Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Bíróság: A hulladékkoncessziós szerződés mellékletei is nyilvános adatok


Konténeres hulladékgyűjtő tartályokat ürítenek Budapesten 2023. április 29-én (képünk illusztráció)
Konténeres hulladékgyűjtő tartályokat ürítenek Budapesten 2023. április 29-én (képünk illusztráció)

Újabb ítélet született a kormány által favorizált 35 éves koncessziós szerződésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa áprilisban nyert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalában a bíróságon. Most a Transparency International járt hasonlóképpen: az ítélet szerint ki kell adni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit is. Bár a kormány nyilvánosságra hozza a szerződéseket, a lényeg, vagyis a pénz a mellékletekben van.

Első fokon megnyerte a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet azt a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos pert, amelyből kiderülhet, pontosan milyen feltételekkel kapta koncesszióba a hazai hulladékgazdálkodást a Mol.

Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét.

Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval

A Transparency International azt követően fordult bírósághoz, hogy az energetikai óriás elutasította az állammal kötött koncessziós szerződés mellékleteinek megismerése irányuló közérdekűadat-igénylést. Most a bíróság első fokon úgy döntött, hogy a vállalatnak ki kell adnia a dokumentumokat.

A TI szerint a koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a Molnak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell a hazai szemétszállítás és hulladékkezelés hátterét megteremtenie.

„Emellett azonban a mellékletek olyan fontos részleteket is tartalmaznak, mint például a Mol által a három és fél évtizedes, több száz milliárdos bevételt biztosító koncessziós jogra benyújtott nyertes ajánlata, vagy az állami kártérítés mértéke arra az esetre, amennyiben idő előtt felmondanák a koncessziós szerződést”közölte a civil szervezet.

Az adatigénylést a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) nyújtotta be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelte Nemzeti Koncessziós Irodához (NKOI).

Az NKOI előbb az időt húzta, majd még a per tárgyalása előtt megengedte a fémkereskedők egyesületének, hogy megtekintsék a koncessziós szerződés mellékleteit, azonban csak olyan formában, hogy az MFSZE képviselője a mellékletekről másolatot nem kapott, felvételeket nem készíthetett, és a telefonja és más, felvételre alkalmas eszközeinek leadása után csakis kézzel készíthetett jegyzeteket.

„Mivel véleményünk szerint az NKOI törvénysértően korlátokat állított a 35 éves szemétkoncesszió mellékleteinek részletes és széles nyilvánosság előtti megismerése elé, az MFSZE-vel karöltve bírósághoz fordultunk. A pert első fokon meg is nyertük, így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy részleteiben is megismerjük a vonatkozó dokumentumok tartalmát” – közölte a TI.

Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege

Nem ez volt az első pozitív döntés a bíróság részéről. Szintén a TI javára ítélt a bíróság első fokon a Mollal szemben az olajtársaság által a hulladékos tevékenységhez szükséges engedélyek, valamint a szemétszállításhoz szükséges úgynevezett kapacitást biztosító szerződések megismerése érdekében.

A Mol ezekkel a dokumentumokkal tudná igazolni, hogy képes lesz a hulladékkezelési közfeladatok ellátására, egyben teljesítette a törvény által rárótt kötelezettségeket. A piacon terjedő hírek szerint a Mol határidőig nem volt birtokában ezen engedélyeknek és szerződéseknek.

„Amennyiben bebizonyosodik, hogy az energetikai vállalat valóban nem szerezte be e dokumentumokat, abban az esetben megsértette a koncessziós szerződésben foglalt feltételeket, ami azt eredményezi, hogy a Mol máris bukta a három és fél évtizedes koncessziós jogot, amely a jelenlegi feltételek mellett százmilliárdos bevételt biztosít a cégnek” – tette hozzá a TI.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága mindkét ügyben vizsgálatot indított.

A Szabad Európa újságírója januárban indított pert az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei miatt. A Fővárosi Törvényszék áprilisi, elsőfokú ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.

Lényegében ebben az esetben is a mellékletek miatt indult per, mert a koncessziós iroda nem akarta nyilvánosságra hozni.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG