt rendszeréből, de nem kérnek a 2010 előtti, szintén korrupt, csak nem ennyire profin csúcsra járatott politikusbűnözési módszerekből és a szabadságjogok sárba tiprásából sem, azoknak is kell alternatíva.”

Szerinte globalista erők sorakoztak föl a „balliberális ellenzék oldalán, velük nem tudunk együttműködni korlátlanul. De azt tudjuk ígérni, hogy mindenkinek támogatjuk az elképzeléseit, ha az a magyar emberek érdekeit segíti.”

Másfél éve az akkor még a Mi Hazánkban politizáló Volner János azt nyilatkozta az akkori Indexnek, hogy a Mi Hazánk „politikai pozíciója messze nem egyenlő távolságban van a Fidesztől és a balliberális oldaltól; a Mi Hazánk sok kérdésben lényegesen közelebb van a Fideszhez, de ez természetes is.

Novák Előd ezt kérdésenként vizsgálná. „Cigánypolitikában és oltásügyben ég és föld a távolság, de nemzet- és családpolitikában valóban közelebb áll a Fideszhez az álláspontunk. Úgy fogalmaznék, hogy a Fidesz kormányzása lassú nemzethalálhoz vezet, a ballib szivárványkoalícióé gyorshoz. De azt elismeri, hogy igazán nagy távolság köztük és az egyesült ellenzék között van.

Mi Hazánk kormányellenes tüntetés 2019. március 15-én
Mi Hazánk kormányellenes tüntetés 2019. március 15-én

Ha ez szükséges a jobboldali kormány létrejöttéhez, hajlandók-e koalícióra lépni a Fidesszel? – kérdeztük. „A Mi Hazánk nem szeretne koalícióra lépni a jelenlegi pártok közül senkivel, pusztán a MIÉP-pel és az FKGP-vel kötöttünk együttműködési megállapodást. Viszont akárki kormányoz is, minden olyan javaslatot támogatunk, mely a magyar emberek érdekét szolgálja, akárki nyújtotta is be. Tehát az O1G-s, zsigeri szembenállás helyett konstruktív ellenzékiséget folytatunk.”

Hová billentik a billegő körzeteket?

A párt október 23-án bemutatta a 106 egyéni körzetben indítani szándékozott jelöltjét, aminek most még inkább kommunikációs, erőt felmutató célja van. Pár jobbikos politikussal végignéztük a szabolcsi jelöltek listáját, akik között a legtöbb jobbikos volt egykor. Egyöntetű volt a véleményük, hogy a most is parlamenti képviselő Apáti Istvánt leszámítva nem erős jelöltek, van, aki nem is abban a körzetben lakik, ahol indítanák. „Közöttük egy politikus van, Apáti. A többiek csak szerepelni fognak a szavazólapon.

Vagy ott sem, mert még össze kell gyűjteniük az ajánlásokat, illetve vissza is léphetnek. Amire minden megkérdezettünk lát esélyt.

A Mi Hazánk kiválásakor a Jobbik még nem volt az ellenzéki összefogás része, most már az. „Nagy labda volt ez nekik, de nem tudtak élni vele – mondja a Jobbik egyik vezetője. – Elment a politikai pillanat, vagy-vagy lett a választás, és a harmadik utasok kevésbé érdekesek.

Több jobbikos megszólalónk is állítja, hogy régi szavazóik még a Jobbik néppártosodásának elején álltak át. „Akit elvinnének, azok a nagyon zászlólengetősek, akik már ’18-ban sem szavaztak a Jobbikra, inkább nem mentek el választani. Ők ma már inkább fideszesek – mondja egy szabolcsi közös ellenzéki jobbikos jelölt. Más szabolcsi jobbikosok is állítják, hogy a szélsőségesek a megyében nem 2018–19-ben hagyták el a Jobbikot, hanem már ’14-től, és azóta már a Fidesznél vannak. – Itt már azóta a néppártos vonal az erősebb.”

Alakulásakor az MHM még a Jobbiktól vitt el szavazókat, mondják mindannyian, de közben szavazótábor-csere történt, vagyis a Jobbik szavazói számára már a kormány leváltása lett az első, míg „az MHM tábora már a Fideszével kompatibilis”.

Ezért is gondolják, hogy az MHM törzsszavazói nem az egyesült ellenzéket veszélyeztetik, mert egyéniben át fognak szavazni a Fideszre. „Láttam ezt a Jobbik múltjában is – mondja egy csongrádi jobbikos vezető. – 2010–14-ben nagy volt nálunk is az átjárás a Fidesz felé. Most a mi hazánkosok fognak átszavazni a Fideszre. Mozog a jobboldali tábor, az MHM-szavazó a Fidesz egyéni jelöltjeihez fog majd hozzáadni.”

A törzsszavazók esetében tehát inkább a Fidesznek fájhat egy MHM-s jelölt indulása. De még olyan körzetek is lehetnek, ahol régi pártjuk, a Jobbik is számíthat szavazatra tőlük. Egy tavaszi mérés szerint ott, ahol „régi és jó jobbikos jelöltje van az összefogásnak, például Békés 4-ben Szabó Ervin, ott rá szavaztak az MHM-esek is. Végeredményben ha nincs mi hazánkos jelölt, akkor kétharmad–egyharmad arányban oszlanak majd meg a Fidesz és az ellenzék között a szavazataik” – mondja a Jobbik egyik vezetője.

Csongrád 2. evk-ban viszont – amely Szeged egy része és a kistelepüléses Homokhátság – az MHM elnöke, a migrációtól komolyan félő, azt naponta megtapasztaló körzetben népszerű Toroczkai László indul. Itt a Fidesszel szemben az az ellenzék esélye, ha Szegeden annyi előnyt szereznek, amennyit nem tud majd a kistelepüléseken elért Fidesz-többség ellensúlyozni. „Át kéne hozni szavazatokat a vidéki körzetből Szegedre. Toroczkai, akinek húsz százalék körüli eredménye lehet, elvisz majd protesztszavazókat az ellenzéki tábortól. Három-ötezer szavazót tud megszólítani, akit a Jobbik tudott volna áthozni” – mondja jobbikos forrásunk a körzetről, ahol momentumos jelölt nyert az ellenzéki előválasztáson.

Toroczkai László felszólal a Mi Hazánk kormányellenes tüntetésén 2019. március 15-én
Toroczkai László felszólal a Mi Hazánk kormányellenes tüntetésén 2019. március 15-én

Hány helyen lesz ráhatás?

A sajtóban megjelentek becslések a párt EP-kampányának költségeiről, amelyet nagyon óvatosan is több mint hatvanmillióra becsülnek, amit csak magánadományokból tudott fedezni a párt, mert nem indultak még parlamenti választáson. Kiderült az is, hogy a legnagyobb összeget adományozó magántámogató is az övék volt az összes párt közül. Novák Előd akkor azzal érvelt, hogy az akkor még négy, a Jobbikból kiszálló parlamenti képviselőjük havi szakértői és egyéb hivatalos keretét is a párt működésére fordították.

Egy jobbikos forrásunk szerint viszont csak Dúró Dóra adta be a teljes keretét, mások nem, sőt volt olyan is, aki egyáltalán nem áldozott a hivatalos keretéből erre. Forrásunk 150-200 millióra becsüli azt a pénzt, amit szerinte a párt a Fidesztől kapott.

Novák Előd: "Természetesen nem kaptunk pénzt a Fidesztől, és Kennedyt sem mi öltük meg. Egy független országgyűlési képviselőnek a tiszteletdíján felül havi 5 millió forintos kerete van, sok mindent abból finanszírozunk, pl. abból bérlünk irodát. Mi Hazánk központi irodáját is Dúró Dóra bérli képviselői irodakeretéből, bár a Fidesz és a balliberális pártok egyhangúan felmondták most a szerződést egy nekik nem tetsző plakátunk miatt."

Több vidéki jobbikossal is beszéltünk. Ők – bár nem nagyon látnak rá a Mi Hazánkra – inkább áttételes fideszes finanszírozást, egyes mi hazánkos politikusok vállalkozásainak állami támogatását említették.

A 106 körzetből 71-ben kell jelöltet indítani az országos listához. „A Fidesznek lesz ráhatása, hogy a plusz 35 körzetet olyanokból válogassák, ahol a Fidesztől venne el szavazatot, és billegő körzet. Mindent meg fognak ragadni, hogy szorosabbá tegyék a versenyt” – mondja az ellenzéki összefogás egyik közös szabolcsi jelöltje. Szerinte abban a tíz-tizenöt körzetben, ahol a legszorosabb eredmény várható, a Fidesz nem fogja megkockáztatni, hogy a Mi Hazánk elinduljon.

Kormánypárti forrásból hallottunk olyan helyi fideszes megkeresésekről, amelyek ezt próbálták elérni az adott körzetben. Novák Előd nem tud ilyenről.

„Azt tudom, hogy sok helyen zavarja őket, ha elindulunk, de olyan megbízható, elhivatott jelölteket választottunk, akik ilyen, akár lelki zsarolásnak nem fognak engedni. Biztos vagyok abban, hogy lesz kísérlet, megpróbálják visszalépésre rábírni a jelöltjeinket, de mi írásban nyilatkoztattuk őket, hogy semmilyen körülmények között nem lépnek vissza. – Hozzáteszi: – Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy mind a 106 körzetben állva maradjon a jelöltünk.”

Novák Előd lapunknak cáfolta, hogy országos pártvezetői szinten is történt megkeresés, pedig fideszes forrásból úgy értesültünk, hogy a helyi egyezkedéseket leállította a fideszes pártvezetés egy magasabb szinten kötendő megállapodás miatt.

A Mi Hazánk alelnöke szerint ők már nem hasznosak a Fidesznek, és részben ellenük irányult az a törvénymódosítás is, amely 71-re emelte fel az országos listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát. „Csak azóta annyira megerősödtünk, hogy a 71-et simán megugorjuk, sőt reményeink szerint mind a 106 körzetben lesz jelöltünk.”

Papírforma szerint három lista lesz a szavazólapon, mondja, magukat és nem a Kutyapártot értve harmadikként. „Persze az a gyanúm, hogy a Fidesz megint kitömi ajánlásokkal a Munkáspártot vagy a Szanyi-pártot vagy a Kétfarkúakat.” Kérdésünkre, hogy biztos-e abban, hogy ők nem kaphatnak ilyen segítséget, így felel: „Mi mindig tisztességes módszerekkel dolgozunk. Kampányfőnökként is egyértelművé tettem a pártban, hogy ilyen módszerek nálunk nem lehetségesek.”

Minden jobbikos megszólalónk biztos abban, hogy az MHM vissza fog vonni jelölteket, annak ellenére hogy a 106 egyéni jelölttel lehet kimaxolni az állami kampánytámogatást, a majdnem hétszázmillió forintot.

Hiába fogadták el ők is korábban a Fidesz támogatását, miközben oligarcháztak, Novák Előd és Dúró Dóra szeretnék újraalkotni a régi életüket, ami 2016-ban és ’18-ban megszakadt (ekkor hagyták el a Jobbikot – K. Gy.), megtört a személyes életútjuk – pszichologizál egy őket jól ismerő jobbikos. – Ezért ők semmi olyanba nem fognak belemenni, ami veszélyeztetné a parlamentbe kerülésüket.”

Ami nem jelenti azt, hogy tíz-tizenöt körzetben, azokban, amelyekben a legszorosabb verseny várható ellenzék és kormánypárt között, ne alakulhatna úgy, hogy valamiért mégsem indul MHM-s jelölt. Egy szabolcsi jobbikos összefogás-jelölt szerint „a Fidesztől függ, hogy Szabolcs 1.-ben és 2.-ben el fog-e indulni az MHM-jelölt.”

Eltéríteni a bizonytalanokat az ellenzéktől

„Vidéken erős az oltásellenes hangulat, minél kisebb a település, annál inkább – igazolja vissza Krekó Péter szavait egy helyi jobbikos politikus. – Őket meg tudja szólítani a Mi Hazánk. Persze amíg sokan kerülnek kórházba, addig ezt visszafogottan kell csinálni, de ahogy jövünk ki a pandémiás helyzetből, erősíteni fogják a vírustagadást.”

Eddig csak a Mi Hazánk meglévő szavazóinak mozgását, a Fidesz és a Mi Hazánk közötti ingadozásukat elemeztük, azt, hogy hova billenti jelöltjük esetleges visszalépése ezeket a szavazókat. De ebből a libikókából és a Fidesz elszívóereje miatti egy-két százalékos népszerűségből kihúzhatja a pártot az új csapásirány, a bizonytalan szavazók oltásellenességgel való elérése.

A Medián és a 21 Kutatóközpont január végén készített felmérése szerint a pártelkötelezettség nélküli, illetve a hagyományos pártokkal, a politikai elittel általában szemben álló szavazók, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei a legkevésbé oltáspártiak.

Míg a kormánypárti és az ellenzéki szavazók körében egyaránt 12 százalék volt azok aránya, akik biztosan nem oltatták volna be magukat, addig a párt nélküli szavazók 17 százaléka mondta ezt. Ezután kezdett a Mi Hazánk a lezárások ellen kampányolni. A Medián szeptember végi mérése pedig már a parlamenti bejutási küszöbnél mutatta őket.

Ez az irányváltás, az oltásellenesek egy – jobboldali – táborba gyűjtése a Fidesznek is kedvez. A bizonytalan és a protesztszavazók között nagy számban lévő oltásellenesek ugyanis biztosan nem szavaznak rá, viszont ha a Mi Hazánk begyűjti az ő szavazataikat, az ellenzékre sem fognak. Ezek a voksok pedig hiányoznak majd az adott körzetben az ellenzéki győzelemhez.

Ez a másik forgatókönyv a billegő körzetek fideszes megtartására: megakadályozni, hogy a bizonytalanok, a protesztszavazók az egyesült ellenzék felé induljanak.

Hogy ez a jól kiszámított koncepció előnyös a Fidesznek, mutatja az is, hogy a párt politikusai és a kormánypárti sajtó, akik/amely hónapokig az oltásellenes baloldaltól volt hangos, szó nélkül hagyja a Mi Hazánk egyre erősebb vakcina- és oltásszkeptikus kommunikációját.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG