Orosz politikusok dicsérték és bírálták Gorbacsov örökségét
Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő részt vesz a győzelem napi katonai ünnepségen a moszkvai Vörös téren 2017. május 9-én
Orosz tisztviselők és törvényhozók óvatosan fogalmaztak Mihail Gorbacsov halálára reagálva, dicsérve őt a hidegháború befejezésében játszott szerepéért, de bírálták azért, hogy nem sikerült megakadályoznia a Szovjetunió összeomlását.
Ezt az álláspontot tükrözték az állami televízió adásai, amelyek Gorbacsovot mint történelmi személyt méltatták, de reformjait rosszul megtervezettnek minősítették, és őt tették felelőssé azért, hogy nem tudta megvédeni az ország érdekeit a Nyugattal folytatott tárgyalásokon.
A bírálatok Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi értékeléseit idézték, aki a Szovjetunió összeomlását „a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájaként” említette.
A Kreml által kiadott részvéttáviratban Putyin olyan emberként méltatta Gorbacsovot, aki óriási hatást gyakorolt a világtörténelem menetére.
„Nehéz és drámai változások mellett, nagyszabású külpolitikai, gazdasági és társadalmi kihívások közepette vezette az országot – mondta Putyin. – Határozottan felismerte, hogy reformokra van szükség, és igyekezett megoldást kínálni az akut problémákra” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője rendkívüli államférfinak nevezte Gorbacsovot, aki örökre megmarad az ország történelmében.
„Gorbacsov lendületet adott a hidegháború befejezésének, őszintén akarta hinni, hogy vége lesz, és egy új, romantikus időszak kezdődik a megújult Szovjetunió és a Nyugat között – mondta Peszkov. – Ezek a romantikus várakozások nem valósultak meg. Fény derült ellenfeleink vérszomjas természetére, és jó, hogy ezt időben felismertük” – tette hozzá.
Putyin kerülte Gorbacsov személyes bírálatát, korábban azonban többször is őt hibáztatta, hogy nem sikerült olyan írásos megállapodásokat kötnie a Nyugattal, amelyek kizárják a NATO keleti terjeszkedését – ez a kérdés évtizedek óta az orosz–nyugati kapcsolatok egyik fő nehézsége, amely olyan feszültségeket szított, amely felrobbant, amikor Putyin megtámadta Ukrajnát.
Mihail Gorbacsov: egy élet képekben
1/19Az augusztus 30-án, 91 éves korában elhunyt Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető beszél Gorbacsov életében című önéletrajzának bemutatóján 2016. február 29-én. Gorbacsov azt mondta: „Minél többet gondolok az életemre, annál inkább látom, hogy a legnagyobb és legfontosabb események váratlanul történtek”
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
2/19A fiatal Gorbacsov 19 évesen, a Munka Vörös Zászlója kitüntetéssel, amelyet egy kombájn vezetéséért kapott
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
3/19A fiatal Gorbacsov egy kommunista pártküldöttséggel 1966-ban Sztavropolban. Akkor még senki sem tudta, hogy később a párt vezetője lesz
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
4/19Gorbacsov (jobbról a harmadik) az októberi forradalom hatvanas évekbeli sztavropoli ünnepségén. A fiatal kommunista gyorsan emelkedett a ranglétrán a pártban
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
5/19Feleségével, Raiszával és Margaret Thatcherrel 1984-ben. Raisza leukémiában halt meg 1999-ben
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
6/19Az orosz főtitkár első találkozója Ronald Reagan amerikai elnökkel Genfben 1985 novemberében. Gorbacsovot márciusban választották meg a Kommunista Párt főtitkárává
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
7/19Fidel Castro kubai elnökkel a Kremlben 1986 márciusában. Gorbacsov ugyanebben az évben kezdte meg a peresztrojkát, amelytől azt remélte, hogy ösztönözni fogja a „kezdeményezőkészséget és a kreatív törekvéseket”, és segít beindítani a stagnáló szovjet gazdaságot
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
8/19Reagan és Gorbacsov 1987 decemberében a Fehér Házban aláírta a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló egyezményt. 1988-ban Gorbacsov glasznoszty (nyitottság) politikájával további reformok következtek, amelyek nagyobb véleménynyilvánítási szabadságot biztosítottak a szovjet állampolgárok számára
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
9/19Gorbacsov és Erich Honecker keletnémet vezető „csókja”, miután Gorbacsov megérkezett Kelet-Berlinbe az 1989. október 6-i ünnepségekre a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának negyvenedik évfordulójára. Egy hónappal később omlott le a berlini fal
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
10/19Gorbacsov kezet fog II. János Pál pápával a Vatikánban 1989. december 1-jén. Személyében először találkozott a Kreml vezetője pápával
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
11/19Gorbacsov és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1990 júliusában találkozott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
12/19Gorbacsov Václav Havel csehszlovák elnökkel találkozik a szovjet csapatok kivonásáról szóló dokumentumok aláírása után Moszkvában, 1990. február 26-án
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
13/19Gorbacsov leadja a szavazatát 1991. március 17-én Moszkvában a népszavazáson, amelyen arról döntenek, hogy a Szovjetunió egységes állam maradjon-e, vagy sem
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
14/19Tollat cserél George H. W. Bush amerikai elnök és Gorbacsov, miután Moszkvában 1991. július 31-én aláírták a történelmi jelentőségű Stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződést (START), amely egyharmadával csökkentette a szuperhatalmak nukleáris arzenálját
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
15/19A megaláztatás pillanata: Borisz Jelcin orosz elnök arra kényszeríti Gorbacsovot, hogy olvassa fel az orosz Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésén, 1991. augusztus 23-án Moszkvában a puccskísérlet résztvevőinek nevét
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
16/19Gorbacsov Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a németországi Schleswigben tartott sajtótájékoztatón 2004 decemberében. Nyolcvanadik születésnapján közzétett nyilatkozataiban azzal vádolta Oroszország vezetőit, hogy visszavetik a demokráciát, és azt tanácsolta Vlagyimir Putyinnak, hogy ne térjen vissza az elnöki székbe. „Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin már két cikluson át szolgált, és még egyet miniszterelnökként. Én nem indulnék az elnökválasztáson, ha a helyében lennék” – mondta Gorbacsov az Argumenty i Fakty című hetilapban
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
17/19Gorbacsov és Ronald Reagan a volt amerikai elnök a kaliforniai Rancho del Cielóban lévő farmján 1992. május 2-án. A hidegháború befejezéséhez hozzájáruló két államférfi szoros barátságot ápolt
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
18/19Angela Merkel volt német kancellárral a nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett berlini kiállításon, 2011. február 24-én
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
19/19A Nobel-békedíjasok (balról jobbra): Lech Wałęsa, Mihail Gorbacsov, Frederik Willem de Klerk és Jimmy Carter egy chicagói panelbeszélgetésen 2012 áprilisában
Mihail Gorbacsov öröksége továbbra is megosztó téma Oroszországban. De akár dicsérik hívei a nyitottságáért, akár megvetik azok, akik katasztrófának tekintik a Szovjetunió összeomlását, egy biztos: óriási volt a modern történelemre gyakorolt hatása.
Previous slide
Next slide
Az orosz parlamenti képviselők hasonló utat követtek, méltatták Gorbacsov történelmi szerepét, de panaszkodtak a szovjet összeomlás miatt.
Leonyid Szluckij, az alsóház, az Állami Duma külügyi bizottságának vezetője korának legjelentősebb politikusának nevezte Gorbacsovot, de ellentmondásos szereplőnek is, akinek reformjai „azoknak a kezére játszottak, akik le akarták törölni a Szovjetuniót a térképről”.
Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt vezetője a TASZSZ állami hírügynökségnek azt mondta, hogy Gorbacsov olyan volt, „mint a friss levegő, megtestesítette a kolosszális változásokhoz fűzött reményeket”, de hozzátette, hogy politikája „egy nagyszerű ország bukásához vezetett és orosz nemzedékek tragédiájává vált”.
Oleg Morozov, a Putyin alapította Egységes Oroszország képviselője azt mondta, hogy Gorbacsovnak „meg kellett volna bánnia” az Oroszország érdekeit sértő hibáit.
„Misztikus egybeesés, hogy Gorbacsov éppen akkor hunyt el, amikor Ukrajnában zajlik a különleges katonai művelet – idézte Morozovot a RIA Novosztyi állami hírügynökség. – Akarva vagy akaratlanul társszerzője volt annak a tisztességtelen világrendnek, amellyel katonáink most a harctéren küzdenek” – tette hozzá.
Nyikolaj Kolomajcev, a Duma kommunista frakciójának helyettes vezetője még ennél is továbbment, és Gorbacsovot árulónak nevezte, aki tönkretette az országot.
Gorbacsov alapítványa közölte, hogy a volt elnököt a moszkvai Novogyevicsi temetőben temetik el, felesége mellé. Az időpontot még nem tűzték ki, és egyelőre még nincs döntés arról sem, hogy lesz-e állami temetés.
