A V-Híd saját leánycége biztosítóberendezését telepítette a vasútvonalra, a MÁV azonban ragaszkodna azokhoz a típusokhoz, amelyeket eddig használt. Nem biztos, hogy most nem Mészáros Lőrinc cégének van igaza. A MÁV szerint alaptalan a felvetés.
Még július 3-án írtuk meg, hogy a V-Híd mint kivitelező fővállalkozó június 30-án egy levélben arra szólította fel alvállalkozóit, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a Szeged–Röszke vasútvonal korszerűsítésének kivitelezési munkálatait.
A levélben a V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozott, az alvállalkozóknak július 3-ig a szükséges állagmegóvó, vagyon- és balesetvédelmi megelőző munkákat kellett még elvégezniük, majd az építők levonultak a munkaterületről.
Előző cikkünkben azt írtuk: mivel más vasútépítési munkáknál korábban már felmerültek komoly minőségbeli és műszaki kifogások a MÁV részéről Mészáros Lőrinc cégeivel szemben, nem elképzelhetetlen, hogy jelen esetben is hasonlóról lehet szó. Most konkrét részleteket tudtunk meg a fejlesztés részleteire rálátó két, egymástól független forrásunktól.
Eszerint komoly vita alakulhatott ki a MÁV és a V-Híd között a korszerűsítés részeként a Szeged–Röszke vasútvonalra telepített biztosítóberendezések típusa miatt. A nézeteltérés hátterének jobb megértéséhez egy kis vasúti biztosítóberendezési szakmai kitérőt kell tennünk. (Nem lesz hosszú.)
Vissza az időben
A vasúti biztosítóberendezések – nevüknek megfelelően – a vonatközlekedés biztonságát hivatottak elősegíteni. Nagyon leegyszerűsítve működésük lényege, hogy a pályán haladó szerelvény csak akkor kaphat zöld jelzést, ha megfelelők a körülmények. A vasúti váltók és fényjelző berendezések között, illetve nagyobb biztonsági szint esetén a mozdonyok fedélzeti eszközei között kell összeköttetést teremteni.
Ma már csak a legkorszerűbb, tisztán elektronikus, számítógép vezérelte berendezéseket lehet kapni a piacon, de a hazai vasútvonalak mentén még bőven találni félig mechanikus, úgynevezett jelfogós, számítógépes felülvezérléssel ellátott megoldásokat is, amelyek néhány hazai cég kizárólagos felségterületének számítanak.
Ehhez kapcsolódóan: Így állították le a munkákat a vasútvonalon.
Az eladó diktál
Mivel évek óta egész Európában – többek között azért is, mert rengeteg uniós pályázati pénz áll rendelkezésre – hatalmas konjunktúrája van a vasútépítésnek, -korszerűsítésnek, a piacon jelenleg hatalmas a kereslet az ilyen berendezésekre, ami értelemszerűen az árakat is nagyon felhajtja.
A piaci szereplők száma kevés, a nyereséghányad igen magas, hallottunk horribilisnek számító 90%-os adatot is. Az egyébként is elszálló építési költségek között is kirívóan nagy mértékben emelkedett a vasúti biztosítóberendezések költsége.
Kényelmes helyzetben
Magyarországon a MÁV-nál döntő részben a globális multi Siemens és Thales cég termékeit használják, a legnagyobb szereplő pedig a magyar tulajdonú Prolan Kft., amely saját gyártású eszközök mellett nagyrészt a Siemens gyártmányait telepíti. Egy szakmai forrásunk szerint a vasútépítési monopóliumra törő V-Híd korábban a Prolant szerette volna megvenni, de az akvizíció végül sikertelen volt.
Ehhez kapcsolódóan: Volt már vitája Mészáros Lőrinc cégének a MÁV-val máskor is.
Ez a helyzet is közrejátszott abban, hogy Mészáros Lőrinc cége, a V-híd tavaly decemberben az AZD Praha nevű cseh céggel alapított V4SIL Kft. néven közös magyarországi leányvállalatot.
Az AZD Praha éppen biztosítóberendezéseket gyárt a legkorszerűbb minőségben (referenciaként elég arra gondolni, hogy a magyarénál nagyságrendekkel korszerűbb cseh vasúthálózaton is jellemzően ennek a cégnek a termékei találhatók), és mint az Index tavaly decemberi cikkében szerepel, az alapításkor Sárváry István, a V-Híd igazgatója külön kiemelte a Szeged–Röszke vasútvonalat mint ahová az AZD berendezéseit az elsők között telepíthetik majd Magyarországon. (Az alapító okirat aláírásán egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett.)
Forrásaink szerint a telepítés megtörtént, a rendszert üzembe helyezték, működőképes, a tehervonatok forgalma – erről a Magyar Építők is beszámolt – már zajlik a Szeged–Röszke vonalon. Csakhogy a jelek szerint a MÁV-nak valamiért nem felel meg az AZD biztosítója. A vasúttársaság megkeresésünkre „teljesen alaptalan felvetésnek” nevezte ezt, ugyanakkor azokra a kérdéseinkre nem válaszolt, amelyek a leállás okát firtatták.
Átrendeződés
A magyar kormány időközben látványosan összeveszett vasútügyben a Siemensszel. Lázár János építési és közlekedési miniszter májusban jelentette be, hogy „már nem barátkoznak” a német céggel, sőt egy folyamatban lévő, 115 új villamos mozdony beszerzésére kiírt közbeszerzést is felülvizsgálnak.
A MÁV-nak azonban eddig szoros és évtizedes kapcsolata volt mind a Siemensszel és a Prolannal, mind a Thalesszel.
Az AZD megjelenésével tehát új szereplő lépett be a hazai vasúti biztosítóberendezések magas nyereséggel kecsegtető piacára, és ez nyilván komoly változást hozott volna már önmagában is. A közbeszerzéseket elvileg versenysemlegesen kell kiírni, vagyis a MÁV mint megrendelő nem írhat ki beszerzést egy konkrét gyártó konkrét eszköztípusára, legfeljebb annyit köthet ki, hogy a szállítandó megoldásnak azzal egyenértékűnek kell lennie. Ezt a feltételt forrásunk szerint az AZD által szállítottak teljesítik.
Egy másik forrásunk azt mondta: a MÁV arra hivatkozva emelt kifogást a cseh eszközök ellen, hogy a MÁV szakemberei még sosem dolgoztak ezekkel, így át kellene képezni őket. Ilyen esetekben viszont a kivitelezőnek kötelezően vállalnia kell a képzés költségeit. A már idézett Index-cikkben szerepel is, hogy a V-Híd egy, „az üzemeltető munkájához elengedhetetlen labor- és szimulátorközpont kiépítését” is vállalta.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc több alvállalkozóját sem fizette ki időben.
Kiszorítósdi
A képhez az is hozzátartozik, hogy a V4SIL megalapítása ugyanúgy része a Mészáros-cégek terjeszkedésének a hazai vasúti szektorban, mint ahogy Homlok Zsolt cégei, például a Vasútvill Kft. kiszorítására tett lépések.
A Mészáros-érdekeltségek több vállalkozói szerződést is felmondtak az utóbbi hónapokban a volt felcsúti polgármester volt vejének vállalkozásával valamilyen belső ellentét miatt. A levonulás mindazonáltal egy eddig nem alkalmazott durva nyomásgyakorlási eszköz, amellyel a V-híd az erejét is demonstrálhatja a MÁV felé.
Az ügyben ismét kerestük a V-Hidat is, ha kérdéseinkre reagálnak, közölni fogjuk.
