Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az orosz, a belarusz és a kínai külügyminiszterre volt ideje a magyar diplomáciának, a V4-es partnerekre nem


Nem egy platformon. Balról jobbra: Eduard Heger szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Orbán Viktor magyar kormányfő

Szijjártó Péternek belefért a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen lebonyolított harminc tárgyalása közé az orosz, a kínai és a belarusz külügyminiszter, V4-es kollégái viszont nem. Látlelet a jelenleg a magyar kormány szerint „nem létező” visegrádi együttműködésről 2022. november elején.

Koordinációs egyeztetésnek hívták, amikor a visegrádi országok külügyminiszterei uniós csúcsok és más fontos alkalmak előtt összeültek, és megvitatták az álláspontokat a közös fellépés érdekében. A megbeszélések hangsúlyozottan technikaiak voltak, ennek megfelelően alig fél óráig tartottak.

Ez volt a helyzet egészen az Ukrajna elleni orosz agresszióig. Onnantól kezdve hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kifejezetten oroszbarát magyar attitűd nagyon távol áll az Ukrajnával szolidáris – és az EU fősodrát is jelentő – lengyel, szlovák és cseh kormány álláspontjától.

15 perc nemzetközi politikára

Ez előbb csak azt jelentette, hogy megszűntek a nyilvános csúcstalálkozók, majd a már említett koordinációs egyeztetések is mindössze 15 percesre szűkültek. Pontosabban a jelek szerint már arra sem, ugyanis a szeptemberi uniós csúcs előtt Szijjártó Péter a Szabad Európa információi szerint késett a megbeszélésről, így alig maradt idő bármit érdemben megvitatni. (Igaz, késések informátorunk szerint korábban is előfordultak, „azt nem lehet tudni, hogy ez politikai gesztus volt, esetleg a tisztelet hiánya, vagy egyszerűen szervezésbeli problémák”.)

Szeptemberben ugyanakkor lett volna még egy fontos alkalom, ahol a V4-es külügyminiszterek egyeztethették volna álláspontjukat, mégpedig a New York-i ENSZ-közgyűlés. Elvileg ide is meghirdettek egy koordinációs egyeztetést, de erre a magyar külügyminiszer már egyáltalán nem ment el. Egy diplomáciai forrásunk szerint Szijjártó Péter később sem adott semmilyen magyarázatot a hiányzásra.

Úgy tudjuk forrásainktól, hogy ezt már kifejezetten rossz néven vették miniszter kollégái, főleg amiért a magyar diplomácia vezetőjének eközben volt ideje arra, hogy – az uniós külügyminiszterek közül egyedüliként – négyszemközti tárgyalást folytasson Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, Vlagyimir Makej belarusz és Vang Ji kínai külügyminiszterrel, de azt a közgyűlés előtt maga Szijjártó Péter írta közösségi oldalán, hogy majdnem harminc kétoldalú tárgyalása lesz. „Nagyon remélem, hogy ez nem a magyar külpolitika tartósan új irányvonalát jelenti” – mondta lapunknak egy V4-es diplomata.

Haragszom rád

Szerinte a politikai ellentétek mellett személyes érzelmek is közrejátszhatnak abban, hogy már semmilyen koordináció nem zajlik a négy tagállam között. A magyar külügyminiszter ugyanis komoly fenntartásai vannak jelenlegi szlovák kollégájával kapcsolatban.

Előző cikkünk a magyar-szlovák külkapcsolatról: Orbán kritikusai kaphatnak bársonyszéket

Rastislav Káčer korábban Budapestre akkreditált nagykövet volt, és hazautazása előtt emlékezetes interjút adott a Denník N szlovák hírportálnak, amelyben többek között arról beszélt, hogy Magyarország berendezkedése – Szlovákiával ellentétben – Oroszországéhoz hasonlatos, mert itt a kormányfő maga alá gyűrte a gazdasági életet, és tőle függ, kiből lehet gazdag oligarcha, és kiből nem; Magyarországot a demokrácia állapota miatt most nem vennék fel az Európai Unióba.

Az interjú nagy felháborodást keltett magyar kormánykörökben. Információink szerint most is kifejezetten negatív gesztusként értékelték, hogy szeptember közepén őt nevezte ki külügyminiszternek Eduard Heger kormányfő. (A történethez hozzátartozik, hogy Káčer a nevezetes interjút már úgy adta, hogy előzőleg bejelentette: távozik a diplomáciából és a politikából. Aktív diplomaták jellemzően nem szoktak ilyen szókimondó nyilatkozatot tenni, bár Roman Kowalski lengyel nagykövet 2015-ben így adott szintén Orbán Viktort erősen kritizáló interjút a vs.hu-nak.)

Korábbi írásunk a Fidesz megfogyatkozott európai parlamenti támogatásáról: Kétharmadból háromnegyed

Egy magyar kormányzati forrásunk is úgy vélekedett, hogy „a V4 jelenleg nem létezik”. Szavait alátámasztja, hogy a háború kitörése óta valóban nincsenek sem közös kulturális programok, sem rendszeres diplomáciai találkozók. (Szeptember végén ugyanakkor találkozott a négy ország védelmi minisztere, október elején pedig Pozsonyban a V4-es államfők folytattak megbeszélést, igaz, utóbbinak inkább a protokolláris jelentősége volt nagyobb, lévén mind a négy országban alapvetően a kormány a politika formálója.)

A politikai ellentéteket sem tagadja senki: a háború kérdésében Magyarország egyértelműen különutas a csapatban; míg európai uniós, jogállamisági ügyekben a magyar és a lengyel kormány álláspontja válik el élesen attól, ahogy most Prágában és Pozsonyban tekintenek ezekre.

Igaz, Orbán Viktor nem is nagyon titkolja (erről beszélt például Kötcsén), abban bízik, hogy hamarosan megbukik Petr Fiala cseh és Eduard Heger szlovák kormányfő, és visszatérhet a hatalomba Prágában Andrej Babiš, Pozsonyban pedig Robert Fico – mindkettőjükkel kifejezetten jól megértették egymást.

Képlékeny helyzet

Ezt most lehetetlen megjósolni, az viszont tény, hogy jövőre Lengyelországban parlamenti választások lesznek, és a mostani közvélemény-kutatási adatok alapján teljesen nyílt a verseny a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt és az ellenzék fő erejét adó Polgári Platform között.

Vagyis középtávon akár még az is előfordulhat, hogy ugyan a cseh és a szlovák választók visszahozzák a hatalomba Orbán Viktor korábbi szövetségeseit, eközben Varsóban alakul egy vele szemben kifejezetten kritikus szemléletű kormány, így a V4-ek megosztottsága megmaradhat.

Olvassa el cikkünket a Varsó és Brüsszel közötti huzavonáról: ​Mi áll a lengyel kormány és az EU kötélhúzásának hátterében?

Ha már Lengyelország: érdekes, hogy ugyan szeptember elején Mateusz Morawiecki – aki korábban maga jelentette ki a háború kapcsán, hogy „Magyarország és Lengyelország útjai szétváltak” – egy interjúban arról beszélt a Népszava szerint: kísérletet tesz rá, hogy „megfelelő formát találjak arra, világosan megnevezve a különbségeket, tisztelve ukrán barátaink érzékenységét, hogy visszatérhessünk a visegrádi csoporton belüli és a kétoldalú együttműködéshez Magyarországgal azon területeken, amelyeken értékeink és érdekeink összefűznek minket. Hiszek abban, hogy létrejöhet egy ilyen együttműködési tér.”

Az azóta eltelt immár majdnem két hónap alatt azonban ennek nem sok jelét látni. Pedig az Európai Bizottsággal szemben fennálló nézetkülönbségek a jogállamiság terén akár még közös platformot is adhatnának ehhez. Egy forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a hamarosan felpörgő lengyel választási kampány akár tovább nehezítheti a két ország egymásra találását.

Feltekerik a hangerőt

Az ott is jelentkező gazdasági problémák miatt ugyanis a PiS egy kifejezetten populista, németellenes kampányt visz majd az első jelek szerint: ennek részeként kezdte el ismét hangosan követelni a lengyel kormány a jóvátételt a német kormánytól a II. világháború miatt (amit Berlinben kerek perec megtagadtak), míg az egyik leghangosabban németellenes nézeteket hirdető PiS-képviselőt, Arkadiusz Mularczykot nemrég a külügyminiszter helyettessé nevezték ki.

„A magyar kormány álláspontja az, hogy bármilyen viták vannak is, folyamatosan fenn kell tartani a minél magasabb szintű kapcsolatokat Berlinnel. A lengyel kampány azonban könnyen vehet akár teljesen irracionális fordulatszámot is, amiben lengyel vezető politikusok majd azt követelik Orbán Viktortól, hogy válasszon: ők vagy Olaf Scholz. Ha ez így lesz, okozhat nehéz perceket Budapesten” – mondta lapunknak egy V4-es diplomata. Magyar kormányzati forrásunk szerint viszont ilyentől nem kell tartani.

Abban ugyanakkor egyik megkérdezett forrásunk sem kételkedik, hogy előbb-utóbb (a legvalószínűbben a háború végével) újraindulhat az együttműködés Budapest, Pozsony, Varsó és Prága között, bár még kérdés, milyen minőségben.

A már említett magyar kormányzati szereplő például arról beszélt: minden országnak vannak más regionális együttműködései is (például a slavkovi hármak, amely Ausztriát, Csehországot és Szlovákiát tömöríti, vagy az alapvetően a migráció visszaszorítására létrehozott szerb–magyar–osztrák kooperáció), amelyek konkrét ügyek mentén szintén tudnak közösen dolgozni.

Egy másik V4-es diplomata egyenesen úgy vélte, eddig volt egy kicsit túldimenzionálva a laikusok számára a V4: „Ez alapvetően egy nem intézményesített, laza együttműködésnek indult, aminek keretében néhány dologban közösen léptünk fel, amiben pedig nem volt konszenzus, azzal nem foglalkoztunk. Most nyilván az utóbbi a jellemző, de semmi nem zárja ki, hogy találjunk ismét közös érdekeket akár a közeljövőben is.”

"Strukturált párbeszéd"

A V4-eket jelenleg Szlovákia vezeti és mint a Deutsche Welle összeállításából kiderül - amit a hvg.hu szemlézett - a szlovák kormány szeretne életet lehelni az együttműködésbe. Rastislav Kacer azt mondta a német közszolgálati csatornának, hogy mivel nyilvánvalóan vannak nézetkülönbségek a tagállamok között, a jövőben megpróbálnak azokra a témákra koncentrálni, amikben ki tudnak alakítani közös álláspontot.

A Fidesz számára egyébként nem lehet ismeretlen a próbálkozás: amikor ugyanis kezdett elmérgesedni a viszony a párt és az Európai Néppárt (EPP) között, egy ideig a "strukturált párbeszédnek" nevezett gyakorlattal próbálkoztak.

Ez azt jelentette, hogy a Fidesz és a CDU alacsonyabb szintű delegációi rendszeresen összeültek és "strukturált párbeszédet" folytatva megpróbálták tisztázni a vitás kérdéseket, de ha ez nem ment, akkor egyszerűen tovább léptek rajtuk és más témákra koncentráltak. Az elképzelés az volt, hogy ha a Fidesz-CDU viszony valahogyan reparálható, akkor ez jó hatással lesz a Fidesz és az EPP kapcsolatára is. Ebben az esetben nem jött be a kísérlet, a Fidesz végül - több környi "strukturált párbeszéd" után 2021 márciusában preventív jelleggel, a kizárást elkerülendő kilépett a Néppártból.

További cikkeink a magyar kormány külpolitikájáról:

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG