Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elegük van a korrupcióból, a kormány lemondását követelik a tüntetők Bulgáriában


Bulgarian Protesters Scuffle With Police Outside Parliament In Sofia
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:58 0:00

Videó: rendőrökkel csaptak össze a tüntetők Bulgáriában

Már két hónapja tartanak Bulgáriában a kormányellenes tüntetések, és nem úgy tűnik, hogy a hamar kifulladhatnak a megmozdulások. Bár sikerült felszámolni a tüntetők táborát, a kormány pozíciója bizonytalan maradt.

A napokban ismét több ezer ember tüntetett Bulgáriában Bojko Boriszov miniszterelnök konzervatív-populista kormánya és az állami szintű korrupció ellen. A balkáni országban már közel két hónapja folyamatosan tartanak a tüntetések, a kormányellenes megmozdulások számos városra átterjedtek. A tüntetések többnyire békések maradtak, ám a közelmúltban már több helyen erőszakos formát öltöttek. Szerdán Szófiában a tömeg többször összecsapott a rohamrendőrséggel, a tiltakozók a rendőrség elmondása szerint tojásokkal, paradicsomokkal, petárdákkal és „ismeretlen gázzal” támadtak, míg a rendőrök paprikasprét vetett be.

A tüntetők azt próbálták megakadályozni, hogy a rendőrség megszüntesse a tüntetők által jó ideje elfoglalt, "Szabadság övezetének" nevezett zónát a főváros egyik fő közlekedési csomópontján. Végül a rendőrök jártak sikerrel, akik 126 tüntetőt őrizetbe is vettek, miközben a kormánypárt nyilatkozatban ismét megerősítette, hogy nem mond le a hatalomról.

Zsarolási botrány, pisztoly és bankjegykötegek

A 61 éves Boriszov három ciklus óta Bulgária miniszterelnöke. A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb országa, az Európai Parlament jelentése szerint pedig az ország évente mintegy 11 milliárd eurót veszít a korrupció miatt.

Bulgáriában még júliusban kezdődött el a tüntetéshullám, ami kisebb megszakításokkal azóta is folyamatosan tart. A tiltakozások eredetileg az egyre súlyosabb korrupció és a jogállamiság megsértése miatt indultak el. Nyáron több, nagy nyilvánosságot kapott eset is az állami vezetők a szervezett bűnözői csoportok közötti összefonódásra mutatott. Júliusban tört ki például a „Nyolc Törpe botrány”, ahol egy üzletember azzal állt a nyilvánosság felé, hogy egy szófiai étteremben (a Nyolc Törpében) a főügyészség munkatárai zsarolással akarták rávenni őt cége eladására. Az üzletembert elmondása szerint azzal fenyegették, hogy megakadályozzák a vesebeteg fia kezelését, ha nem adja el cége részvényeit.

Szintén sokakat felháborított egy a Fekete-tenger partján történt incidens, ahol az egyik ellenzéki politikus nyaralás közben elmondása szerint kormányőrökbe ütközött, akik nem engedték, hogy felkeressen egy egyébként nyilvános nyaralóhelyet. Mint kiderült, a kormányőrök az egyik befolyásos oligarcha, Ahmed Dogan házát őrizték, annak ellenére, hogy Dogan papíron semmilyen állami pozíciót nem tölt be. Egy másik eset során a pénzügyminiszterről kiderült, hogy egy olyan üzletemberrel tartott kapcsolatot, aki azóta adócsalás és bűnszervezetben való részvétel miatt állt bíróság elé.

A tiltakozásokat megelőző másik, botrányban Bojko Boriszov miniszterelnök játszotta a főszerepet. Róla júliusban egy olyan fotó került fel az internetre, ahol félmeztelenül fekszik egy hotelszobai ágyon, mellette, az éjjeliszekrényen több köteg bankjegy és egy pisztoly látható. A miniszterelnök elismerte, hogy a fotó valódi, de azt mondta, az eredeti fényképen a pénz és a fegyver nem szerepelt, azokat csak rámontírozták. Boriszov a köztársasági elnököt, egyben legfőbb politikai riválisát, Rumen Radevet vádolta azzal, hogy drónnal készítette a kompromittáló kép eredetijét.

A tüntetőket biztatja a köztársasági elnök

A tüntetéshullám közvetlen kiváltó oka szintén a Radev-Boriszov ellentéthez kapcsolódik: az elnök még korábban felállított egy testületet a korrupciós ügyek kivizsgálására, júliusban azonban a rendőrség Radev csapatának több tagját őrizetbe vette és kihallgatta, elvileg azért, mert munkájuk során államtitkot sértettek.

Az akció miatt országszerte tüntetések szerveződtek, amelyhez többek között a szakszervezetek is csatlakoztak, és Radev is tiltakozásra szólította fel az embereket. A tüntetések miatt Boriszov engedményekre kényszerült, bejelentette például három korrupciós ügybe keveredett miniszter, köztük a pénzügyi tárca vezetőjének menesztését, ez azonban a tömegek megnyugtatásához már nem volt elég, A tüntetők ekkor már a teljes kormány lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. A miniszterelnök augusztusban már felajánlotta a lemondását, de csak azzal a feltétellel, ha a pártja, a GERB által vezetett koalíció egységesen kormányon maradt, ezt azonban mind a kormánypártok, mind az ellenzék elutasította.

Jövőre választások jönnek, de a többség már most szavazna

Boriszov tehát egyelőre nem mozdult, de pozíciója meggyengült, és nem segített rajta az sem, hogy időközben jelentősen átalakította a kormányát. Szintén a helyén maradt Ivan Gesev főügyész, akit a miniszterelnök mellett az elharapózó korrupció fő felelősének tartanak a tüntetők. Augusztus végén viszont az egyik koalíciós partnere, a bulgáriai törököket képviselő DPS elhatárolta magát a kormány által bejelentett alkotmányreform-javaslatoktól. Ha koalíciós szövetségesei ellene fordulnak, a GERB elvesztheti parlamenti többségét.

A következő parlamenti választások 2021 tavaszán lesznek Bulgáriában. A tüntetések előtt készült közvélemény-kutatásokon még magabiztosan vezetett a GERB, és bár az elmúlt hetek megtépázták a támogatottságát, felmérések szerint még mindig a legtöbb szavazatot kapná, bár az ellenzéki pártok szavazói együttesen nagy többséget alkotnak. Nyári felméréseken pedig a válaszadók többsége azt mondta, egyetért azzal, hogy a kormánynak le kellene mondania, a Galupp felmérése szerint pedig 62 százalék nemcsak leváltaná, de bíróság elé is állítaná a kormányfőt.

XS
SM
MD
LG