Ukrajnában heves tüzérségi támadás indult Bahmut ellen, miközben a NATO főtitkárát arról tájékoztatták a térség tisztségviselői, hogy Oroszország nagyszabású új offenzívába kezdett alig néhány nappal inváziója első évfordulója előtt.
Ukrán katonai tisztviselők közlése szerint az ország keleti részén fekvő városban újabb komoly tüzérségi támogatás mellett indított támadásokkal néznek szembe a hónapok óta kitartó ukrán védők.
Az ukrán erők az elmúlt 24 órában sikerrel verték vissza az orosz támadásokat a Harkivi terület egyik településén, illetve öt településen a Luhanszki és hatban a Donyecki területen, köztük Bahmutban – közölte kedd hajnalban az ukrán hadsereg.
Bahmutban megerősítették az ukrán állásokat, és csak katonai szerepkörrel rendelkező személyeket engednek be, a civileknek pedig, akik el akarnak menni, szembe kell nézniük a várost érő ágyúzással – mondta hétfőn egy helyettes zászlóaljparancsnok.
„Nincs egyetlen olyan négyzetméter sem Bahmutban, amely biztonságos volna, ne lenne ellenséges tűz vagy drónok hatókörében” – mondta Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület kormányzója hétfő este az ukrán nemzeti műsorszolgáltatónak.
Bahmut Vlagyimir Putyin orosz elnök elsődleges célpontja. A város elfoglalásával Oroszország újabb helyen vethetné meg a lábát a Donyecki területen, és ritka győzelmet aratna hónapok óta tartó kudarcsorozata után.
„Látjuk, hogyan küldenek oda egyre több katonát, több fegyvert, több képességet” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak Brüsszelben, hozzátéve, hogy ez egy új offenzíva kezdete.
A Bahmut elleni orosz támadás élén a Wagner-csoport zsoldosai állnak, akik az elmúlt három napban csekély előrehaladást értek el Bahmut északi külvárosában – közölte kedden a brit védelmi minisztérium.
A taktikai orosz előrenyomulás Bahmuttól délre alig haladt előre – írta napi jelentésében a tárca.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz erők megpróbálják bekeríteni Bahmutot.
„Köszönet minden egyes katonánknak, aki akadályozza, hogy a megszállók körülzárják Bahmutot (…) és akik a fronton tartják kulcsfontosságú állásainkat” – fogalmazott Zelenszkij esti beszédében.
A Donyecki és a Luhanszki terület alkotja a Donyec-medencét (Donbász), Ukrajna ipari központját, amelyet részben elfoglalt a régió teljes ellenőrzésére törekvő Oroszország.
Az orosz erők célja az egész Luhanszki terület elfoglalása és közigazgatási határainak kiterjesztése – közölte Szerhij Hajdaj kormányzó.
„Már rengeteg embert és felszerelést hoztak ide, és már most erősebb az ágyúzás, több a légicsapás” – mondta a médiának.
A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni a harctéri jelentéseket.
Feszültség Moldovában
Az ENSZ emberi jogi hivatala hétfőn közölte, hogy a február 24-i orosz invázió óta 7199 civil halálos áldozatot és 11756 sebesültet jegyeztek fel, főként ágyúzások, rakéta- és légicsapások következtében, de úgy véli, hogy a tényleges szám ennél jóval magasabb.
Oroszország, ahogy mondja, Ukrajna „nácitlanítására” és az oroszul beszélők védelmére indította „különleges katonai műveletét”. Nyugati vezetők szerint azonban ez nem más, mint területszerzés.
Moldova elnöke hétfőn azzal vádolta Oroszországot, hogy külföldi szabotőrök segítségével meg akarja őt fosztani a hivatalától, és országát fel akarja használni az Ukrajna elleni háborúban. Moszkva ezt visszautasította.
„Az ilyen állítások minden alapot és bizonyítékot nélkülöznek” – áll az orosz külügyminisztérium keddi közleményében.
Zelenszkij múlt héten azt mondta, országa leleplezett egy orosz titkosszolgálati tervet „Moldova megsemmisítésére”. Napokkal később lemondott az Ukrajnával és Romániával határos ország kormánya.
Oroszország tavaly tagadta, hogy be akart volna avatkozni Moldovában, amikor a támogatásával három évtizede fennálló Dnyeszter Menti Köztársaság nevű szakadár terület hatóságai közölték, hogy sorozatos támadások célpontja volt.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn azt mondta, hogy az összeesküvésről szóló értesüléseket független forrásból nem erősítették meg, de „mélyen aggasztók”, és „egészen bizonyosan nem idegenek Oroszország magatartásától”.
Miután Ukrajna eltökélten több fegyvert kér, néhány NATO-ország védelmi minisztere kedden találkozik Brüsszelben, hogy a további katonai segélyekről tárgyaljon.
A találkozó előestéjén Ukrajna legmagasabb rangú tábornoka és az Egyesült Államok hadseregének legmagasabb rangú európai parancsnoka telefonon beszélt a katonai segítségnyújtásról és a kiképzésről. Ukrajna azt mondja, vadászrepülőgépekre és nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége.
Stoltenberg közölte: számít arra, hogy megvitatják a repülőgépek kérdését, de Ukrajnának most a szárazföldön van szüksége támogatásra.
Egy NATO-forrás szerint növelnék a lőszerkészleteket, miután Ukrajna sokkal gyorsabban használja el a lövedékeket, mint ahogy a nyugati országok elő tudnák állítani.
Számos európai országban, köztük Lengyelországban, Nagy-Britanniában és Németországban már folyik az ukrán erők kiképzése a Leopard 2 és más modern harckocsikra a védelem erősítése érdekében.