Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Borsodban börtönbe mennek a szülők az iskolai hiányzások miatt – A Belügyminisztériumot nem érdekli


A Ficzu családnak családnak 12 gyereke van, nem most ülnek először a szülők az ellógott órák miatt
A Ficzu családnak családnak 12 gyereke van, nem most ülnek először a szülők az ellógott órák miatt

Bár Magyarországon a törvények elvileg mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, az igazság az, hogy valójában a legszegényebbek kerülnek a legkönnyebben rács mögé. Ehhez sokszor még valódi bűnt sem kell elkövetniük, elég csak egy néhány tízezres szabálysértési bírság. Egy borsodi faluban már évek óta azért járnak a szülők börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést. Tavaly szeptemberig Magyarországon több mint 3600 esetben, összesen 105 millió forintra bírságolták a hatóságok a családokat a gyerekeik ellógott órái miatt. Ennek az összegnek csupán a negyven százalékát fizették be, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 74 milliót le kellett ülniük. Egy nap a rácsok mögött ötezer forintot ér, vagyis tavaly szeptemberig – a számok szerint – 14.800 napot napot voltak börtönben ezek a szülők. Tényfeltáró videónk nyomán Vadai Ágnes, a DK alelnöke írásban intézett kérdést Pintér Sándorhoz arról, hogy tényleg ezt tartja-e a legjobb megoldásnak. A Belügyminisztérium válaszként csak annyit írt: cikkeket nem véleményez.

Ez a cikk új tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.

Tornanádaska egy alig nyolcszáz fős falu B.-A.-Z. vármegye eldugott csücskében. A település különlegessége az, hogy az itt élők nagy része ki-be járkál a börtönbe. Na nem azért, mert bűnözők, csak nagyon szegények. Munka nincs, legfeljebb közmunka, az is csak a tucatnyi kiváltságosnak. Bírság azonban jut mindenkinek. Kinek ezért, kinek azért.

Szájmaszk és fa

„Hát ez most nem fair, hogy azért kellene ülnöm, hogy nem tudtam kifizetni azt a szaros negyvenezer forintot, mert nem volt rajtam szajmaszk, ezt nem tartom helyesnek”

– mesélte a Szabadonnak Ficzu Barbara.

A faluban mindenkinek megvan a maga keresztje. A tehetősebbek a nyakukban, a nincstelenek a hátukon hordják. Itt könnyű bűnbe esni. A legtöbben a pandémia alatti kijárási tilalom megszegése miatt kaptak több tízezres bírságot, Ficzu Barbara is.

„Este 8-kor kimentem a kútra, mert kútra járunk vízért, a csapra. Hát akkor jöttek a rendőrök, így megbüntetek negyvenezer forintra.”

Nagy pénz a negyvenezer errefelé. Főleg, ha sosincs egyben annyi. Ficzu Barbara bár kért részletfizetést a büntetésére, de úgy sem sikerült törlesztenie. A fiatalasszony idénymunkából élt. Egyedül nevelte a gyerekét, de öt hónapja a babát is elvették tőle. Barbara kifutott az időből és a lehetőségekből is: most a szabadságával kell törlesztenie. Nyolc nap a rácsok mögött éppen negyvenezer. De a nő azt mondja: nem akar bevonulni, inkább menekül a sorsa elől; vagyis bujkál a rendőrök elől.

Ficzu Barbarának nyolc napot kellene leülnie, mert 40 ezerrel tartozik
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:00:19 0:00

Barbara esete nem egyedi a faluban. Itt alig akad olyan család, aki ne lenne érintett így vagy úgy a szabálysértési bírságok börtönnel való megváltásával. Nem érzik, hogy a családbarát kormány politikája náluk bárhogy is érvényesült volna.

„Hát korábban szájmaszkokért, mostanában falopásért meg az iskola miatt szoktak büntetni”

– mondta egy neve elhallgatását kérő asszony.

A börtönnel megváltott igazolatlan órák

Tornanádaska ikonikus iskolája a Hadik-kastély, amely jelenleg kisegítő iskolaként és nevelőotthonként működik. Ide jár a tornanádaskai gyerekek apraja-nagyja. Aki valamiért mégsem, az szerencsésnek mondhatja magát, mert az öt kilométerrel arrébb lévő bódvaszilasi – a jogvédők szerint szegregált – iskolába kell átvonatoznia. Ficzu Andrásné gyereke, a 15 éves Gergő is oda jár. Elvileg – mondja az asszony, aki elmondása szerint sosem lopott, sosem csalt, mégis börtönbe kell mennie.

„Elment ő az iskolába, mert minden reggel felment, mi azt hittük, hogy az iskolában van, de nem. Tavaly decembertől negyven igazolatlan órát gyűjtött össze, mert összejött egy lánnyal”

– meséli az édesanya, aki a rendőrségi határozatból tudta meg, hogy fia néha az iskola mellé járt, meg azt is, hogy százezer forintra büntették.

Tornanádaskán és Bódvaszilason nagy hagyománya van annak, hogy a szülők végül leülik a gyerekeik igazolatlan hiányzásait – mondja Boros Ilona. A TASZ Esélyegyenlőség projektvezetője szerint már évekkel ezelőtt felfigyeltek az országban szinte egyedülálló szankcionálásra, ezért ombudsmani eljárást is kezdeményeztek még 2017-ben.

„Volt a faluban egy édesanya, akinek van kilenc gyereke, ő egy éven belül többször is meg lett bírságolva, ami jogellenes. Mindenesetre többször is megbírságolták, és 14 napos elzárást kapott, annak ellenére hogy nem lehetett volna bevinni, hiszen egyedül neveli a gyerekeit. De erről nem tudott, más pedig nem érvényesítette a jogát, úgyhogy elvitték két hétre, és akkor egyedül maradt a kilenc gyerek két hétre otthon, ami egyébként megint csak felveti azt a kérdést, hogy ilyenkor mit gondol a helyi jogalkalmazó: hogyha eddig veszélyeztetve volt a gyerek, mert hiányzott egy napot az iskolából, vagy kettőt, akkor attól nem lesz veszélyeztetve, hogy felügyelet nélkül marad két hétig kilenc gyerek?”

– magyarázta Boros Ilona, a TASZ projektvezetője.

A Ficzu családnak nem ez az első büntetése az igazolatlan hiányzások miatt. Összesen 12 gyerekük van, akik annyit lógtak a suliból, hogy a szülőknek esélyük sem volt pénzzel megváltani, így mindkettejüknek börtönbe kellett mennie. A gyerekeiket évekig a gyerekük nevelte.

„Ketten eddig öt és fél évet ültünk le. Margit, a nagyobbik lányunk lett a többi gyerekünk gyámja, hogy ne vigyék el őket az intézetbe. Ha ő nincs, a gyerekek sincsenek már itt”

– mondta Ficzu András.

Magyarországon szabálysértésnek minősül, ha egy gyerek a kötelező óvodai vagy iskolai oktatási rendszerből igazolatlanul harminc napot hiányzik. Ilyenkor a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki a szülőkre. Sok esetben éppen azokat a családokat büntetik ezzel a szankcióval, akik a legkevésbé tudják befizetni a pénzbírságot, hiszen már az iskolai hiányzás hátterében is nagyon sok esetben éppen a család szűkös anyagi helyzete áll – magyarázza Boros Ilona, a TASZ projektvezetője.

„Abszolút nonszensz ez a szabályozási struktúra, mert ahelyett hogy a gyerekeket motiválná és a szülőket segítené abban, hogy a gyerekek iskolába járjanak, öt különböző, de egyszerre érvényesülő szankcióval bünteti a családokat, és egyébként úgy bünteti leginkább, hogy a maradék pénzüket is elveszi. A pénzbírsággal elveszi egyhavi bevételét egy családnak. A szabálysértési szankció miatt kizárják a közmunkából a szülőket, ami lényegében egyszeri bevételi forrása a családnak, és a családi pótlékot is elveszik automatikusan”

– magyarázta a TASZ projektvezetője.

Szankciók a családok ellen.
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:00:43 0:00

A jogszabály szerint a bírság ötezertől 150 ezer forintig terjedhet. Ha valakinek összegyűlik ötven igazolatlan órája, automatikusan megindítják a védelembe vételt, illetve egyszerre érvényesül a család ellen az összes pénzügyi szankció: ugrik a közmunka és a családi pótlék is. Ezeknek a családoknak innen már nagyon nehéz felállniuk. Sokan nem is tudnak.

A Belügyminisztérium adatai szerint 2017-től folyamatosan emelkedett az óvodai és az iskolai igazolatlan hiányzások miatt kiszabott szabálysértések száma és végösszege. Míg hat évvel ezelőtt 2256 esetben összesen 30,8 millióra büntették a szülőket, 2022 augusztusáig már 3684-szer tették meg ugyanezt a hatóságok. A cech 105 millió forint volt, amiből 31 milliót fizettek be.

Igazságosnak igazságos a rendszer, de könnyen kijátszható: minél tehetősebb valaki, annál nehezebben kerül Magyarországon börtönbe – mondja Ivány Borbála.

„Hogyha van kapcsolatod, ha van társadalmi státuszod, ha van pénzed, akkor sokkal-sokkal szerencsésebb helyzetben vagy, és sokkal több idő és súlyosabb lépések kellenek ahhoz, hogy valaha is elérjen a börtön, mint azokat, akiknek nincs pénzük, mert azok – nem azt mondom, hogy azonnal, és nem azt mondom, hogy mindenfajta előzmény nélkül, de a gazdagabb vagy jobban szituált állampolgárokhoz képest – fényévekkel gyorsabban kerülnek be a börtönbe, mert nincs semmijük, csak a szabadságuk”

– mondta Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

Minél tehetősebb valaki, annál nehezebben kerül Magyarországon börtönbe.
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:00:32 0:00

Erikának semmije sincs, csak a szabadsága. Még arra sincs pénze, hogy a különféle hivatalokban engedélyeztesse azt, hogy közérdekű munkában ledolgozhassa a bírságot. Ahhoz ugyanis utazni kell. Ezért lélekben a börtönre készül, hogy újra a szabadságával váltsa meg a fia bűneit.

A számokból kitűnik, hogy a legtöbben nem akarnak börtönbe vonulni a szabálysértési bírságuk miatt. A BvOP tájékoztatása szerint 2021 elejétől napjainkig összesen 8741 fő került elzárásra, ebből csupán 541-en jelentkeztek önként, 8200 főt elő kellett vezetni. Egy nap a börtönben ötezer forintot ér, miközben a fogvatartottak őrzése, ellátása naponta több mint 15 ezer forintba kerül a magyar adófizetőknek.

„A Belügyminisztérium nem véleményez”

Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese tényfeltáró riportunk után írásbeli kérdést nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy mit gondol arról, hogy egy borsodi faluban már évek óta azért járnak a szülők börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést; tényleg ezt tartják-e a legjobb megoldásnak.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszát írásban végül Rétvári Bence államtitkár tolmácsolta Vadai Ágnesnek
Pintér Sándor belügyminiszter válaszát írásban végül Rétvári Bence államtitkár tolmácsolta Vadai Ágnesnek

Az írásbeli kérdésre Rétvári Bence államtitkár válaszolt, méghozzá annyit, hogy a Belügyminisztérium sajtóban megjelent cikkeket nem véleményez.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

XS
SM
MD
LG