Támogatásáról biztosította Joe Biden amerikai elnök Kijevet, konkrét katonai segítségről azonban nem volt szó arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az Egyesült Államok és a NATO elutasítja Putyin azon követelését, hogy garantálja, nem veszi fel Ukrajnát a nyugati katonai szövetségbe.
A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden a napokban tárgyalást folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek „megerősítette az Egyesült Államok megingathatatlan elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett”. Biden azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei elkötelezettek amellett is, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyekben nem lehet Ukrajna megkérdezése nélkül döntést hozni.
Vörös vonal
Utóbbi kijelentés nyilvánvalóan a Moszkva által lefektetett vörös vonalhoz kapcsolódik: Vlagyimir Putyin többször kijelentette, garanciát akar arra, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz. Az Egyesült Államok nem akar ilyen kötelezettséget vállalni, igaz, a mostani találkozón a közlemény alapján nem esett szó Ukrajna esetleges csatlakozásáról a katonai szövetséghez.
A telefonos tárgyalás két nappal azután történt, hogy Biden videokonferencián beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrán határ közelében lévő több tízezer orosz katona jelenléte miatti nyugati aggodalmak közepette. Az amerikai hírszerzés becslései szerint Oroszország az elmúlt hónapokban jelentős csapatösszevonást indított az ukrán határ közelében, és akár már jövőre többfrontos offenzívát tervezhet mintegy 175 ezer katona bevonásával.
A magyar kormányt is felhívta
Biden megismételte azt is Zelenszkijnek, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei gazdasági szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, és fokozzák az Ukrajnának és az Oroszországhoz legközelebbi NATO-szövetségeseknek nyújtott védelmi támogatást abban az esetben, ha Oroszország betörne Ukrajnába.
Biden elmondása szerint felhívta kilenc kelet-európai NATO-tagállam, az úgynevezett bukaresti kilencek (Románia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia) vezetőit, és megvitatta velük az orosz csapatösszevonásokat, hangsúlyozva „az egységes, készséges és határozott NATO-álláspont szükségességét a szövetségesek kollektív védelme érdekében”.
A kelet-európai NATO-tagokkal történt megbeszélésekről egyelőre Asta Skaisgirytė litván elnöki tanácsadó nyilatkozott. Elmondása szerint Biden „további katonai képességeket” ígért, és azt mondta, bevonja őket a régióval kapcsolatos stratégiai döntésekbe.
Gazdasági szankciót bevezetne, katonákat nem küldene
Ukrajna esetében azonban a Fehér Ház közleménye nem tett említést katonai támogatásról, csak gazdasági szankciókat helyezett kilátásba egy orosz támadás esetére. A közlemény szerint Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét a transzatlanti szövetségesekkel való folyamatos szoros konzultáció és koordináció mellett, „miközben a jelenlegi válság deeszkalációján dolgozunk elrettentés, védelem és párbeszéd révén”.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője világossá tette, hogy Biden reméli, hogy diplomáciai úton oldják meg a feszültségeket, és ebbe nem tartozik bele, hogy nyomást gyakorolnak Ukrajnára, hogy engedjen át területeket Oroszországnak egy invázió elrettentésének eszközeként. „Teljesen hamisnak” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint a kormányzat tisztviselői azt sugallták, hogy az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni Ukrajnára, hogy hivatalosan engedje át keleti területeinek bizonyos autonómiáját a térségben tartózkodó, Oroszországot támogató szakadároknak.
Oroszország tagadja, hogy támadást tervezne, azt állítva, hogy Ukrajna és a NATO szítja a feszültséget a NATO-hoz való közeledéssel. Ugyanakkor Oroszország egyre nyíltabban támogatja a kelet-ukrajnai orosz szakadárokat: Valerij Geraszimov tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnöke nemrég arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy ne próbáljon támadást indítani a kelet-ukrajnai szakadárok ellen, mondván, minden ilyen akciót „el fognak nyomni”.
Ugyanakkor Geraszimov elutasította az orosz haderőnöveléssel kapcsolatos nyugati aggodalmakat is, azzal érvelve, hogy Moszkva szabadon telepítheti csapatait a területén, ahová csak akarja, és hazugságnak nevezte az esetleges orosz invázióról szóló állítást.
