Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Viharos, de működik” – Baranyi Krisztina az ellenzéki együttműködésről és a Fudanról


Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere

A Fudan ellen tízezres tiltakozásra számít, ez pedig megakaszthatja a beruházást, mondja Baranyi Krisztina. Ferencváros polgármestere most olyan pártokkal dolgozik együtt, akik a 2019-es előválasztáson ellene indultak, így az ő tapasztalatai a formálódó ellenzéki összefogás szempontjából is tanulságosak.

Ékszerdoboz, fejlődő diákélet, világszínvonalú oktatás, komoly befektetések, a kormány szerint ezt hozza magával a Fudan. Mi a baj a kínai egyetemmel?

Sok baj van vele, de én elsősorban a kerületet érintő szempontokból értékelem a beruházást. Erről a rozsdaövezetben történő fejlesztésről már korábban született egy háromoldalú megállapodás a kormány, Budapest és a IX. kerület között. Ez a megállapodás arról szólt, hogy a 26 hektáros, közvetlen Duna-parti területen közcélú, egész Budapest szempontjából kiemelt fontosságú fejlesztés lesz. Ez a Diákváros, ami nemcsak kollégiumi férőhelyeket jelent, hanem szó szerint egy új várost. A 10-12 ezer kollégiumi férőhelyen kívül lakásokat, köztük szociális bérlakásokat is terveztünk, kiegészítve olyan szolgáltatásokkal – kulturális és sportfunkciók, boltok, kávézók, mosoda, könyvtár –, ami egy ilyen, fiatalok által lakott városrészben szükséges.

Erről a Diákvárosról már jó egy éve folyamatosan egyeztettünk a kormánnyal, épületről épületre lebontva. Minden részletről beszéltünk, de arról elfelejtettek szólni, hogy ők a Diákváros helyére egy magánegyetemet terveznek. A kormány azt mondja, hogy elfér majd egymás mellett a Fudan Egyetem és a Diákváros, de ez egyszerűen nem igaz. A Fudan és a kormány által megkötött megállapodásban az szerepel, hogy a Fudan 26 hektáron épül meg, ahogyan a Diákváros is az eredetei tervek szerint. Ezt nem lehet megcsinálni azon a területen. A Diákvárosnak megmaradó 5-7 hektáron egyszerűen nem fér el az, amit mi 26 hektárra terveztünk, és amiről megegyeztünk a kormánnyal.

Akkor az sem igaz, amit hétfőn mondott Palkovics László innovációs miniszter, hogy az egyetemfejlesztés mindig is része volt a terveknek?

Nem tudom, ezt honnan vette a miniszter úr. Megnéztem azokat a törvényi szabályozásokat, megállapodásokat is, amik még az előző kerületi vezetés idején születtek 2017–2019 között. Azokban is kifejezeten diákvárosról van szó, felsorolva az előbb említett funkciókat, és szó nincs egyetemről. A velünk való egyeztetéseken sem merült fel még szóban sem az, hogy itt bármiféle egyetem épülne. Lehet, hogy Palkovics miniszter úr vagy a kormány már eleve egyetemmel tervezett, hiszen 2017-ben magas szintű kormányzati találkozók voltak kínai vezetőkkel, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint akkor dőlt el, hogy Kína egyetemet szeretne Budapesten. Ennek azonban semmilyen írásos nyoma nincs, kormányzati döntés nem született, előlünk pedig még az ötletet is eltitkolták. Ezzel párhuzamosan a nemzetközileg jegyzett norvég Snøhetta elkészítette a Diákváros mestertervét, ennek a kapcsán se volt szó Fudanról. Az adófizetőknek viszont sokba került, és a Palkovics-terv alapján most ez is mehetne a kukába.

Azt is mondta a miniszter, hogy meghívják az önkormányzatot a szakmai tanácsadó testületbe, felügyelő bizottságba, átláthatóság lesz, meg együttműködés. Hogy zajlik egy ilyen tárgyalás?

Beszédes, hogy a Fudan tervei akkor kerültek napvilágra, amikor egy oknyomozó újságíró megírta. Korábban egy mondatot hallottam egy informális folyosói beszélgetésen arról, hogy talán a Diákvároson belül még egy egyetemi épület is megépülhet. Egy épület, esetleg, de egyébként híre-hamva sem volt.

Miután nyilvánosak lettek a Fudan tervei, a miniszter a megjelenteknek egyetlen sorát sem cáfolta, majd kijelentette, hogy egyeztetni szeretne velünk. Ékszerdobozt kínált, és azt mondta, hogy visszautasíthatatlan ajánlata van. De azért várt egy hónapot a meghívással, és ebben az egy hónapban írásos megállapodást kötött a kínai egyetemmel, anélkül, hogy mi arról tudtunk volna. Törvényjavaslatokat terjesztett be anélkül, hogy velünk egyeztetett volna azokról. Olyan döntéseket készít elő és olyan döntéseket hoz, amire nekünk, a fővárosnak és a kerületnek semmilyen ráhatásunk nincs. Ennyit az átláthatóságról. Innentől kezdve nem tudom miről szeretne egyeztetni, hiszen a fő döntés arról, hogy a Diákvárost annulálják és helyette kínai egyetem lesz, a kormány már meghozta.

Maga az egyeztetés úgy nézett ki, hogy küldtek egy meghívót. Azt kértem, legyen nyilvános az egyeztetés, de ők ezt nem szerették volna. A megbeszélésen mutattak egy prezentációt arról, hogy azon a területen mit és hogyan kívánnak felépíteni, az milyen nagyszerű lesz majd, hány diák fog oda járni, ki fizeti majd a beruházást, mennyi lesz a tandíj. Az is elhangzott, hogy a prezentációt nyilvánosságra fogják hozni, de én még nem találkoztam vele.

Baranyi Krisztina
Baranyi Krisztina

Milyen hangulatban zajlik egy ilyen megbeszélés?

Palkovics miniszter úr mellett miniszteri biztos és államtitkárok is jelen voltak a megbeszélésen. Nem volt kifejezetten formális jellege, lehetett kérdezni, hozzászólni, mindenki elmondhatta a véleményét. Végignéztük a prezentációban szereplő terveket, a politikai kérdéseket is tárgyalva zajlott a beszélgetés. Nem volt diktátum jellegű a kormányzati szereplők hozzáállása, de nem is kaptunk választ a kérdéseinkre. A végén már tényleg csak azt mondták, hogy de ők végig egyetemről beszéltek, mi meg mondtuk, hogy nem. Majdnem óvodás szinten, nem volt sem erős érvük, sem cáfolatuk, sem magyarázatuk arra, hogy ezt miért titkolták előlünk. A végén kiderült, hogy ők azt szeretnék, hogy a kerület és a főváros hozzájárulását adja a Fudanhoz. Mi meg elmondtuk, hogy a Diákvárosról már van egy aláírt háromoldalú megállapodás, mi csak azt szeretnénk, hogy ha azt betartanák. Így zárult a megbeszélés.

Mit tudnak tenni a beruházás ellen? Sok eszköze van a kormánynak arra, hogy végigvigye az akaratát, élhet a kreatív jogalkotással, kisajátíthat területeket, fölülírja a kerületi településrendezési szabályokat. Ráadásul a világ egyik vezető nagyhatalma a beruházás mögött. Ezzel szemben a kerület tud indítani egy konzultációt, ami még jogilag sem egy értelmezhető forma.

Amíg nincs egy olyan megállapodás, ami bebetonozza ezt a projektet – mert mondjuk a felmondása esetén ugyanannyi pénzt kéne fizetni mintha megépülne az egyetem –, addig visszafordítható a beruházás. Kisajátatani sem egyszerű, legalább egy év, mire elkezdődhet egy ilyen folyamat. Erős indokokra van szüksége a kormánynak, hogy miért veszi el a tulajdonunkat. A tulajdonhoz való jog nagyon erős alapjog, ennek még van relevanciája Magyarországon – bár volt már rá példa, hogy a kormány kisajátított valamit. De még ha a jogi eszközeink korlátozottak is, akkor is vannak politikaiak. Ha elég sok ember teszi nyilvánvalóvá a konzultációban, hogy nem akarják a kínai egyetemet Budapestre, akkor a kormány nem teheti meg, hogy azzal szembe menjen.

Hány ember csatlakozása számítana sikernek?

A belföldi és a külföldi reakciókból is látszik, hogy érdekli az embereket a Fudan. Sokakat felháborít, és sokan ki akarják fejezni a véleményüket ezzel kapcsolatban. De a veszélyhelyzet miatt nem lehet népszavazást, tüntetést szervezni. Ha lehetne, már ki lenne írva a Fudanról szóló népszavazás. Ebben a helyzetben a konzultáció a lehetőség arra, hogy megakasszuk a beruházást. Nehéz megbecsülni, hogy mekkora tömeg jelenthet megfelelő nyomást. A budapesti méretekből és a tipikus aktivitásból kiindulva nyilván tízezres nagyságrendről beszélhetünk.

Baranyi Krisztina
Baranyi Krisztina

A 2019-es önkormányzati választások után azt mondta, hogy nem tart attól, hogy a kormány megpróbálná ellehetetleníteni az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, mert ezzel akár a saját, 2022-es győzelmét veszélyeztetné. Most mit gondol erről?

Most is így gondolom. Ezt Orbán Viktor is tudja, és fel is ismerte. A kormány minden olyan megállapodást betart, amiben megegyezett a fővárossal vagy a kerületekkel a Közfejlesztések Tanácsán belül. Ez alól a Fudan az egyetlen kivétel, ami nem is került a Fővárosi Közfejlesztések tanácsa elé. Itt semmi sem számít. Olyan erővel szeretnék átvinni és egyúttal titokban tartani minden részletét, hogy mindenki találgatja, mi lehet a háttérben.

Azt mondja, nem lehetetleníti el a kormány az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. De a tavalyi év azért arról is szólt, hogy a kormány elvont önkormányzati forrásokat, és szelektíven osztott vissza támogatást a fideszes vezetésű településeknek.

De, ez így van, az előbb csak a nagyberuházásokkal kapcsolatos megállapodásokról beszéltem. A pandémia teljesen váratlan helyzetet teremtett, és a válság kezeléséből természetesen az önkormányzatoknak is ki kell vennie a részét. Ugyanakkor azt az ellenzéki önkormányzatoknak szóló kicsinyes bosszúnak tudom nevezni, hogy a járványhelyzetre hivatkozva már megítélt fejlesztési pénzeket vonnak el, hogy ingyenessé teszik a parkolást – ami a budapesti, jellemzően ellenzéki önkormányzatoknak fájnak a legjobban. Ez egy politikai hiba Orbán Viktor részéről. Az önkormányzati elvonások legsúlyosabban a fővárost érintik, mert a miniszterelnök legkomolyabb kihívója Karácsony Gergely, a főpolgármester. A fővárosi önkormányzat az év végére csődbe mehet. Nekünk is fájnak az elvonások, de a kerületnek több a tartaléka és kevesebb a kiadásunk is, mint Budapestnek.

Az önkormányzati bérlakások kötelező eladásának terve mennyire érinti a kerületet?

Vissza is tértünk a tulajdonhoz, mint fontos alapjoghoz. Borzalmas vagyonvesztés volna, mintegy 750 lakást jelent ez a kerületben. Ezeknek a lakásoknak körülbelül a 95 százalékát nagyon alacsony, 8 és 40 ezer forint közötti bérleti díjon adja ki az önkormányzat. Ezeket a lakásokat olyan emberek tudják így bérelni, akiknek kevés esélyük van arra, hogy a jövedelmük annyira megnőjön, hogy rendes piaci áron lakhatáshoz jussanak, mert betegek, fogyatékkal élnek, vagy éppen nagycsaládosok. Ha ezeket a lakásainkat most elveszítjük, akkor nagyon jelentősen beszűkül a szociális lakásgazdálkodás lehetősége.

Volt egyeztetés erről más, akár fideszes polgármesterekkel?

Fideszes polgármesterek már nyilvánosan is kritizálták a tervezetet, és informálisan is hallottam hasonló megnyilvánulásokat. Úgy tudom, hogy a törvényjavaslatot beterjesztő Böröcz László nagyon kevés polgármesterrel egyeztetett előzetesen, fideszes városvezetőkkel sem beszélt.

A kerületi fideszes képviselők mit gondolnak erről a törvényjavaslatról?

Kerületi fideszes képviselőket nem kérdeztem erről az ügyről. Azért nem, mert így azok a bérlők is megvehetnék a kerületi lakásokat fillérekért, akik a Fidesztől kapták meg szolgálataikért ezeket a lakásokat még az előző polgármester idején. Államtitkár, színész, pártkatonák, sokféle ember kapott így lakást. Nem tudtuk őket kitenni a lakásaikból, de az fel se merült soha, hogy megvehessék tőlünk, ráadásul 10 százalékos áron ezeket a lakásokat.

A jövő évi választások szempontjából is tanulságos lehet az ön helyzete, mert előválasztás után nyerte el a polgármesteri címet, ráadásul párton kívüliként. Most olyanokkal is együtt kell dolgoznia testületben, akikkel korábban komoly konfliktusai voltak. Hogyan működik ez a közös munka?

Azok a pártok, melyek a testületben a többséget adják, az előválasztás során nagyobb részt ellenem indultak egy másik jelöltet támogatva. Ez egy olyan mély konfliktus volt, és olyan tüskéket hagyott, hogy időnek kell eltelnie, mire ezek rendeződnek. De ez nem a legjobb időszak ennek a kérdésnek a megválaszolására, mert a veszélyhelyzet miatt nincsen valódi testületi munka, veszélyhelyzeti városvezetés van. Az a nagyjából egy év, amikor normál testületi munka folyt, döccenőkkel kezdődött, de aztán egyre gördülékenyebb lett az együttműködés. Bízom benne, hogy most már senkiben nincsenek tüskék a kezdeti konfliktusokkal kapcsolatban.

Akkor optimista azzal kapcsolatban, hogy működhet nagyban is ez a konstrukció?

Eddig nem volt olyan ügy, amiben ne tudtunk volna dönteni. Viharos, persze, ez nem egy olyan együttműködés, mint a Fidesznél, hogy leülnek képviselők, a vezetés megmondja, mi legyen a döntés és ők megszavazzák. Nálunk már az sokáig tart, míg mindenki elmondja a véleményét, itt ráadásul hétpárti együttműködés van. Kicsit hosszadalmasabb, és több energiát kíván így a városvezetés mint másutt, ahol olyan a polgármester, akivel előre megegyeztek, és előre leosztották a szerepeket, de itt nem ez a helyzet. Azt hiszem nagyban is működőképes ez a konstrukció, csak több munkát, több türelmet igényel a szereplőktől.

A választásokkal kapcsolatban az is rendszeresen felmerül, hogy ellenzéki győzelem esetén elszámoltatásra lenne szükség, felelősségre kellene vonni a korrupciógyanús ügyek érintettjeit. A IX. kerület előző vezetésének sok botránya volt, ön aztán két olyan ügyről beszélt, ahol feljelentést készülnek tenni. Hogy állnak ezek az ügyek?

Az egyik egy önkormányzati cégvezetésben történt visszaélésekkel kapcsolatos ügy, a másik pedig egy fideszes képviselő méltatlanságával és hivatali pozíciójával való visszaélésének ügye. Mindkettőben megtettük a feljelentést, a rendőrség elrendelte a nyomozást.

Pedig sok nagy botrány volt, az előbb említett bérlakások ügye, vagy a fizető parkolásé.

A parkolás törvényesen megkötött, szabályszerű szerződés volt. Annyi volt vele a baj, hogy nagy volt az „alkotmányos költsége”, mi most ugyanazt a szolgáltatást 60-70 százalékkal olcsóbban végezzük, mint az előző városvezetés. Vannak olyan ügyek, amikben nem lehet jogi eljárást indítani, hiába színtiszta korrupció.

XS
SM
MD
LG