Oroszország ukrajnai háborúja és a Szentszék feszült kapcsolata Kínával adja a hátteret Ferenc pápa látogatásához az egykori Kazahsztáni Szovjet Köztársaságban, ahol egy apró katolikus közösségnek segít, és részt vesz egy vallásközi konferencián, amelynek célja a béke és a párbeszéd előmozdítása.
Ferenc kedden érkezett a kazah fővárosba, Nur-Szultanba, hogy a háromnapos út hivatalos részének keretében találkozzon Kaszim-Zsomart Tokajev elnökkel. Szerdán és csütörtökön ötven ország több mint száz muzulmán, keresztény, zsidó, buddhista, sintó és más vallási csoportjának küldöttségével közösen vesz részt egy vallásközi találkozón.
Ferenc látogatásának legfigyelemreméltóbb vonatkozásai az elszalasztott alkalmak lehetnek: Ferenc az Orosz Ortodox Egyház fejével találkozott volna a konferencia partvonalán. De Kirill pátriárka, aki védelmébe vette az ukrajnai háborút, múlt hónapban lemondta az utazást.
Kirill nincs ott, de Hszi igen
Ferenc egy időben lesz a kazah fővárosban Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki a koronavírus-járvány óta először látogat külföldre.
Hszi nem vesz részt a vallási kongresszuson. Ferencet kérdezték a Kazahsztánba tartó repülőgépen egy találkozó esélyeiről Hszivel, és így válaszolt: „Nincs hírem erről. De mindig készen állok arra, hogy Kínába menjek.”
A Szentszéknek és Pekingnek több mint fél évszázada nincs diplomáciai kapcsolata, a két fél most véglegesíti a kínai katolikus püspöki jelölésekről szóló vitatott megállapodás megújítását.
A Kelet és a Nyugat keresztútján
Mindkét esemény a vallásközi konferenciára irányítja a figyelmet, amely minden harmadik évben fontos esemény Kazahsztán, az északról Oroszországgal, keletről Kínával határos ország számára, amely mintegy 130 etnikai csoportnak ad otthont. Külpolitikájának demonstrálása, saját multikulturális és többnemzetiségű lakosságának tükre révén régóta a Kelet és a Nyugat keresztútján állónak hirdeti magát.
Darkhan Kydyrali információs és társadalmi fejlesztési miniszter azt mondta, hogy a világ vallási vezetőinek jelenléte az országban teljes mértékben megfelel Kazahsztán nemzeti érdekeinek. „Meghívtuk őket, és reméltük, hogy Kirill pátriárka is itt lesz – mondta az Associated Pressnek a kongresszus előestéjén. – Összességében úgy gondolom, a kongresszus példát ad arra, hogy más kérdéseket is meg lehet oldani a vallások közti párbeszéden keresztül.”
Rémes sztálini múlt, békés soknemzetiségű jelen
Amikor II. Szent János Pál 2001-ben, tíz évvel függetlenné válása után felkereste Kazahsztánt, kiemelte a sokszínűségét, miközben felidézte a sztálini elnyomás sötét éveit: 1936-tól kezdve a lengyel nemzetiségű falvak összes lakóját tömegesen deportálták Nyugat-Ukrajnából Kazahsztánba, és a szovjet kormány a II. világháború alatt több százezer német nemzetiségű, csecsen és más, nácikkal való együttműködéssel vádolt embert deportált Kazahsztánba. A leszármazottaik közül sokan ott maradtak, egy részük az ország katolikus közösségét alkotja, amely mindössze 125.000 lelket számlál a csaknem 19 milliós országban.
Szofia Gatovszkaja, a fővárosi Örökösen Segítő Miasszonyunk-székesegyház plébánosa azt mondja, hogy részt vett ezen az első pápai látogatáson, és a mai élvezik a gyümölcsét.
„Igazán csodálatos volt. Ez után a látogatás után béke és tolerancia uralkodik köztársaságunkban. Sok nemzetiség van Kazahsztánban, és mindannyian együtt élünk. Ugyanezt várjuk ettől a látogatástól (Ferenc pápáétól), hogy béke legyen a köztársaságunkban. Nagyon várjuk, hogy az ukrajnai háború véget érjen.”
