Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Balkáni cenzus: etnikai és politikai kérdések ássák alá a népszámlálás hitelességét


Bosznia-Hercegovinát még mindig a daytoni békeszerződésben lefektetett rendszer alapján kormányozzák. Legutóbb 2013-ban tartottak cenzust. A képen boszniai muszlimok beszélnek egy biztossal, a Srebrenicához közeli Krusev Do faluban

Ez az év a népszámlálás éve, de a pandémiát övező karanténok miatt a hatalmas statisztikai összesítés a világ sok országában virtuálisan zajlik. A jelentős magyar kisebbséggel bíró Szerbiában és más balkáni országokban pedig etnikai és politikai kérdések hátráltatják az adatgyűjtést.

Az idén Angliában és Walesben, valamint a Cseh Köztársaságban is online kellett a polgároknak a népszámlálás kérdéseire válaszolni. A szigetországban maximum 1000 fontos (400 ezer forintos) büntetést helyeztek kilátásba azoknak, aki elmulasztották a válaszadást.

A Cseh Köztársaságban pedig a cenzus egy időre túlterhelte az internetszolgáltatókat.

Oroszországban, a Vlagyimir Putyin kormányzása idején sorban harmadik népszámlálást áprilisra időzítették. Már korábban világos volt, hogy a gazdasági lehetőségek hiánya és a korrupció nyomán hanyatlásnak indult az ország lakossága.

Az Egyesült Államokban még mindig előkészítési stádiumban van a cenzus, miután a Legfelsőbb Bíróságnak állást kellett foglalnia, hogy beszámítsák-e az állampolgársággal nem rendelkező lakosokat. Emellett aggodalmak merültek fel, hogy a folyamatot egyesek szándékosan meg akarják zavarni.

Balkáni népszámlálás: bizalmatlan kisebbségiek és politikai machinációk

Közben a Balkánon a volt Jugoszláviának az 1990-es években való felbomlása és a délszláv háborúk után az etnikai hovatartozás kérdése továbbra is különösen érzékeny téma. Ebben a régióban egy sor idénre tervezett népszámlálást vagy elhalasztottak, vagy az utolsó pillanatban leállítottak.

A lakosságról szóló statisztikai adatok azonban fontosak, mert segítenek a politikaformálásban az olyan országokban, ahonnan nagyon sokan vándoroltak el Nyugat-Európába, vagy vallják magukat egy szomszéd országban élő etnikum tagjainak.

Az egyetlen hely, ahol a térségben nem tartanak az idén népszámlálást a daytoni békeszerződésben lefektetett struktúra alapján kormányzott Bosznia-Hercegovina, mert ott 2013-ban sikerült megrendezni a cenzust.

Egy albán nemzetiségű férfi beszélget egy biztossal Veliki Trnovac szerb faluban, a szerb‒koszovói határon a 2002. áprilisi népszámlálás idején
Egy albán nemzetiségű férfi beszélget egy biztossal Veliki Trnovac szerb faluban, a szerb‒koszovói határon a 2002. áprilisi népszámlálás idején

Koszovóban már el is halasztották a népszámlálást, legkorábban 2022-ig, egyrészt a helyi politikai bénultság, másrészt a Covid-19-járvány támasztotta logisztikai gondok miatt.

Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia – három kulturálisan és etnikailag megosztott állam – viszont megtartja a népszámlálást, ami új vitákat szült.

Észak-Macedóniában a külföldön élő polgárok adatainak gyűjtése a héten kezdődött meg. Ezt követően azonban váratlanul szeptemberre halasztották az áprilisra tervezett népszámlálást.

Szerbia és Montenegró is halasztott, de remélik, hogy a politikai és jogi kérdések rendezése után megtarthatják a népszámlálást.

Mindhárom országnak óvatosan kell bánnia a cenzusról szóló nyilatkozatokkal, amiatt, hogy nagyszámú kisebbség él náluk, és az arányukról szóló esetleg vitatott adatok alááshatják a képviseleti kormányzásba vetett bizalmat és az infrastrukturális beruházások tervezését.

Észak-Macedónia

Az országban márciusban kezdték el a külföldön élő polgárok számlálását, két évvel azután, hogy a Görögországgal sokáig fennált kulturális és területi vita nyomán új nevet kapott az állam.

A hazai népszámlálás pedig a tervek szerint április 1-én kezdődött volna meg, és három hétig tartott volna.

Zoran Zaev miniszterelnök azonban a fő ellenzéki vezetővel tartott hétfői találkozója után azt mondta: megállapodtak, hogy a pandémia és a vakcinahiány miatt szeptemberre teszik át a cenzust.

A népszámlálási adatok hiánya miatt azonban az állami szervek „egyfajta ködben kénytelenek dolgozni” – mondta.

Szkopje számára az egyik fő kérdés az ország etnikai összetétele, például hogy mekkora az albán lakosok aránya.

Népszámlálók hajléktalanok adatait veszik fel a Szkopje közelében fekvő Vizbegovo faluban, március 3-án. Észak-Macedónia a diaszpórában élők, a börtönben ülő elítéltek, a hadsereg és a hajléktalanok adatainak összesítésével kezdte a később szeptemberre halasztott cenzust
Népszámlálók hajléktalanok adatait veszik fel a Szkopje közelében fekvő Vizbegovo faluban, március 3-án. Észak-Macedónia a diaszpórában élők, a börtönben ülő elítéltek, a hadsereg és a hajléktalanok adatainak összesítésével kezdte a később szeptemberre halasztott cenzust

Általános becslések szerint az albán kisebbség tagjai teszik ki a 2,1 milliós észak-macedóniai lakosság egynegyedét.

Az országban az egyes jogok biztosítása – például egy kisebbségi nyelv felvétele a hivatalos nyelvek közé – attól függ, hogy a csoport aránya meghaladja-e a lakosság 20 százalékát.

A Balkánon ezeket a kérdéseket tovább bonyolítja a szomszédos országokban élő diaszpórák jelenléte.

Koszovóban Albin Kurti frissen megválasztott miniszterelnök szinte első lépéseként felszólította az észak-macedóniai albánokat, hogy vegyenek részt a népszámlálásban.

Kurti, a nacionalista Önrendelkezés párt vezére. 2019-ben és az idén is részben azért volt sikeres, mert a határon túlról támogatta több tízezer koszovói etnikumú külföldi lakos, akiknek választójogot adtak. A 2 milliós Koszovóban a határontúli nemzettársak voksa döntő erejű.

Lehet, hogy furcsának tűnik egy új miniszterelnöktől, hogy egy szomszédos ország népszámlálásával kapcsolatban nyilvánult meg először, de Vjosa Osmani koszovói elnök is ugyanezt tette.

A következő napon pedig Artan Grubi, albán nemzetiségű észak-macedón miniszterelnök-helyettes utazott Koszovóba, hogy a népszámláláson való részvétel mellett kampányoljon.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök felhívása a cenzusról
Albin Kurti koszovói miniszterelnök felhívása a cenzusról

Megjegyzésével, miszerint „senki sem veheti el a kisebbségek megszerzett jogait” világos választ adott Zaev miniszterelnöknek, aki szerinte egyszerű „adminisztrációs és tervezési célokat szolgáló statisztikai műveletté” degradálta a népszámlálást.

Montenegró

Közben a Kis-Jugoszláviából 2006-ban kiszakadt Montenegró tavaly hatalomra lépett kormánya áprilisról későbbre halasztotta a cenzust. A politikai konszenzus hiánya miatt most kérdésessé vált, hogy meg tudják-e tartani az idén a népszámlálást.

A montenegrói kormány minimális többséggel állt fel és a koalíciót három évtized után egy szerb nacionalista csoport, Zdravko Krivokapić szerbbarát ortodox szövetsége, a Montenegró Jövőjéért vezeti. A kisebb koalíciós partnerek azonban nyomás alá helyezték, hogy váltsa fel a technokrata kabinetet négy éven át szolgáló politikusok kormányával.

Egy ilyen átmenet kiélezheti a politikai különbségeket, például az albán nemzetiségű Dritan Abazović miniszterelnök-helyettes Fekete-Fehér blokkjával szemben.

Egy nő sétál el az „Ingyenes népszámlálás 2011” feliratú plakát előtt Montenegró fővárosában, Podgoricában, 2011 áprilisában
Egy nő sétál el az „Ingyenes népszámlálás 2011” feliratú plakát előtt Montenegró fővárosában, Podgoricában, 2011 áprilisában

Közben a közös kultúra, vallás és történelem miatt sok montenegrói vonakodik megválni szerb identitásától. Ez a fajta „identitás- és politikai mocsár” bizonyosan kihat majd a népszámlálás adataira.

Külföldről is nagy a nyomás a kisebbségi jelenlét megerősítésére: Belgrád már régóta próbálja a maga javára fordítani a montenegróiak szerb identitáshoz való viszonyát, és növelni az országban a befolyását.

A 2011-es montenegrói népszámlálás idején például Novak Djokovics szerb teniszcsillag képe tekintett le egy óriásposzterről, rajta az üzenettel: „Légy az, aki vagy.”

Végül a montenegrói lakosok 29 százaléka vallotta magát szerbnek.

Alekszandar Vucsics szerb elnök az elmúlt másfél évben legalább kétszer szólított fel nyilvánosan arra, hogy a szerbek vegyenek részt a montenegrói népszámláláson.

Nem avatkozunk be a cenzusba. De fontos, hogy ne tűnjön el a szerb nép” – mondta tavaly májusban.

Augusztusban pedig arról beszélt: „döntő fontosságú megtartani Montenegróban a szerbek arányát, mert akkor azt mondhatjuk, hogy segítettünk a népünknek”.

A montenegróiak számára ugyanakkor nem kötelező megválaszolni, hogy mi a nemzetiségük, anyanyelvük és vallásuk. Viszont ha így tesznek, fennáll a kockázata, hogy csorbulnak a kisebbségek képviseleti jogai.

Szerbia

Vucsics hazájában közben az illetékesek áprilisról októberre halasztották a népszámlálást, arra hivatkozva, hogy a pandémia miatt nehéz biztosokat toborozni és kiképezni.

Szerbia több százezer embert veszített a legutóbbi, 2011-es cenzus óta a külföldre történő elvándorlás miatt. A távozók közül sokan a stagnáló politikára, a korrupcióra, Vucsics és szövetségesei túlzó befolyására és a gazdasági lehetőségek hiányára panaszkodtak.

A népszámlálás számára a legnagyobb kihívás azonban az lehet, hogy meggyőzzék a társadalmi csoportokat arról, hogy hihető eredményt produkál majd.

A 2020. júniusi választások ellen meghirdetett ellenzéki bojkott nyomán Vucsics Progresszív Pártja szupertöbbséget szerzett, és ez azzal jár, hogy a cenzus lebonyolítását nem övezi szigorú politikai ellenőrzés.

Emellett az illetékesek számára fejtörést okozhat, hogy sokan etnikai motivációk alapján is kétségbe vonják a folyamat hitelességét.

Egy albán nemzetiségű férfi pihen a „Bojkottáld a népszámlálást” földre festett felirat előtt, a dél-szerbiai Bujanovac városban, 2011. október 1-én
Egy albán nemzetiségű férfi pihen a „Bojkottáld a népszámlálást” földre festett felirat előtt, a dél-szerbiai Bujanovac városban, 2011. október 1-én

A szerbiai kisebbségek között megtalálhatók a negyedmillióra rúgó magyarok, 150 ezer roma és közel ennyi bosnyák, sok más kisebb népcsoport mellett.

Egy évtizeddel ezelőtt sok bosnyák és albán bojkottálta a népszámlálást, mert úgy érezték: a nyelvhasználat korlátozása és az, hogy hova küldtek biztosokat, lehetőséget adott, hogy a valósnál kisebbnek állítsák be számarányukat.

Nem világos, hogy az idén sem fordul elő hasonló.

Shaip Kamberi, az Albán Demokratikus Alternatíva – Egyesült Völgy nevű politikai szövetség parlamenti képviselője azt mondta a Szabad Európának, hogy az albán képviselők még mindig kételkednek. Ezért meg akarják várni, milyen eredményt hoznak a március 28-i helyi választások az albánok lakta dél-szerbiai Presevóban.

Azért bojkottáltuk a 2011-es cenzust, mert az állam nem hallgatta meg a követeléseinket... most az albán kisebbséget képviselő Nemzeti Tanácsra bíztuk, hogy lépjen kapcsolatba a Szerb Statisztikai Hivatallal és állapodjon meg a részletekről.

Kamberi szerint nemcsak technikai gondok vannak, hanem az is, hogy sok albán lakost gyakorlatilag megfosztották a szavazati jogától az 1990-es évek koszovói háborúja után.

Sokak jogi helyzete még mindig nem tisztázott, pedig 2013-ban egy hétpontos tervet nyújtottak be a szerb kormánynak, hogy megoldják a problémát.

A Szerb Statisztikai Hivatal azt mondta a Szabad Európa Balkáni Szolgálatának, hogy együttműködnek a kisebbségi tanácsok hivatalos koordinációs testületével, és megpróbálják feltárni a fő gondokat.

Természetesen mindenkivel konzultálunk, hogy eloszlassuk a népszámlálással kapcsolatos kétségeket. Mindenki érdeke, hogy megbízható adatokat gyűjtsünk össze” – állt nyilatkozatukban.

XS
SM
MD
LG