Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Befalazott életek: kezdődnek a kilakoltatások


Lejárt a járványügyi veszélyhelyzet, amikor két évig tilos volt kilakoltatni az embereket végrehajtás alatt álló lakásukból. Az új, a háborús veszélyhelyzet szabályozásából ez a passzus már kimaradt. Két hét múlva háromezer ember/család kényszerűen új életet kezd. Tatabánya-Mésztelepen a kiürített lakásokra ledózerolás vár.

„Ha már kilakoltatásra kerül sor, azt visszafordítani nem lehet” – mondja Dietz Henrietta, a hajléktalanoknak és lakhatási szegénységben élőknek ingyenes jogi tanácsadást, esetenként képviseletet nyújtó Utcajogász Egyesület egyik jogásza. Ők hetente egyszer az utcára kitelepülve is fogadják az ügyfeleket, a budapesti Rákóczi téren találkoztunk május elején.

Az időt lehet húzni, amíg tud találni valami más megoldást. Amikor az ember elveszti a lakását, minden energiáját arra kéne fordítania, hogy valamilyen lakhatási megoldást találjon. Egy-két hónap sokat számít. Ha valaki egyszer kikerül az utcára, vagy ellátó intézménybe kényszerül, onnan nagyon nehéz visszatérni. Mi azt próbáljuk megakadályozni, hogy ez megtörténjen.”

Az utcajogászok arra készültek, hogy a május végén lejárt veszélyhelyzeti szabályozás megszűntével újrakezdődnek a felfüggesztett kilakoltatások, de megszokhatták az emberek a kétéves halasztást, mert az utcajogászok kempingasztalainál megjelenő, cekkerükből gyűrött iratkupacokat előhúzó ügyfelek közül egyik sem emiatt érkezett. Elnézett határidők, át nem vett értesítések, lepapírozatlan adásvételek, rossz borok banális történeteiben, elveszített munkahelyek, egész napos ápolásra szoruló hozzátartozók tragédiáiban elvesző sorsok érkeznek sorban a kis asztalok elé, de épp lakását vesztő most nincs közöttük. Valószínűleg még nem fogták fel, hogy június 15-tel elindulhatnak az eljárási cselekmények, mondják a jogászok.

Háromezer lakásból sok ezer ember, akiknek a veszélyhelyzet a veszélyből menekülést jelentette.

A nem fejlesztő állam

„Akkor ez azt jelenti, hogy maradhatunk?” – kérdezi május 24-én az új, immár háborús veszélyhelyzet elrendelésének hírére Szeréna, aki két gyerekét Tatabánya-Mésztelep egyik feltört (pontosabban a befalazott ajtónyílást kibontott) önkormányzati lakásában neveli.

A kocsi hátsó ülésén ül, ölében a másfél éves Árminnal (babaülés nincs, de be vannak kötve). Oroszlányba viszem őket gyerekpszichiáterhez, mert „diagnózis kellene”. Súlyos autizmus a gyanú, de a magyar szakemberek nem adnak papírt autizmusról ilyen fiatalon, anélkül viszont nincs ingyenes állami fejlesztés. Szerénáék 55 ezer forintból élnek hárman, nem tudja megfizetni a „magánt”. Az Autizmus Alapítványnál ugyan „be lehet ikszelni, hogy nem tudok fizetni, de aki 150 ezret fizetett, az is nyolc hónapra kapott időpontot”.

Szeréna az elfoglalt lakásában Tatabánya-Mésztelepen
Szeréna az elfoglalt lakásában Tatabánya-Mésztelepen

Szeréna nagyon tájékozott, érintett szülők Facebook-csoportjaiban tag, hozzáolvasott. Szabatosan sorolja a tüneteket, csak arra nincs válasza, hogyan tovább. „Diagnózist” valóban nem kap, rendes vizsgálatot igen, és telefonszámokat, e-mail-címeket. De a korai fejlesztő Komárom-Esztergom megyéből nem fogad, a Bethesdában is hónapokat kell várni az első vizitre.

„A speciális tornán húszezer az első időpont, utána hatezer alkalmanként. Nagyon hasznos lenne, de honnan vegyek ennyit? Pedig mindenki mondja, hogy minél korábban el kell kezdeni a fejlesztést.”

Én és ők

Pár napig tartott csak a remény. A Széchenyi Pihenőkártya felhasználása vagy az árak meghatározása igen, de a „végrehajtási cselekmények” felfüggesztése nincs „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében” bevezetett, a járvány miatti veszélyhelyzetben meghozott és most meghosszabbított számtalan intézkedés között.

„A jelenlegi rendszer leginkább ezeket a mélyszegénységben élő embereket sújtja, és az a legszomorúbb, hogy ők nem is tudják, hogy a Fideszen kívül létezik más párt. Mésztelepen nyolcvan, Hatos telepen hetven százalékot kapott a Fidesz, mert a helyi roma önkormányzat odahat” – mondja Lusztig Péter, az ellenzéki vezetésű Tatabánya alpolgármestere.

„Maga a lakásügytől jött?” – kérdezi Erika, amikor behív 31 négyzetméteres lakásába Mésztelepen. Három „gyámolt” unokája, plusz az egyik fia és lánya él vele a családjával. Erika folyamatos harcban áll a „lakásüggyel”, mióta 2018-ban lakbérhátraléka miatt nem kötöttek vele újabb bérleti szerződést. Huszonkét éve él itt. Rajta kívül heten vannak bejelentve a 31 négyzetméterre. Pontosabban valamivel többre, mert „csináltam törvénysértést, igaz, be lett ütve a fal, kinyitottunk egy másikat”. A befalazott szomszéd lakást a sajátjukból törték föl, két helyiséget, pár négyzetmétert így is szereztek.

Mésztelep lassan elfogy. Ha megürül valamelyik komfort nélküli, sokszor életveszélyes lakás, az önkormányzat befalazza, és ha egy blokkból mindenki kiköltözik, azt ledózeroltatja. A Gyár utca még tartja magát, de a Raktár utca, az Iskola utca, a Pálya utca helyén már fű nő, ha nem mondják, nem tudnám, hogy száz éve oda gyári munkások költöztek, akiknek utódai vagy a helyükön bérlakást kapók még a nyolcvanas években is ott éltek.

„Cementgyárban dolgoztam. 74 óta élek a telepen. Akkor még minden szép volt, virágos kertek voltak. Szegények laktak akkor is, de az öregekkel megértették egymást” – mondja mondatait meg-megismételve az „Aldi-csomagra”, a kora délután érkező kenyérre, pékárura váró szakállas férfi a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét-pontjában, egy, a telepen lévő nagyobb házban.

Tatabánya-Mésztelep, háttérben a cementgyár
Tatabánya-Mésztelep, háttérben a cementgyár

„Tüdőasztmám van, nem hagy az orvos dolgozni. 22800-at kapok, élettársam epilepsziás. 47 ezerből élünk. Négyezer a bérleti díj, a villany kétezer, a Digi 4500. Közgyógy van, hál istennek, azért nem kell fizetni.” Nincs nagyon mit kérdezni.

Azért a megromlott beszédközponton („ittam is, de azt hamarabb abbahagytam, de a cigit nem tudom”) is utat tör a méltóság: „Megkapják néhányan a százezreket, és a lakbért nem fizetik. Én abból a kicsiből tudok fizetni, ők miért nem?” – állítja föl a nem roma férfi a szimbolikus határokat.

Gyár utcai megkérdezettjeim romák, és persze nekik is megvan a maguk „mása”. „Az ukránok kaptak bérlakást, a város összes lakása nekik van adva. Aztán a Grillbárban is agyonverték a szakácsot, így hálálják meg.”

Az Aldi-csomagért sem járnak fel a Máltai-központba.

Mésztelepi Jelenlét

„A telepnek nagyon rossz híre volt – meséli Mitrocsák László, a Máltai Szeretetszolgálat 2012-ben indult tatabányai Jelenlét programjának vezetője. – A Málta és a város is szeretett volna valamit csinálni ezzel, az E.ON-nak pedig évi közel százmillió forintos vesztesége volt abból, hogy a telepen nagyon sokan lopták az áramot. A diagnózis a felmérés nyomán az lett, hogy a jövedelmi szegénységgel és a szeméthelyzettel kell valamit kezdeni. Az E.ON megcsinálta a hálózatfejlesztést, mi pedig megértettük az emberekkel, hogy az áramért fizetni kell. Olyanokkal, akik úgy nőttek fel, hogy mindig lopták az áramot. Előre fizetős mérőket telepítettünk a házakba.”

Mitrocsák László, a Máltai Szeretetszolgálat tatabányai Jelenlét programjának vezetője
Mitrocsák László, a Máltai Szeretetszolgálat tatabányai Jelenlét programjának vezetője

Akkor 1600-an éltek itt, azóta több utca eltűnt. Még 160 család/bérlő vár a sorsára. Ami, ha nem hátralékosok vagy önkényesek, hanem idős őslakosok, mint a szakállas férfi, a kihalás. Jogviszonnyal rendelkezőket nem raknak ki, de bérlakást nem tud adni a város.

Olyan méltatlan körülmények között élnek emberek, amit drasztikusan meg kéne szüntetni” – mondja Tatabánya alpolgármestere a város leglepattantabb részeiről, a Mésztelepről, a Hatos telepről (ez egy kicsit jobb állapotban van, itt rehabilitálnak is házakat) és a még utcanévvel, helyrajzi számmal sem rendelkező erdei 25 ház telepről.

Mésztelep megszüntetéséről van egy korábbi önkormányzati határozat, ipari övezetté van minősítve, „de a folyamatot nem lehet erőltetni”, folytatja Lusztig Péter. „A befalazások dacára illegális beköltözések vannak. Kérik, hogy segítsek, de nekem arra nincs jogom, az szabálysértés. Építeni kellene ezer bérlakást, de már háromszáz is segítene.” Erre semmilyen forrás, uniós, kormányzati és önkormányzati sincs.

„Nem lenne célszerű ott fejleszteni, marad az elhalás. Hatos telepen rehabilitálunk néhány lakást, az is röhej, hogy komfortfokozatot nem növelünk, csak tetőt meg hőszigetelő nyílászárókat cserélünk. A pénztelenség ilyen kényszermegoldásokhoz vezet. Szörnyű az egész” – mondja Lusztig az alpolgármester.

Mitrocsák László nem ilyen pesszimista. Nem akarja a Málta szolgáltatásai nélkül hagyni Mésztelepet, egy TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) Plusz uniós program pályázatát készítik elő éppen. „Mindenképpen szeretnénk, hogy a Mésztelepen valami történhessen. Nem fogják tudni felszámolni a telepet egy projektidőszak alatt. Ez legalább tízéves történet, és itt van 160 család. De azokat az embereket segíteni kell, akiket képessé lehet tenni arra, hogy kikerüljenek innen, és a Tatabánya-környéki ipari park munkaerő-felszívó hatására rácsatlakozzanak.”

„Az a lényeg, hogy akarjon és tudjon dolgozni az ember” – emlékeztet azokra a telepiekre, akik kemény fizikai munkát végeznek építkezéseken, vagy sok éve stabilan a közfoglalkoztatásban dolgoznak. „Ezeket az embereket meg lehet nyerni arra, hogy váltsanak, kicsit szigorúbb keretek között, nem szabadban, építkezésen vagy útmunkán, hanem gyárban dolgozzanak. Ha ezt tudják vállalni, ebben van lehetőség. A telepfelszámolást előmozdítanánk ezzel, tényleges segítséget adnánk az integrációra és a jobb lakhatási körülmények közé kerülésre azoknak az embereknek, akik képessé tehetők erre.”

Nem mindegy, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozik valaki bruttó százezerért, vagy elmegy bruttó 450 ezerért egy gyárba összeszerelőnek, mondja. Felvesznek oda Gyár utcai cigányokat? – kérdezem. „Az ipari parkban lévő gyárak közül többel jó a kapcsolatunk. Három is van már közülük, amely nyitott arra, hogy akár leszállított inputtal, tehát nyolc általános nélkül is felvegyen embereket. Cigányokat is, persze” – állítja Mitrocsák László.

A jogcím nélkül maradt Erika és a lakásában a családjával vele élő fia is dolgozik (igaz, utóbbi csak akkor biztonsági őr, amikor hívják), de hogyan tudnának kimozdulni a telepről, ha egy piaci albérlethez ötszázezer forint kauciót kell letenni? – kérdezem. „Akik most nem tudnak bejutni az önkormányzati bérlakásba, mert be van dugulva a városi bérlakáspiac, a cégeken keresztül kaphatnának pluszt a stabil munkahely, munkahelyi és a lakóközösségi integráció mellé. A cég fizetné az albérleti díj egy részét. A TOP Plusz projektben most ezt dolgozzuk ki” – mondja a programvezető.

A végzés jogerős

A hetvenezres volt munkásvárosban nem kevés, kétezer önkormányzati bérlakás van, amelynek háromnegyede szociális. Lakóik választópolgárok, így egyik városvezetés sem vizsgálta felül a jogosultságukat. „Ezek gyakorlatilag szerzett jogok. Ha valaki akár a rendszerváltás előtt bekerült egy ilyen lakásba, lehet, hogy már nem is ő él benne, hanem a gyereke, akinek a jövedelmi, anyagi helyzete talán nem is tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásban lakjon” – mondja Mitrocsák László. Némelyeket biztosan tovább lehetne léptetni, a szociálist önköltségessé, néhány önköltségest pedig piaci díjazásúvá tenni. Ettől persze még nem lenne több lakás, de elindulhatna alulról valamilyen mobilizáció. Most százszoros túljelentkezés van a ritka szociálisbérlakás-pályázatokon.

„Hét gyerekem és tizenegy unokám van: egy sem kapott Tatabányán lakást – mondja Erika. – Öt generáció lakik együtt ebben a lakásban, gondolhatja, hogy milyen családi idill lehet.”

Akik persze hol ott laknak, hol nem, „van, hogy felmennek Pestre gyerekes szállásra”. Egy időben Erika is otthagyta a bérleményét a gyerekeire. „Hetvenezer elmaradásom volt, tizenháromezer bevételem. Nem tudtam fűteni sem, elmentem anyuhoz falura.” Ezt ugyan később törlesztette, de 2018 óta nem kötnek vele új szerződést, így jogcím nélküli lakáshasználóvá vált. Használati díjat lett volna köteles fizetni, de nem tette, a hátraléka 96 ezer, olvasom az egyik papíron. Fizesse ki, és a lakást köteles elhagyni, „különben hatósági eljárást indítunk” – mutatja a lakás elhagyására felszólító határozatot még a Covid előttről. „Sírtam-ríttam: tényleg kiraktok huszonkét év után? Nemcsak az önkényeseket rakják ki, hanem az elmaradásosokat is. Különböző okokból felbontják a szerződést, hogy ne legyen jogod a lakáshoz” – panaszolja.

„Ha elvesztem a munkámat, és kapok húszezret, ne kelljen már tízezret fizetnem! – érvel. Takarít egy cégnél, most van jövedelme. – Próbáltam bepályázni a városba, de azt mondják, örüljek, hogy fedél van a fejünk fölött.”

„Tatabányán lehetne vásárolni, lehetne bérelni is. Sok megoldás szóba jöhetne egészen az ideiglenes konténerházakig. Ha le akarnánk a telepet dózerolni, akkor ideiglenesen, tíz évre bérelnénk konténerlakásokat. Külföldön vannak már példák egész kulturált konténertelepekre. 31 négyzetméternél nem rosszabb egy komfortos konténerház sem” – mondja a máltaiak programvezetője. Valóban, a szennyvíz a Gyár utcai házak előtt gyűlik, Erika patkányirtásról szóló bizonylatot is mutat.

Az önkormányzat lakásosztálya gyorsan válaszolt írásban feltett kérdéseinkre. Mésztelepen 144 család bérlő, 25 fő jogcím nélküli lakáshasználó. Az irodának egy befalazott lakásról van tudomása, ahol ketten élnek – ők önkényesek.

A lakbértámogatáshoz szükséges jövedelemigazolások alapján gyermekekkel együtt 503 ember él Mésztelepen, de pontos adatot egy népszámlálást követően tudnának adni. Aki nem nyújtott be jövedelemigazolást, azokat nem tartalmazza ez a szám.

„A megüresedett lakásokba próbálunk olyan lakókat költöztetni, akik lebontásra tervezett lakásban laknak – szintén Mésztelepen. Egyébként pályázati kiírás Mésztelepre nincs. Bérleti szerződéseket hosszabbítunk, akinek lejár a szerződése” – áll az iroda válaszában.

Egy önkormányzati rendelet alapján akinek lakásbérletidíj- vagy egyéb szolgáltatói díjtartozása van, azzal hat hónapos szerződés megkötésére van lehetőség. „Ha nincs tartozása, akkor kétéves szerződést kötünk. Amennyiben nincs tartozása, és vállalja a közjegyző előtti szerződéskötést, tízéves szerződés megkötésére van lehetőség.”

A kilakoltatást csak végrehajtó bonyolíthatja, de a közjegyzői záradékkal ellátott bérleti szerződések esetében nem kell bírósághoz fordulni.

Mésztelepen három kilakoltatás várható. Ezeknél már jogerős végzés van, írta az iroda. A kilakoltatások a moratórium után kezdődnek.

„Valahol megértem az önkormányzatot, hiszen a tulajdonukat védik, de hát mit csináljak? – mondja Szeréna, aki az egyik vagy az önkényes. – Írtam, hogy kivennénk, felújítanánk a lakást, de azt válaszolták, hogy a szakértői vélemény alapján életveszélyes.” A szomszéd lakásban legálisan laknak, és ez sorház. „Hogy lehet, hogy az egyik sorházi lakás életveszélyes, a másik nem?”

Szeréna a kicsi miatt most nem tud dolgozni, de van képzettsége, bolti eladó, bár eddig csak gyárban és Ausztriában, földeken dolgozott. Családok átmeneti otthonából jöttek vissza a telepre, ahol évtizedek óta él az anyja. (Szeréna nevelőszülőtől lett nagykorú.) Ők is beköltöztek egy üres lakásba, aztán amikor el kellett jönniük, fölnyomtak egy másikat. Már az apa nélkül, ő Németországban dolgozik, de Szeréna szerint sosem adott pénzt.

Ha kapna Árminra „diagnózist”, akkor nemcsak ingyenes fejlesztést, de nyolcezerrel több családi pótlékot is kaphatna, mondják. (Erika szerint ezért nem adnak neki papírt.)

Bár jogilag lehetséges lenne, de az önkormányzat nem indított szabálysértési eljárást az önkényesek ellen.

Mi lesz a felszámolásra váró Mésztelep lakóival? – kérdeztük végül az irodának írt levélben. „Mindenkinek biztosítani szeretnénk lakhatási lehetőséget.”

„A nagyobbik fiam, Béci hatéves, de már tudja, hogy szegények vagyunk. Mondta múltkor, hogy olyan jó a gazdagoknak, mert ők esznek, és nem mindig kenyeret” – meséli Szeréna.

Az értesítést nem vette át

„Azzal a tudattal kell hozzákezdeni, hogy az is nagy siker, ha valaki két-három hónapot nyer, vagy sikerül mérsékelni a tartozását vagy a büntetését, megállapodást kötni az önkormányzattal vagy a tulajdonosokkal” – mondja Dietz Henrietta, amikor az utcajogászok sikerélményéről kérdezem.

Csak végrehajtó lakoltathat ki, másnak nincs joga erre. Az önkényeseket rövidített, nem peres eljárásban kötelezi a bíróság a lakás elhagyására, és az ő esetükben a végső, a végrehajtási eljárás minden határideje rövidebb. Szeréna meg fogja tudni a kilakoltatás idejét, de a végrehajtó csak 48 órával korábban tűzi majd ki a lakása ajtajára.

Nem csak az önkényeseknél, más esetekben is nagyon rövid idő van jogorvoslatra a végrehajtási procedúrában. Ha valaki azt elmulasztja, nincs más lehetősége. „Ez sokszor kevés annak, aki nem stabil lakhatással rendelkezik, akinek nincs lakcíme, aki nem tudja átvenni a küldeményeit, vagy nem tud intézkedni a saját ügyében, mert mondjuk beteg. Sokszor pszichés problémák miatt is előfordul, hogy nem tud két héten belül válaszolni egy iratra” – mondja Dietz Henrietta, amikor a rendszer hibáiról kérdezem. És hiába megy vissza a levél, attól az átvettnek minősül.

Utcajogászok munkában a Rákóczi téren
Utcajogászok munkában a Rákóczi téren

Az Utcajogász kitelepülésén egy kilakoltatás előtt álló devizahiteles mérnök-vállalkozóval is szóba elegyedem. Megtört, kálváriájába belefáradt, de minisztereket és bankelnököket is perelni akaró ember. A középosztálybelieknek a kilakoltatás tragédia, de a legelesettebbek életében ez sokszor nem is az első lakásvesztés, és valahogy jobban benne van az életükben, ami egyébként is tele van bizonytalansággal.

„Van persze az egyénnek is felelőssége, sokszor nem is kicsi. De néha írástudatlanok, nem várható, hogy egy tízoldalas levelet értelmezzenek. Sok esetben időben még lehetett volna mit tenni, de ez a középosztályi ügykezelés” – mondja egy másik kitelepült utcajogász, Ferencz Andor.

De a szerződés az szerződés. Az utcajogászok célkitűzése az, hogy az ügyek intézésében, az érdekérvényesítésben, az embernek magáért való kiállásában támogassa az ügyfeleket, teszi hozzá Dietz Henrietta.

Június 15-től országszerte háromezer család ajtajára kerülhet ki az értesítés a kilakoltatás időpontjával.

Kérdéseinkkel megkerestük a csak e-mailben elérhető végrehajtói kamarát is, de nem válaszoltak. Így nem tudhattuk meg, hogy maradt-e elég végrehajtó erre a háromezer kilakoltatásra (egyáltalán tényleg ennyien vannak-e) az előzetesben ülő elnökük és a volt államtitkár mozgatta, a gyanúsítás szerint megvesztegetési ügy nyomán, amelyben kiderült, hogy sok kilakoltató kenőpénzért jutott végrehajtói praxishoz.

Viharjelzés

Mitrocsák László bízik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik adósság miatt kerültek ilyen helyzetbe, tudnak valamit kezdeni. „De ha ez nem most derült volna ki, nem egy kilakoltatás során jön velünk szembe, hogy az embernek adóssága van, hanem az önkormányzat jelzi felénk, hogy ennek a családnak díjfizetés miatt lehet, hogy problémája lesz később, akkor adósságkezeléssel segíthettünk volna. Kellene egy szorosabb kapcsolat egyrészt az ügyfelekkel, mert a mi sarunk is, hogy nem mindenről tudtunk, illetve az önkormányzattal, hogy először a Máltát keressék.”

Most, igaz, utolsó pillanatban, de nemsokára jön az adósságkezelő kolléga, mondja, és átnézik azokat az eseteket, akik tartozás miatt állnak kilakoltatás előtt. (Ilyen Erika is.) De az önkényesekkel ők sem tudnak mit csinálni. „Kliensünk az is, aki kibontott egy házat, és bement, mert ő is itt él a telepen. De adósságkezelésben nem tudunk beleállni egy olyan vitába, ahol semmi nincs a kezünkben. Nem tudjuk azt mondani, hogy márpedig ennek a családnak az önkormányzat igenis köteles rendezni a lakhatását.”

Az Aldi-csomagért érkezők az utolsók lesznek, akik kimennek innen. „Nekik maradnak a klasszikus Jelenlét-szolgáltatások: a mosási, fürdési lehetőség, adományosztás, a szociális ügyintézői segítségadás, a szociális jogosultságok érvényre juttatásának segítése. Az ő önálló lakhatásuk megoldása különösen nehéz lesz. A jelenlegi lehetőségek alapján nem látjuk, milyen kivezető utakat tudnánk számukra kínálni.”

Életek törmelékei

A telepen elbontott házak nyomai, összehordott szeméthegyek, befalazott ajtók, ablakok. Ahová bementem, ott azért a lehetőségekhez mérten rendben tartott, kifestett lakások. A bokrok alatt kiterített pokróc gyerekjátékokkal, szakadt kanapék az árnyékban, az ebéd után az óvodából hazafelé bandukoló szülők és gyerekek. Szerénával mi is Béciért megyünk. Mutatja az előző, már elbontott lakásuk helyén lévő törmeléket.

Itt is laktak egyszer
Itt is laktak egyszer

„Ugyanazt az utat járom, mint anyu” – mondja. De nem csupán gyereke fejlesztés nélkül maradásába nem törődik bele, látszik rajta az is, hogy nem csak a betartott szabályok világából érkező kedvéért mondja azt, hogy ki fog törni innen. Csak persze előbb még a gyerekeivel együtt ő is az anyjához költözik majd kilakoltatása után tizensokadiknak, mert nincs hová. Ahhoz, akit lehet, hogy szintén kilakoltatnak, mert jogcím nélkülivé vált.

„Rosszul választottam, egy börtöntölteléket, évente szültem. A gyerekeim is szerencsétlenül választottak, magukra maradtak. Megfogadtam, hogy az unokáimat nem hagyom állami gondozásba adni. De innen kiszabadulni nem lehet” – mondja Erika, az anyja.

„Gyurikám, segítesz? A teherautóra fel kell rakni a vizet” – ezt már a Málta Jelenlét-házában mondja az Aldi-csomagra váró, állandóan mosolygó, vakító kék szemű, kortalan férfi. Milyen teherautóra? Milyen vizet? És ki voltál te? – kérdezem, de csak magamban, és elindulok a befizetett csekkek otthonos világába, haza.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG