Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Bár van javulás, 2019 óta folyamatosan szennyezett a levegő Kecskeméten


Az elmúlt években sokat romlott a levegő minősége Kecskeméten a lakossági fűtés, a bővülő ipari tevékenység és a részben emiatt megnövekedett autóforgalom miatt
Az elmúlt években sokat romlott a levegő minősége Kecskeméten a lakossági fűtés, a bővülő ipari tevékenység és a részben emiatt megnövekedett autóforgalom miatt

Kecskeméten az ipar a második legnagyobb levegőterheléssel járó tevékenység a lakossági fűtés után és az elmúlt tíz évben rohamosan növekvő közúti közlekedés mellett. A legnagyobb ipari kibocsátók fémszerkezet, gépjármű és gépjárműalkatrész, parketta, bútor, valamint élelmiszer gyártásával foglalkoznak – derül ki az önkormányzat helyzetelemzéséből, egy nemzetközi oknyomozó projekt és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból.

2023-ban a magyar települések közül Kecskemét volt a 15. legszennyezettebb város az ENSZ Környezetvédelmi Programjával együttműködő, svájci székhelyű IQAir levegőminőségi információs adatbázisa alapján. Európai viszonylatban Magyarország a lista közepe felé, a 14. helyen áll az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében, míg az országban négy régióban a legszennyezettebb a levegő: Budapesten, Miskolcon és környékén, a Sajó-völgyben, valamint Pécsett és környékén. Az európai országok listájának élén Németország, Lengyelország és Olaszország áll.

A legszennyezettebb levegőjű települések Magyarországon 2017 és 2023 között
A legszennyezettebb levegőjű települések Magyarországon 2017 és 2023 között

Az ipari légszennyezés költségei nehezen számszerűsíthetők, mert több tényezőt is figyelembe kell venni az összegzésük során, például a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások miatt kiesett jövedelmet és az olyan ökológiai veszteségeket, mint a természetes élőhelyek pusztulása. Idesorolható továbbá a savas esők miatti gazdasági kár, amit az épületek vagy a műemlékek károsodása jelent, és a rossz levegőminőség negatívan befolyásolja a lakóterületek vonzerejét is. Egy korábbi országos felmérés szerint 2021-ben több mint 3,4 milliárd euróba került az ipari légszennyezés Magyarországnak mindezeket figyelembe véve.

A CORRECTIV.Europe németországi oknyomozó újságíró-szervezet európai hálózatával együttműködve vizsgálta a KecsUP a magyarországi kibocsátásról szóló strukturált és hivatalos megyei adatokat, amelyeket Kecskemétre vonatkozóan az OKIR legfrissebb adataival egészítettünk ki.

Mostani, első írásunkban a helyi ipar levegőterheléssel járó tevékenységével foglalkozunk, a másodikban majd a megye agrárszektor okozta légszennyezést vizsgáljuk.

A légszennyezés okai: fűtés, ipar, közlekedés

A mezővárosi múlttal rendelkező Kecskemét a XXI. századra a dél-alföldi régió ipari és szolgáltató gazdasági központjává emelkedett annak minden előnyével és hátrányával együtt.

A szennyezettséget alapvetően meghatározzák egyfelől a földrajzi adottságok: nem csak a laza szerkezetű homoktalaj és lösz, hanem a Duna–Tisza közi félsivatagos Homokhátság vidéke, amely kedvezőtlenül hat a szállópor-koncentrációra, mert itt jobban koncentrálódik. Másfelől az emberi tevékenységből származó emissziós (kibocsátási) források közül a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtés, a különböző ipari tevékenységek, a közúti közlekedés és a mezőgazdasági munkálatok döntően hozzájárulnak a levegő szennyezettségéhez – és Kecskeméten minden elem erőteljesen jelen van.

A város állandó népessége 108 ezer fő. Korcsoportok szerint a hatvanéves és annál idősebb emberek száma a település lakosságának mintegy egynegyede, amelyet a fiatalok (a 0–19 évesek) csoportja követ. A gyermekek és az idős korosztály a legveszélyeztetettebb a légszennyezés szempontjából, ezért a levegőminőség javítására irányuló intézkedések során nem hagyhatók figyelmen kívül az érdekeik – figyelmezteti a döntéshozókat a Kecskemét levegőminőségi tervének felülvizsgálata 2020–2025 című dokumentum, amelyet a megyei kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya készített.

Egyetlen automata mérőállomás

Kecskeméten a főbb légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd anyag, szén-dioxid) figyelése mindössze egyetlen darab automata mérőállomáson, valamint egy manuális hálózat (RIV) két darab mintavételi pontján (Katona József tér és Nyíri út) zajlik – a harmadik még 2015-ben megszűnt. Ezzel szemben például Pécsett – az országos mérőhálózat részeként – három automata mérőállomás működik, de az egész ország területén jelenleg csupán 61 a drágaságuk, valamint a szakemberek hiánya miatt – hívta fel a figyelmet a mecsekimuzli.com.

Így pedig aligha kapunk lokálisan reprezentatív képet, ami némi ellentmondásra hívja fel figyelmünket Kecskemét levegőminőségének állapotával kapcsolatban.

A város 2022-es környezeti állapotáról készült legfrissebb kimutatás szerint ugyanis a légszennyezettségi index a Tóth László sétányon található automata mérőállomás adatai alapján csupa kiváló és jó nitrogén-oxid- (NO2) értékeket jelzett. Ez a káros anyag döntően a lakosság – gyakran nem megfelelő – szilárdtüzelőanyag-használatából, illetve a növekvő közúti közlekedésből kerül a levegőbe.

Fontos megemlíteni, hogy míg 2012-ben 39 ezer személygépkocsit regisztráltak Kecskeméten, 2019-ben már több mint 48 ezret, ami csaknem 25 százalékos emelkedést jelent. Az ipar működéséhez szükséges tehergépjárművek számának növekedése is meghaladta a húsz százalékot. A RIV által mért NO2 átlagolt éves adatai alapján Kecskemét légszennyezettségiindex-minősítése 2019 óta folyamatosan a szennyezett kategóriába esett – utoljára 2016-ban volt jó.

A szálló porral (PM10) kedvezőbb a helyzet: a 2022-es adatok értelmében a légszennyezettségi index minősítése a jónak felelt meg. A szálló por emberi forrása rendkívül sokrétű: a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetése, a mezőgazdasági munkálatok, az ipar, a közúti közlekedés mind-mind hozzájárul a levegőterheltség növekedéséhez, ami légzőszervi megbetegedések mellett szív- és érrendszeri betegségeket is okozhat.

Jó hír a kecskemétieknek, hogy az elmúlt három évben javulás figyelhető meg, hiszen csökkenő tendenciát mutat a levegő minőségének 24 órás egészségügyi határértékét (PM10, szálló por) meghaladó napok száma – 2020-ban, a koronavírus-járvány idején 11, 2021-ben 17, 2022-ben már csak kilenc, 2023-ban pedig mindösszesen öt nap volt. Az azt megelőző periódusban (2016–2018) minden évben túllépte a 35-ös esetszámot, 2019-ben pedig megközelítette – válaszolta kérdésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal.

A levegőt szennyező üzemek

Számos jelentős ipari üzem, termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmény található Kecskeméten, amelyek jelentősen hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához. Ezek részben a városon kívül lévő ipari területeken fekszenek, de vannak olyan, évtizedekkel korábban alapított nagyipari vállalatok, amelyek a lakott területek szélén vannak, vagy közel a lakott területekhez, amelyeket sem park, sem egyéb zöldterület nem véd a szennyező anyagoktól. Így például a konzervgyár központi telepe és a Szent István városi lakóépületek, a Matkói út, a Szent László körút, a Halasi út bizonyos szakaszai lakóterületeket és iparterületeket választanak el, így az ott lakók, illetve az épületek kapják a legtöbb szennyező anyagot.

A mért NO2 átlagolt éves adatai alapján Kecskemét légszennyezettségiindex-minősítése 2019 óta folyamatosan a szennyezett kategóriába esett; utoljára 2016-ban volt jó
A mért NO2 átlagolt éves adatai alapján Kecskemét légszennyezettségiindex-minősítése 2019 óta folyamatosan a szennyezett kategóriába esett; utoljára 2016-ban volt jó

Az országos környezeti adatok és az önkormányzat helyzetjelentése alapján a jelentősebb levegőterhelést okozó üzemek közé tartozik az Univer-Product Zrt., a Kecskeméti Konzerv Kft. élelmiszeripari üzemei, a parkettagyártó Graboplast Kft., az acélszerkezet-gyártó KÉSZ Ipari Gyártó Kft., a Mercedes-gyár, a MAG Hungary Kft. és az ACPS Automotive Kft. A jelentős, környezetet terhelő vállalkozások között szerepel még az önkormányzati tulajdonú Termostar Hőszolgáltató Kft., amely két fűtőművel üzemel, és a hulladékkezeléssel is foglalkozó Bácsvíz Zrt.

Az üvegházhatás ember által okozott növekedésének mintegy 55 százalékáért egyetlen üvegházhatású gáz, a szén-dioxid (CO2) a felelős. Az OKIR 2022-es összesítése szerint kiemelkedik a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó fűtőműveket üzemeltető Termostar Kft. (34 ezer tonna kibocsátás évente), a Mercedes-gyár (28 ezer tonna), utána következik az Univer-Product Zrt. konzervüzem (húszezer tonna) és a Graboplast Kft (11 ezer tonna).

Egy nagyságrenddel kisebb szennyező a Kecskeméti Fürdő (négyezer tonna), a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (két és fél ezer tonna), a Gallfood baromfifeldolgozó gyár (kétezer tonna) – jelenleg a Cegléd úti telephely í –, az Izsáki úton a Neumann János Egyetem, illetve az elektronikai és mechanikai alkatrészek gyártásával foglalkozó Phoenix Mecano Kft. (ezer-ezer tonna).

A város területén – a főként közlekedésből és háztartási és ipari tüzelésből – kibocsátott nitrogén-oxidok (NO) éves összesített mennyisége 118–160 tonna között változott 2014 és 2022 között, jelentős növekedés nem volt jellemző. Az ipari szereplők közül csaknem ugyanazok – a KÉSZ Kft., a Mercedes-gyár és az Univer Zrt. – voltak a legnagyobb szennyezők, mint akik a legnagyobb CO2-kibocsátók.

75 százalékkal nőtt a szén-monoxid-kibocsátás

Ugyanebben az időszakban azonban 75 százalékos emelkedést mutatott a szén-monoxid- (CO) kibocsátás: miközben tizenkét évvel ezelőtt összesen 119 tonna volt a mértéke, 2022-ben már meghaladta a 210 tonnát. Az öt legnagyobb szennyező között itt is megtaláljuk a KÉSZ Ipari Gyártó Kft.-t (48 tonna), a Mercedes-gyárat (47 tonna) és az Univer-Product Zrt.-t (29 tonna), rajtuk kívül még az Akadémia körúton a Termostar széchenyivárosi fűtőműve (21 tonna) és a Halasi úton a Graboplast Zrt. (18 tonna) fér bele az első ötbe – ez összesen 163 tonna.

Ennél is drasztikusabban nőtt az elmúlt tíz évben a szilárdanyag-kibocsátás, összesen 140 százalékkal: míg 2014-ben 17 tonna szilárd szennyező anyag került a légkörbe, addig 2022-ben 41 tonna. A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a közlekedés, az ipari, a mezőgazdasági, a háztartási és/vagy az egyéb tökéletlen égési termékek. 2019-ben megközelítőleg 28 tonna szilárd anyagot bocsátottak ki a kecskeméti telephellyel rendelkező vállalatok, azonban ebből több mint 22 tonna mindössze három vállalathoz – a Graboplast Zrt.-hez, az Univer-Product Zrt.-hez és az ACPS Automotive Kft.-hez – köthető. 2022-ben sem változtak nagyon ezek az arányok, a 41 tonnából 34 tonnáért az Univer Zrt. (15 tonna), a Graboplast Zrt (11 tonna) és a MAG Hungary Kft. telephelye (hét tonna) felelt.

Nem minden cég válaszolt a Kecsup.hu kérdéseire

Felkerestük a tizenegy legnagyobb, Kecskeméten működő vállalatot. Arról érdeklődtünk, hogy milyen fontosabb környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre az elmúlt hat-nyolc évben, alkalmaznak-e alternatív energiaforrásokat a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására, milyen stratégiai célokat tűztek ki 2030-ig, szerepel-e a céljaik között, hogy teljesen karbonsemlegessé váljanak, és csatlakoztak-e a kecskeméti Városi Környezetvédelmi Kartához, amelyet a közgyűlés még 2023 tavaszán fogadott el.

A cégek közül csak a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) válaszolt. (Ha a Graboplast, az ACPS Automotive, az Autóflex-Knott, a DELTA Építő- és Szakipari Szerelő Kft., a Duvenbeck IMMO, a Phoenix Mecano, az STI Petőfi Nyomda, az Univer is reagál, frissítjük cikkünket.)

A Graboplast nincs benne a kartában. Egy évvel ezelőtt azt nyilatkozták a KecsUP-nak, hogy csökkentik a szén-dioxid kibocsátását, parkettagyáruk megfelel az előírt jogszabályokban szereplő szén-dioxid- és minden más emissziós határértéknek, jelenleg a hőenergia-szükségletet biomasszakazánnal állítják elő, ami szén-dioxid-kibocsátás-mentes.

Környezettudatosabb kivitelezők

A KÉSZ Ipari Gyártó Kft. környezetvédelmi beruházásai közé sorolja az energetikai megtakarítást eredményező beruházásokat, hiszen ezekkel csökkentik a hosszú távú károsanyag-, illetve CO2-kibocsátást. Gyártóterületükön elszívóberendezésekkel szűrik a levegőt a portól, ami dolgozóik munkakörülményeinek javulását eredményezte. A határértékhez képest a belélegezhető por nyolcvan százalékkal, az összes por 67 százalékkal csökkent a fejlesztéseknek köszönhetően. Energiamegtakarítást hozott a fűtéstechnika korszerűsítése is, aminek köszönhetően körülbelül 35 százalékkal csökkent a fajlagos fogyasztás. A hagyományos 400 W-os világítótesteket már hét évvel ezelőtt LED-es világításra cserélték, elektromosenergia-fogyasztásuk ezáltal több mint hatvan százalékkal lett alacsonyabb. Telephelyükön az épületekben a korábbi központosított gázkazán (és a szabadban futó melegvíz-vezetékek) helyett központi fűtést alakítottak ki, ebből következően nagyrészt megszüntetették a hő továbbításából származó veszteséget.

A fosszilis tüzelőanyagok kiváltására a befektetett elektromos energia mintegy 75 százalékát nyerik vissza hőenergia formájában, ami fűtési energiaként hasznosul. A legnagyobb vizesblokk melegvíz-előállítását napkollektorok használatával segítik. Raktárhelységük tetején már nyolc éve működik napelemrendszer, valamint tavaly saját fejlesztésű napelemes parkolót is kialakítottak a telephelyükön. Irodaházuk teljes egészében hőszivattyús rendszerrel állítja elő a meleg vizet, és ezzel is fűtenek, illetve hűtenek. Ezek a megoldások – napelem, hőszivattyús rendszer – nem szennyezik a levegőt sem.

Ami a jövőt illeti: a cég 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiája értelmében öven százalékkal tervezik csökkenteni a működésből származó közvetlen és közvetett kibocsátást, aminek teljesülését folyamatosan mérik, és honlapjukon beszámolnak róla. A teljes karbonsemlegességet még nem tűzték ki célul.

A KÉSZ Ipari Gyártó Kft. teljes életciklusukon keresztül mutatja be Kecskeméten gyártott acélszerkezeteinek környezetre gyakorolt hatását a nyersanyag-kitermeléstől az ártalmatlanításig. Ez az információ azért fontos, mert ennek segítségével a tervezők és a beruházók könnyebben kiválaszthatják azokat az anyagokat és termékeket, amelyeknek minimális a környezetre gyakorolt káros hatásuk, így könnyebb zöld- és klímabarát épületeket tervezni.

A légszennyezés ára

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzése szerint az Európa legnagyobb ipari üzemei által okozott levegőszennyezés átlagosan évi 268–428 milliárd euróba kerül. Magyarországon a legnagyobb terhet jelentő ipari létesítmény a visontai MVM Mátrai Erőmű, amelynek károsanyag-kibocsátása 2021-ben összesen körülbelül 792 millió euró (körülbelül háromszázmilliárd forint) volt. A második helyen az ISD Dunaferr dunaújvárosi vasműve található háromszázmillió euróval (körülbelül 120 milliárd forinttal), a harmadik a MOL Csoport százhalombattai finomítója 209 millió euróval (körülbelül 80 milliárd forinttal).

A legnagyobb szennyezők Magyarországon a Correctiv nevű, német székhelyű nemzetközi újságírói együttműködési projekt adatai szerint
A legnagyobb szennyezők Magyarországon a Correctiv nevű, német székhelyű nemzetközi újságírói együttműködési projekt adatai szerint

Cél a CO2-mentes termelés

Kecskeméten a Mercedes-Benz 2012 óta gyárt személygépkocsikat, a város legnagyobb adófizető cége. Az elmúlt hat-nyolc évben az alábbi környezetvédelmi beruházásokat hajtották végre: 2019 óta ötven százalékkal csökkentették a présüzem olajfelhasználását; csaknem száz százalékban újrahasznosítják a 2022 óta működő új présüzemben a gyártási folyamat során keletkező alumíniumhulladékot; a hűtőtornyok vízigényének fedezésére szolgáló rétegvíz felhasználásával évente közel negyvenezer köbméter ivóvizet váltanak ki; a felületkezelő üzemben a legújabb, a BAT (elérhető legjobb technika) elveinek megfelelő technológiákat alkalmazzák, amely minimalizálja a szilárdanyag-kibocsátást; a festési folyamat után visszamaradó telített mészkőpor jelentős százalékát egyik partnercégükön keresztül segédanyagként használják újra.

Az autóipari konszern vállalta, hogy 2039-re új járműparkja a teljes értéklánc mentén mérleg szerint CO2-semlegessé válik – ezt 2022-ben már elérte. Ez azt jelenti, hogy az energiafelhasználással járó járulékos CO2-kibocsátásukat zöldenergia-beszerzések révén, származási garanciákkal ellensúlyozzák.

Következő vállalt lépésük a megújuló energiákra való hosszú távú átállással a CO2-mentes termelés megvalósítása. Az új gyártósorok ellátását kizárólag zöldáram biztosítja majd, napelemes rendszert telepítenek az új üzemekre, és hőszivattyúk kiépítését tervezik, kiváltva a földgáztüzelést, továbbá kutatják a geotermikus energia alkalmazásának lehetőségeit.

A kecskeméti Mercedes-gyár csatlakozott a Városi Környezetvédelmi Kartához, vállalva a következőket: tevékenységük során csökkentik a dolgozóik munkába járásával, a termékeik előállításával és a telephelyük fenntartásával kapcsolatban kibocsátott üvegházhatású gázok fajlagos értékét azzal a céllal, hogy a város CO2-kibocsátása negyven százalékkal csökkenjen a 2017-es bázisévhez képest. Növelik a megújuló energiaforrások alkalmazását és a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, és környezettudatosság-növelő kampányokat szerveznek munkatársaik számára

Amire még büszke az MBMH: rendszeresen szerveznek önkéntes hulladékgyűjtési akciókat Kecskeméten és környékén, mesterséges fészkelőhelyeket építettek a gyár területén a partifecskék és más védett madárfajok számára, amivel 2020-ban elnyerték a madárbarát munkahely címet. 2022-ben kísérleti projektként méhlegelőt hoztak létre a gyár területén.

(Felhasznált dokumentumok: Kecskemét Megyei Jogú Város Klímastratégia 2/1. kötet: Helyzetelemzés – 2021.; Kecskemét Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja – 2020–2025; Kecskemét levegőminőségi tervének felülvizsgálata 2020–2025; továbbá a CORRECTIV. Europe által a KecsUP rendelkezésére bocsátott nyers adatok.)

Falusi Norbert írása.
  • 16x9 Image

    kecsup.hu

    Ez a cikk a Szabad oldal kezdeményezésünk részeként jelent meg. Ebben az együttműködésben az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy azok saját olvasóikon túl egy szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.

    A kecsup.hu Kecskemét és környékének híreit, eseményeit követi. 

XS
SM
MD
LG