Több mint hét hónappal az első orosz mozgósítás után nő az aggodalom a lehetséges második hullámmal kapcsolatban. Az oroszok, akik szeretnék elkerülni, hogy belekeveredjenek az ukrajnai harcokba – otthon és külföldön –, új akadályokba ütköznek.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt új törvényjavaslat, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy elektronikus értesítést küldjenek a behívottaknak és a tartalékosoknak, félelmet keltett, hogy Moszkva – ukrajnai háborúja miatt – újabb mozgósítási hullámot fontolgat. Mindez újabb beszélgetésekre készteti az oroszokat arról, hogy elhagyják-e az országot.
Amikor a Kreml szeptemberben bejelentette a tartalékosok részleges mozgósítását azzal a céllal, hogy mintegy háromszázezer új katonát hívjon be az ukrajnai harcokhoz, a döntés a katonaköteles korú férfiak és családjuk tömeges elvándorlásához vezetett. Oroszok százezrei távoztak a szomszédos országokba és olyan helyekre, ahol minimális beléptetési követelmény volt számukra, és ahol hosszabb ideig élhetnek és dolgozhatnak, hogy elkerüljék a behívást.
De mivel több mint hét hónappal később újabb mozgósítási hullám fenyegethet, az ukrajnai háborút elkerülni kívánó oroszok nehezebb út elé néznek. Meg kell birkózniuk az olyan intézkedésekkel, amelyek megnehezíthetik az ország elhagyását, valamint számos célország vízumpolitikájának módosításával, amelyek korlátozzák az oroszok hosszabb tartózkodását.
„Az általános tanács az, hogy a lehető leghamarabb hagyják el az országot” – mondta Ivan Pavlov, az Első Osztály nevű emberi jogi csoport vezetője a Szabad Európa és az Amerikai Hangja közös, orosz nyelvű csatornájának, a Current Time-nak, hozzátéve, hogy az új törvény a katonai tervezőknek olyan mechanizmust adhat, amellyel gyorsan feltölthetik soraikat egy újabb ukrán támadásra való felkészüléshez.
Az új, április 14-i törvény módosítja az orosz katonai szolgálati szabályokat, amelyek korábban megkövetelték, hogy a behívott sorkatonák és tartalékosok személyesen kapják meg az értesítést. Mostantól a helyi katonai hadkiegészítő parancsnokságok által kiadott értesítéseket elektronikus úton is elküldik, és attól a pillanattól kezdve tekinthetők érvényesnek, hogy felkerülnek az elektronikus szolgáltatások állami portáljára, az úgynevezett Goszuszlugira. A törvény alapján emellett a hatóságok elektronikus nyilvántartást hoznak létre a szolgálatkötelesekről, és egy adatbázisban gyűjtik össze a személyes adataikat. Ezzel párhuzamosan nyilvános listát állítanak össze mindenkiről, akit katonai szolgálatra hívtak be.
Ugyanakkor a külföldre menekülés már nem olyan egyszerű, mint szeptemberben volt, mert egyre kevesebb ország engedi be az orosz állampolgárokat.
Az olyan népszerű célországok, mint Törökország, Kazahsztán és Argentína megváltoztatták törvényeiket, és megnehezítették a lakhatási engedély megszerzését, valamint lerövidítették azt az időszakot, amíg az oroszok vízum nélkül maradhatnak. Az Európai Unió számos, Oroszországhoz közeli országa – például a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország – korlátozta vagy teljesen leállította a vízumkiadást és a beutazást az orosz állampolgárok számára.
Ezentúl nem szívesen látottak
Hogy az új törvény a gyakorlatban hogyan működik majd, azt még nem lehet tudni. Orosz tisztviselők tagadják, hogy újabb mozgósítási akciót terveznének, azt mondták, hogy az elektronikus behívókat tartalmazó adatbázis őszig valószínűleg nem lesz teljesen működőképes.
De a törvény gyors életbelépése – és konkrétumai – már most is táplálják a félelmeket, hogy a Kreml újabb mozgósítási hullámra készül, miután súlyos harctéri veszteségeket szenvedett el, aminek nyomán Ukrajnában állományhiánnyal kell szembenéznie.
Az új törvény értelmében azok a címzettek, akik nem jelennek meg az idézés kézhezvételét követően (azaz azután, hogy értesítést kaptak a fiókjukba), nem hagyhatják el Oroszországot, felfüggesztik a jogosítványukat, és megtilthatják nekik ingatlanuk vagy egyéb vagyontárgyaik eladását. Aktivisták és jogi szakértők szerint az orosz határőrök arra használhatják az online nyilvántartást, hogy még inkább korlátozzák mindazok utazását, akik el akarják kerülni a katonai szolgálatot.
Ez a potenciálisan rövid időkeret, valamint az ország elhagyásával kapcsolatos további nehézségek súlyosan érintik azokat, akik Oroszországban maradtak, és azokat is, akik már elmentek, és a külföldön való tartózkodás bürokratikus és pénzügyi nehézségeivel küzdenek.
Dárija 35 éves omszki lakos októberben érkezett Törökországba a barátjával. Mint a Szabad Európa Siberia.Realities című műsorában elmondta, korlátozottak a lehetőségeik a jövőre nézve, és aggódnak az új törvény miatt.
A Szabad Európának nyilatkozó oroszokhoz hasonlóan Dárija is kérte, hogy ne közöljük a vezetéknevét, hogy elkerülje a következményeket Oroszországban. Elmondása szerint a barátjával a mozgósítási bejelentést követően először autóval Kazahsztánba mentek, majd október elején Törökországba érkeztek. Ám mivel turistavízummal léptek be, hamarosan nehézségekbe ütköztek az országban való letelepedés kérdésében.
Törökország a Moszkva 2022. februári ukrajnai invázióját követően menekülni kívánó oroszok vezető célpontjává vált a megfizethető megélhetési költségek és az egyszerű jogi eljárás miatt. Ennek értelmében egy turista hat hónaptól két évig terjedő időtartamig tartózkodhat az országban, ha fel tud mutatni egy megfelelő ingatlanbérleti szerződést. A szerződést meg lehet hosszabbítani, és akár további két évre szóló tartózkodási engedélyt lehet kiadni. Öt év tartózkodás után kezdeményezni lehet az állampolgársági kérelem előkészítését.
Ez volt korábban. A török hatóságok azonban már 2022 márciusában szigorítani kezdtek és korlátozásokat vezettek be arra vonatkozóan, hogy milyen típusú bérlakásokhoz kötődhet a tartózkodási engedély kiadása. Júliusban ismét szűkítették a kört, így 2022 végére egyre több orosz állampolgár kérelmét kezdték visszadobni.
Az elutasítások, valamint a katonai szolgálat elkerülése érdekében Törökországba menekülő oroszok teljes számáról nehéz pontos statisztikákat összeállítani. Az orosz anyanyelvűeknek szóló, az országban történő eligazodást segítő Telegram-csatorna – amelynek közel tízezer tagja van – moderátorai szerint azonban az elutasítások száma növekszik. Egyedül januárban 371 jelentkezőből 237-nek mondtak nemet a csoport tagjai közül.
Dárija szerint a török hatóságok gyakran homályosan fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy milyen paraméterek alapján hagyják jóvá a kérelmeket, és a folyamat, amelyben követelmény a fordítások beadása és a közjegyzői hitelesítés, költséges lehet.
Azt mondja, hogy Törökországból távmunkában dolgozott, de ez kezdte megterhelni a pénztárcáját. Miután elutasították a kérelmüket, rövid időt kaptak arra, hogy elhagyják az országot. Azóta visszatértek Oroszországba.
„Félelmetes volt, és most mindenki a második mozgósítási hullámra vár – mondta. – Úgy tűnt, hogy a török jogi szabályozás ötpercenként változik, és minket, külföldieket már biztosan nem látnak szívesen Törökországban.”
Kevés az alternatíva
A Törökországban elutasítottaknak Thaiföld, Vietnám, valamint Kazahsztán, Georgia és Szerbia jelentett alternatív célpontot, de a menekülő oroszok számára ott is szűkültek a lehetőségek.
Kazahsztánba – amelynek hosszú közös határa van Oroszországgal – 2022-ben összesen 2,9 millió orosz állampolgár lépett be, bár ez a szám magában foglalja a családokat és azokat is, akiknek személyes és rokoni kapcsolatuk van Kazahsztánban.
Gyenyisz, aki a megtorlások elkerülése érdekében kérte vezetékneve elhallgatását, elmondta, hogy barátnőjével szeptemberben pánikszerűen választották ki az országot. Menekülni akartak Oroszországból, és azért esett Kazahsztánra a választásuk, mert viszonylag közel van városához, a szibériai Novoszibirszkhez.
Kazahsztán akkori politikája lehetővé tette az oroszok számára, hogy kilencvennaponként vízumfrissítést végezzenek, azaz elutazzanak egy Kazahsztánnal szomszédos országba, és a visszatéréskor újrainduljon az óra. A kazah hatóságok azonban januárban megváltoztatták a törvényt, bezárták a kiskaput, mostantól az Oroszországot is magában foglaló Eurázsiai Gazdasági Unióhoz tartozó országok állampolgárai egyetlen, 180 napos időszakon belül legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak náluk.
Sok más, Kazahsztánban menedéket kereső menekült és a hazatérés esetén újabb mozgósítástól tartó oroszhoz hasonlóan Gyenyisznek két választása van: vagy távozik, vagy ideiglenes tartózkodási engedélyért folyamodik.
Bár a kazah bérek alacsonyabbak, mint Moszkvában és Szentpétervárott, egyre több orosz dönt úgy, hogy marad, és a közép-ázsiai országban helyezkedik el. A hivatalos kormányzati adatok szerint 2022-ben a kazah munkavállalási engedéllyel rendelkező oroszok száma 63.000 főre emelkedett, ami több mint kétszerese a 2021-es számnak.
Gyenyisz és barátnője jelenleg más célállomásokat keresnek, de nem tudják, milyen lehetőségeik lesznek.
„A jövőre nézve arra a következtetésre jutottunk, hogy el kell költözni Oroszországból, és valóban szabad országba kell menni – mondta. – A világ nagy, nem ér véget Kazahsztánban.”
