Hszi Csin-ping csütörtökön béketárgyalásokat sürgetett Ukrajnáról, miután Macron francia elnök arra szólította fel, hogy „térítse észhez Oroszországot”. Hszi ugyanakkor nem utalt arra, hogy Peking bevetné a befolyását Vlagyimir Putyin diplomáciai partnereként a rendezés érdekében.
Hszi nem adta jelét annak, hogy Kína, amely Oroszország tavalyi offenzívája előtt „határtalan barátságát” nyilvánította ki Moszkvával, változtatott volna az álláspontján azóta, hogy februárban felhívást tett közzé a béketárgyalásokra. Mindazonáltal latba vetette a személyes tekintélyét azzal, hogy megismételte a felszólítást újságírók előtt egy Macronnal közös rendezvényen.
„A béketárgyalásokat a lehető leghamarabb folytatni kell” – mondta Hszi.
Peking, amely Moszkvában partnert lát ahhoz, hogy szembeszálljon az Egyesült Államok dominanciájával a globális ügyekben, igyekszik semlegesnek mutatkozni a konfliktusban, ám diplomáciai támogatást nyújtott Putyinnak, és megismételte a 2022. februári támadás orosz indoklását. Hszit Putyin lelkes fogadtatásban részesítette, amikor múlt hónapban Moszkvában járt és ezzel politikai reklámot csinált az elszigetelt orosz elnöknek.
A kínai vezető közölte: mérlegelni kell „minden fél jogos biztonsági aggályait”, utalva Moszkva érvelésére, hogy Ukrajna invázióját a NATO-nak, az Egyesült Államok és Európa katonai szövetségének keleti terjeszkedése indokolta.
A kormányoknak „kerülniük kell az olyan lépéseket, amelyek tovább súlyosbítják a válságot, vagy akár azzal fenyegetnek, hogy kicsúszik az ellenőrzésük alól” – mondta Hszi. Együttműködésre szólított fel az élelmiszer- és energiaellátási zavarok csökkentése érdekében, különösen a fejlődő országok esetében.
Észhez téríteni Moszkvát
Megbeszéléseiken Macron korábban arra kérte Hszit, hogy „térítse észhez Oroszországot, és ültessen vissza mindenkit a tárgyalóasztalhoz”.
Macron rámutatott arra, hogy Kína támogatja az Egyesült Nemzetek Alapokmányát, amely egy-egy ország területi integritásának tiszteletben tartására szólít fel. Azt mondta, Putyin bejelentése arról, hogy kormánya nukleáris fegyvereket telepít Belaruszba, sérti azokat a nemzetközi megállapodásokat és kötelezettségvállalásokat is, amelyeket Moszkva Hszi kormánya felé tett.
„Tartós békét kell találnunk – mondta a francia elnök. – Úgy gondolom, hogy ez Kínának is fontos, éppúgy, mint Franciaországnak és Európának.”
Ehhez kapcsolódóan: Mit ért el a moszkvai Hszi–Putyin-találkozó?
Kína az orosz olaj és gáz legnagyobb vásárlója, és ez segít a Kreml bevételeinek növelésében a nyugati szankciókkal szemben. Növeli a kínai befolyást is, de úgy tűnik, Hszi nem szívesen veszélyeztetné a partnerséget azzal, hogy nyomást gyakorol Putyinra.
„Kína mindig is objektív és tisztességes álláspontot képviselt az ukrajnai válság kérdésében – mondta Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője. – A válság politikai megoldásának szószólói és a béketárgyalások előmozdítói voltunk.”
Korábban Macron a kormányzó Kommunista Párt második számú vezetőjével, Li Kiang miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén azt mondta, hogy Ukrajna mellett Franciaország „az összes nagyobb konfliktus” kezelésében is „közös utat akar kiépíteni”.
Li szerint valószínűleg „széles konszenzus” alakult ki Macron és Hszi között, de azt nem árulta el, hogy Peking hajlandó-e lobbizni Moszkvánál a béke megteremtése érdekében.
A találkozó „pozitív jelzéseket küld Kína, Franciaország és Európa összehangolt erőfeszítéseiről a világbéke és stabilitás fenntartására” – mondta Li.
Súlyos következmények
Macront az európai egység demonstrálására elkísérte Pekingbe az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is.
Múlt héten Von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak fel kell készülnie a kereskedelem és a befektetések védelmét szolgáló intézkedések kidolgozására, hogy Kína ne használhassa ki azokat biztonsági és katonai céljaira.
Közben a NATO 31 tagállama szerdán „súlyos következményekre” figyelmeztetett, amennyiben Kína fegyvereket és lőszereket küldene Oroszországnak.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a fegyversegély „történelmi hiba lenne (…) súlyos következményeikkel”, de részleteket nem kívánt közölni.
Mao, a kínai szóvivő visszautasította a NATO kritikáját.
„Ami az ukrajnai felelősséget illeti, úgy gondolom, hogy az Egyesült Államoknak és a katonai tömböknek, így a NATO-nak kell azt vállalnia – mondta. – A NATO nincs abban a helyzetben, hogy megvádolja Kínát, vagy nyomást gyakoroljon rá.”
