Az amerikai elnök hibának nevezte, ahogy az izraeli kormányfő kezeli a gázai háborút. Felszólította kormányát, hogy árassza el Gázát segélyekkel, ezzel is próbálja rábírni Izraelt a tűzszünetre. Megjegyzésével tovább mélyítette a háború elhúzódásával növekvő szakadékot a két szövetséges között.
Biden nyíltan támogatta Izrael Hamász ellen indított háborúját, amióta a militáns csoport végrehajtotta gyilkos támadását október 7-én. De az elmúlt hetekben fogyni látszott türelme Netanjáhúval szemben, és kormánya szigorúbb álláspontra helyezkedett Izraelt illetően – alapjaiban rengetve meg országaik több évtizedes szövetségét, és mélyítve Izrael nemzetközi elszigeteltségét a háború miatt.
A legsúlyosabb nézeteltérés a Gázai övezet legdélebbi városa, Rafah elleni offenzíva izraeli terveit kísérte, és a szakadék azóta csak nőtt – múlt héten továbbmélyítette egy segélykonvoj elleni izraeli légicsapás, amelyben a World Central Kitchen élelmezési segélyszervezet hét, zömében külföldi munkatársa halt meg. Izrael közölte, hogy a halálesetek nem voltak szándékosak, Biden azonban felháborodott.
Biden megjegyzései abban az interjúban hangzottak el, amelyet két nappal az említett légicsapás után rögzítettek és kedd este sugároztak. Rávilágítanak az Izrael és az Egyesült Államok közötti nézeteltérésekre a humanitárius segélyek ügyében Gázában, ahol a hónapok óta tartó háború miatt éhínség fenyeget.
Ehhez kapcsolódóan: Az ENSZ szerint éhínség fenyeget a Gázai övezet északi részén
„Amit csinál, az hiba. Nem értek egyet a megközelítésével” – mondta Biden az Univision spanyol nyelvű műsorszolgáltatónak.
Arra a kérdésre válaszolt, amely azt firtatta, hogy Netanjáhú a saját politikai túlélését előtérbe helyezi-e a nemzeti érdekekkel szemben.
Biden szerint Izraelnek bele kellene egyeznie egy tűzszünetbe, a következő hat-nyolc hétben segélyekkel kellene elárasztani az ostromlott Gázát, és lehetővé kellene tenni a régió többi országának, hogy segítsenek a segélyek szétosztásában. „Ezt most kellene megtenni” – mondta.
Az éhezés Gázában beárnyékolja a muszlim íd al-fitr ünnepet, amely tipikusan örömünnep, a családok a ramadán szent hónap végéről emlékeznek meg ilyenkor.
Izrael a háború első napjaiban leállította a segélyszállítmányokat Gázába, de az Egyesült Államok nyomására lassan növelte a területre beengedett teherautók számát. Ennek ellenére a segélyszervezetek arra panaszkodnak, hogy a szállítmányok nem jutnak el elég gyorsan a kétségbeesett emberekhez, és ezért az izraeli korlátozásokat hibáztatják. Több ország más módon is próbálkozott segélyszállítással, például levegőből ledobott csomagok révén és tengeri úton.
Izrael azt állítja, hogy a háború során folyamatosan javított a segélyszállítmányok bejutásán, és több belépési pontot nyitott a teherautóknak a különösen keményen sújtott területekre, például Gáza északi részére, amely Izrael első célpontjai között volt a háborúban.
Izrael a segélyszervezeteket hibáztatja, amiért túl lassan ér célba a segély, miután már bejutott Gázába. Az érintett csoportok szerint logisztikai problémák és a bizonytalan biztonsági helyzet – amelyet a World Central Kitchen elleni légitámadás is bizonyít – bonyolítja a szállításukat.
Izrael és a Hamász jelenleg tárgyal egy tűzszünetről cserében a Hamász és cinkosai által október 7-én elfogott túszok szabadon bocsátásáért. A felek álláspontja azonban továbbra is távol áll egymástól a kulcsfontosságú kérdésekben, beleértve a palesztinok visszatérését a Gázai övezet északi részébe, amely súlyos károkat szenvedett.
Ehhez kapcsolódóan: A Nemzetközi Bíróságon vádolják Németországot a gázai konfliktus elősegítésével
Netanjáhú megfogadta, hogy „totális győzelmet” arat a háborúban, és ígéretet tett a Hamász katonai és kormányzó képességeinek megsemmisítésére, hogy megakadályozza az október 7-i támadás megismétlődését és hazavigye a túszokat. Azt mondja, a győzelemhez szükség van egy rafahi offenzívára. A város Izrael szerint a Hamász utolsó fellegvára, de Gáza 2,3 milliós lakosságának több mint fele is ott keresett menedéket.
A háború hat hónapja után Izrael egyre jobban elszigetelődik, még legközelebbi partnere is egyre hangosabban nyilvánítja ki elégedetlenségét a háború irányával szemben, a hagyományos kereskedelmi partnerek pedig, köztük Törökország, potenciálisan fájdalmas gazdasági lépéseket tesznek, hogy hangot adjanak kiábrándultságuknak.
Netanjáhúra nyomás nehezedik annak érdekében, hogy eldöntse, mi lesz a háború után Gázával, de bírálói szerint késlekedik, mert nem akarja magára haragítani ultranacionalista kormányzó partnereit, akik támogatják a visszatérést a Gázai övezetbe, ahonnét Izrael 2005-ben vonult ki. Netanjáhú ezt elvetette.
Többtonnányi élelmiszert dobtak le ejtőernyővel az éhező gázaiaknak, a jordán király is részt vett az akcióban
