Az orosz erők részben megfeneklett ukrajnai offenzíváját követően Putyin elnök 134.500 sorkatona besorozását rendelte el, de a védelmi minisztérium azt állította, hogy ennek semmi köze a háborúhoz. Sok sorköteles fiatal viszont egyre jobban aggódik amiatt, hogy harcba küldik.
Az elmúlt hetekben tartott szokásos tavaszi sorozás kapcsán Szergej Sojgu védelmi miniszter is ígéretet tett arra, hogy az újoncokat nem küldik a frontvonalra vagy „forró pontokra”.
A nyilatkozatot azonban sokan szkeptikusan fogadták Oroszországban, ahol emlékeznek arra, hogy a kilencvenes és kétezres évek elején folyt első és második csecsenföldi háborúban több ezer rosszul kiképzett fiatalember vesztette életét.
„Nem bízom bennük, amikor azt mondják, hogy nem küldenek sorkatonákat harcba. Állandóan hazudnak” – mondta a 22 éves Vlagyiszlav, aki most fejezi be a tanulmányait, és attól tart, hogy a diploma megszerzése után azonnal behívhatják. Vlagyiszlav azt kérte, hogy ne használjuk a vezetéknevét, mert fél a megtorlástól.
Sok városi eddig megúszta
A törvények szerint minden 18–27 év közötti orosz férfinak egy évet kell a hadseregben szolgálnia, de nagy részük egészségügyi okokból vagy az egyetemi hallgatóknak adott halasztás miatt elkerüli ezt. Moszkvában és más nagyvárosokban különösen magas azoknak a férfiaknak az aránya, akik nem vonulnak be a sorkatonai szolgálatra.
Még akkor is, ha Vlagyimir Putyin elnök és tisztviselői azt állítják, hogy a sorkötelesek nem vesznek részt abban, amit az orosz hatóságok különleges ukrajnai katonai műveletnek neveznek, úgy tűnik, hogy sokan estek közülük fogságba a művelet kezdeti napjaiban. Ukrajnából videók kerültek fel a közösségi médiába az elfogott oroszokról, egyeseket a szüleiket hívogatva mutogattak.
Az egyik fogoly édesanyja azt mondta, hogy felismerte húszéves, behívott fiát a videón, annak ellenére hogy bekötött szemmel mutatták.
„Felismertem őt az ajkáról, az álláról. Tudja, az ujjairól is felismertem volna – mondta az asszony, aki biztonsági okokból kérte, hogy csak a keresztnevén, Ljubovként említsük. – Én szoptattam, én neveltem fel.”
A védelmi minisztérium kénytelen volt visszavonni a kijelentéseit, és elismerte, hogy néhány sorkatonát „tévedésből” Ukrajnába küldtek, és fogságba estek, miközben a fronton kívül, egy utánpótlási egységnél szolgáltak.
Állítások szerint az invázió előtt egyes sorkatonákat arra kényszerítettek, hogy katonai szerződést írjanak alá, amely lehetővé tette, hogy harcba küldjék őket – azaz olyan szolgálatot teljesítsenek, amit általában csak a hadsereg önkénteseitől várnak el. Az elfogott katonák közül néhányan azt mondták, hogy parancsnokaik úgy tájékoztatták, hogy hadgyakorlatra mennek, de hirtelen bevetésen találták magukat Ukrajnában.
Ljudmila Naruszova, az orosz parlament felsőházának tagja március elején egy egész századról beszélt, akiket ilyen szerződések aláírására kényszerítettek és a harci övezetbe küldtek. Az egységnek csak négy tagja maradt életben. Katonai tisztviselők nem kommentálták az állítását.
Szvetlana Agapitova emberi jogi biztos Szentpétervárott azt mondta, hogy hét katona rokonai írtak neki, és elpanaszolták, hogy a férfiakat kényszerítették a szerződés aláírására, és akaratuk ellenére Ukrajnába küldték őket. Elmondta, hogy közülük kettőt már vissza is hoztak Oroszországba.
Elég lesz-e a szerződéses katona a háborúra?
Az elmúlt években a Kreml hangsúlyt fektetett az önkéntes szerződéses katonák arányának növelésére, mivel a hadsereg modernizálására és felkészültségének javítására törekedett. Az egymilliós haderőnek jelenleg több mint négyszázezer szerződéses katonája van, köztük 147 ezer a gyalogságnál. Ha a háború elhúzódik, ez a szám elégtelen lehet a hadműveletek folytatásához.
A Kreml végül választás elé kerülhet: folytatja a harcot a korlátozott számú csapattal, és az offenzíva elakad, vagy megpróbálja szélesebb körű sorozással feltölteni az erőket, kockáztatja a közfelháborodást, ami felszíthatja a sorozásellenes hangulatot és destabilizálhatja a politikai helyzetet. Ez történt a csecsenföldi harcok idején.
Dmitrij, egy 25 éves informatikus egészségügyi okokból nem vehet részt a sorozáson. De sokakhoz hasonlóan ő is ideges, mert attól tart, hogy a hatóságok hirtelen törölhetnek néhány kivételt, hogy megerősítsék a hadsereget.
„Utálom a háborút. Szerintem ez totális katasztrófa – mondta szintén azt kérve, hogy ne említsük a vezetéknevét. – Félek, hogy a kormány megváltoztathatja a szabályokat, és engem is besorozhatnak. Hónapokig azt mondták, hogy nem fogják megtámadni Ukrajnát, miért bíznék abban, amit most a sorozásról mondanak?”
Félnek, hogy a hatóságok az alkalmatlanokat is besorozzák
Alekszej Tabalov, a sorköteleseknek tanácsot adó ügyvéd elmondta, hogy a toborzóirodák orvosi bizottságai gyakran soroznak be olyan fiatalokat, akiket betegségük miatt fel kellene menteni a szolgálat alól. Hozzátette, hogy most még keményebbé válhat a hozzáállásuk.
„Nagyon valószínű, hogy az orvosok szemet hunynak a sorkatonák betegségei felett, és katonai szolgálatra alkalmasnak nyilvánítják őket” – mondta Tabalov.
A sorkötelesekre vonatkozó egészségügyi előírások lazításán túlmenően attól is tartanak, hogy a kormány megpróbálhat valamiféle hadiállapotot bevezetni, amely megtiltaná az orosz férfiaknak, hogy elhagyják az országot, hasonlóan ahhoz, ahogy az ukránok előírják, és harcra kényszerítené őket.
„Rengeteg hívást kaptunk a mozgósítástól félő emberektől – mondta Tabalov. – Most mindentől félnek ebben a helyzetben. Korábban senki sem gondolt arra, hogy elemezni kell a mozgósítási törvényt.”
A Kreml határozottan tagadta, hogy ilyen tervei lennének. A katonai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a hadseregnek van elég szerződéses katonája az ukrajnai szolgálatra. A múlt ismeretében mágis sok orosz szkeptikusan fogadja a tisztviselők állításait.
„Miben lehet bízni, ha Putyin egyik nap azt mondja, hogy nem küldenek oda sorkatonákat (…) aztán a védelmi minisztérium elismeri, hogy ott voltak?” – tette fel a kérdést Tabalov.
Egy meglévő törvény lehetővé teszi a 21 hónapos alternatív polgári szolgálatot kórházakban, idősotthonokban és más intézményekben azok számára, akik a katonai szolgálatot összeegyeztethetetlennek tartják a hitükkel, de a katonai sorozóhivatalok gyakran figyelmen kívül hagyják az ilyen szolgálatra vonatkozó kérelmeket.
A háború kitörése után Tabalov elmondta, hogy nagymértékben megugrott az alternatív szolgálati törvényre vonatkozó keresések száma. A jogszabály azonban homályosan van megfogalmazva, és lehetővé teszi a katonai tisztviselők számára, hogy könnyen elutasítsák a kérelmeket.
„Aggódunk, hogy a jelenlegi militarista hangulatban a katonai sorozóhivatalok keményebb hozzáállást tanúsíthatnak, és elutasíthatják az alternatív polgári szolgálatra vonatkozó kérelmeket” – mondta.
