Hétfőn megkezdődött az előzetes meghallgatás az ENSZ legfelsőbb bíróságán abban az ügyben, amely az Izraelnek nyújtott német katonai és egyéb segélyek beszüntetésére irányul. Az a vád érte Berlint, hogy lehetővé teszi a népirtást és a nemzetközi humanitárius jog megsértését a gázai háborúban.
Nicaragua érvelése szerint Izrael politikai, pénzügyi és katonai támogatásával, valamint az ENSZ palesztinokat segítő szervezetének, az UNRWA-nak nyújtott finanszírozás leállításával „Németország elősegíti a népirtás végrehajtását, de legalábbis nem teljesíti azon kötelezettségét, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a népirtás megelőzésére”.
A nicaraguai keresetet az ország hollandiai nagykövete, Carlos José Argüello Gómez mutatta be a Nemzetközi Bíróságon. Azt mondta a 16 bíróból álló testületnek, hogy „Németország nem tesz eleget a népirtás megelőzésére vagy a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának biztosítására vonatkozó kötelezettségének”.
Míg a Nicaragua által benyújtott kereset Németországra vonatkozik, közvetve Izrael gázai hadjáratát veszi célba, amely az október 7-i gyilkos támadásokat követte, amikor is a Hamász vezetésével fegyveresek hatoltak be Izrael déli részébe, és megöltek mintegy 1200 embert. A Gázai övezet egészségügyi minisztériuma szerint azóta több mint 33.000 palesztint gyilkoltak meg Gázában. A tárca az áldozatok esetében nem tesz különbséget civilek és fegyveresek között, de azt állítja, hogy a halottak többségét nők és gyerekek teszik ki.
Izrael határozottan tagadja, hogy támadása népirtásnak minősülne – azt mondja, önvédelemből cselekszik. Tal Becker izraeli jogi tanácsadó év elején arról beszélt a bíróság tagjainak, hogy az ország olyan háborút vív, amelyet „nem ő indított és nem is akart”.
Németország visszautasítja Nicaragua keresetét
„Németország nem sértette meg sem a népirtásról szóló egyezményt, sem a nemzetközi humanitárius jogot, és ezt részletesen ismertetjük a Nemzetközi Bíróság előtt” – mondta Sebastian Fischer, a német külügyminisztérium szóvivője pénteken Berlinben.
Nicaragua arra kérte a bíróságot, hogy adjon ki ideiglenes intézkedésként olyan előzetes végzést, amely megköveteli, hogy Németország „azonnal függessze fel Izraelnek nyújtott segélyeit, különösen a katonai segítséget, beleértve a katonai felszerelést, amennyiben ez a segély felhasználható a népirtásról szóló egyezmény és a nemzetközi jog megsértésére”.
A bíróságnak valószínűleg hetekbe fog telni, amíg meghozza előzetes döntését, a nicaraguai kereset tárgyalása pedig vélhetően évekig elhúzódik.
A világbíróság hétfői tárgyalásával egy időben egyre többen szólítják fel Izrael szövetségeseit arra, hogy hagyják abba a fegyverszállítást Izraelnek, miután a hat hónapja húzódó hadjárat egyre nagyobb pusztítást okoz Gázában.
Az offenzíva Gáza lakosságának túlnyomó többségét lakhelye elhagyására kényszerítette. Kevés az élelem, az ENSZ szerint éhínség közeleg, és csak kevés palesztinnak sikerült elhagynia az ostromlott területet.
Csontsovány csecsemők – kiszáradás és éhezés miatt halnak meg az emberek a Gázai övezetben
A bírósági ügy „valószínűleg tovább gerjeszti az ellenállást bármilyen, Izraelnek nyújtott támogatással szemben” – mondta Mary Ellen O’Connell, a Notre Dame Egyetem joggal és nemzetközi békekutatásokkal foglalkozó professzora.
Pénteken az ENSZ legfelsőbb emberi jogi testülete felszólította az országokat, hogy hagyjanak fel a fegyvereladással és -szállítással Izraelbe. Az Egyesült Államok és Németország ellenezte a határozatot.
Ezenfelül több száz brit jogász, köztük három nyugalmazott legfelsőbb bírósági bíró is felszólította a kormányát, hogy függessze fel az Izraelnek irányuló fegyvereladást, miután három brit állampolgár is volt a World Central Kitchen jótékonysági szervezet hét, izraeli légicsapásban megölt segélymunkása között. Izrael szerint a segélymunkások elleni támadás oka „téves azonosítás” volt.
Németország évtizedek óta kitartóan támogatja Izraelt. Néhány nappal a Hamász október 7-i támadása után Olaf Scholz kancellár kifejtette, miért: „Saját történelmünk, a holokausztból fakadó felelősségünk örökös feladattá teszi számunkra, hogy kiálljunk Izrael állam biztonságáért” – mondta törvényhozóknak.
Berlin ugyanakkor fokozatosan változtatott a hangnemén, ahogy megugrott a gázai polgári áldozatok száma – egyre kritikusabbá vált a gázai humanitárius helyzettel kapcsolatban, és szót emelt a rafahi szárazföldi offenzíva ellen.
Év elején az ENSZ által támogatott emberi jogi szakértők rendszerszintű emberi jogi visszaélésekkel vádolták meg a nicaraguai kormányt – amely azóta ápol történelmi kapcsolatokat palesztin szervezetekkel, hogy támogatták az 1979-es sandinista forradalmat –, amelyek „egyenértékűek az emberiség elleni bűncselekményekkel”. Daniel Ortega elnök kormánya felháborodottan utasította vissza a vádakat.
Januárban a Nemzetközi Bíróság ideiglenes intézkedéseket hozott, amelyek arra utasították Izraelt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a halálesetek, a pusztítás és a népirtás megelőzése érdekében Gázában. Ezt a döntést egy Dél-Afrika által benyújtott kereset előzte meg, amelyben Izraelt a népirtásról szóló egyezmény megsértésével vádolták.
A bíróság múlt héten arra utasította Izraelt, hogy tegyen intézkedéseket a gázai humanitárius helyzet javítására, beleértve több szárazföldi átkelő megnyitását, hogy élelmiszert, vizet, üzemanyagot és egyéb készleteket juttathassanak be a háború sújtotta enklávéba.
Ehhez kapcsolódóan: Döntött a Nemzetközi Bíróság: Izraelnek biztosítania kell, hogy ne legyen népirtás Gázában
