Egy bolgár nő meggyilkolása felélesztette a vitát az országban a családon belüli erőszakról szóló törvényről, amely jogvédők és jogi szakértők szerint mielőbbi korszerűsítésre szorul, és amely az aktivisták szerint nők tucatjainak halálához vezetett.
Március 9-én Krisztina Blagojeva, egy 32 éves szófiai nő kapcsolatba lépett az Animus Egyesülettel, egy olyan civil szervezettel, amely tanácsot ad és támogatást nyújt a családon belüli erőszak áldozatainak. A nő arról számolt be a szervezetnek, hogy férfi partnere előző nap azzal fenyegette, hogy megöli.
Kevesebb mint egy hónappal később a nő holttestét egy autó csomagtartójában találták meg, két golyóval a mellkasában. Április 7-én élettársát, Kalojan Kajmakcsijszkit vádolta meg az ügyészség a gyilkolásággal. Az ügyészség szerint a legvalószínűbb indíték az volt, hogy Blagojeva véget vetett a kapcsolatuknak.
Az eset felélesztette a vitát Bulgáriában a családon belüli erőszakról szóló törvényről, amely a jogvédők és jogi szakértők szerint korszerűsítésre szorul a nők hatékonyabb védelme érdekében, és amely szerintük több tucat nő halálát okozta.
A törvény módosítására irányuló erőfeszítések ellenére azonban a parlament konzervatív frakciói a genderideológiára és a hagyományos keresztény értékekre hivatkozva megakadályoztak minden olyan változtatást, amely összhangba hozná az EU-tag Bulgáriát az európai normákkal.
Az aktivisták szerint a bolgár jogszabály legfőbb hibája, hogy bár a távoltartási végzés megvédheti a nőket a zaklatástól vagy bántalmazástól, a Blagojevához hasonló nők, akik nem házasok és nem élnek együtt a partnerükkel, nem kérhetnek ilyen végzést.
Julia Andonova, a családon belüli erőszak áldozatait támogató bolgár PULSE Alapítvány munkatársa szerint a jelenlegi, családon belüli erőszakról szóló törvény nem működik, az emberi kapcsolatok elavult felfogása nem áll összhangban a jelenlegi valósággal.
A párkapcsolatok nem minden formáját fedi le a jogszabály
A hatályos törvény szerint családon belüli erőszak „minden olyan fizikai, szexuális, mentális, érzelmi vagy gazdasági erőszakos cselekmény (…) amelyet olyan személyek ellen követnek el, akik rokonok, akik családi kapcsolatban vagy de facto házastársi kapcsolatban élnek vagy éltek”.
Ez a meghatározás nem elég tág, mondják azok, akik a törvény módosítására szólítják fel a törvényhozókat. „Gondoljanak bele, hány ember van ilyen helyzetben. Van barátjuk, de nem élnek együtt, akár azért, mert fiatalok, és még a szüleikkel élnek, akár azért, mert elváltak, gyermekeik vannak, és önálló életmódot folytatnak, vagy külön élnek, sokat dolgoznak, és csak a hétvégéket töltik együtt” – fejti ki Andonova.
Bár Bulgáriában nincsenek hivatalos, elfogadott statisztikák a családon belüli erőszak áldozatainak számáról, áprilisban Ivan Demerdzsijev belügyminiszter azt mondta, hogy az esetek száma egyre nő. A koronavírus-járvány és az azt követő lezárások idején világszerte megnőtt a családon belüli erőszakos esetek száma.
A Nemzeti Statisztikai Intézet 2022. novemberi felmérésében a 18 és 74 év közötti bolgár nők húsz százaléka mondta azt, hogy jelenlegi vagy volt partnere részéről szexuális, fizikai vagy pszichológiai erőszakot tapasztalt. A 18 és 29 év közötti nők egyharmada állította, hogy tapasztalt már erőszakot intim partnere részéről.
„Úgysem kapta volna meg a törvényi védelmet”
Blagojeva meggyilkolása után a nyilvánosságban és a médiában is kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Animus Egyesület miért nem jelentette az esetet a rendőrségnek. Mind az Animus Egyesület, mind a PULSE Alapítvány azt mondta, ha jelezték volna az esetet a belügyminisztériumnak, Blagojeva aligha kapta volna meg a szükséges védelmet – és szinte biztos, hogy nem időben.
„Ha Krisztina Blagojeva beadta volna a távoltartási végzés iránti kérelmet, nem valószínű, hogy bármelyik bíróság egyáltalán engedélyezte volna az elbírálását” – mondta a Szabad Európának Kátya Krasztanova, az Animus Egyesület munkatársa. Tekintettel arra, hogy Blagojeva nem élt együtt a partnerével, az ő esete a bolgár jog szerint nem minősülne családon belüli erőszaknak.
Ha nincs lehetőség a távoltartási végzés megszerzésére, az egyedüli másik opció olyasvalaki számára, mint Blagojeva, az, hogy a rendőrséghez fordul, és feljelentést tesz a halálos fenyegetések és a zaklatás miatt. De Krasztanova és Andonova szerint ez általában egyáltalán nem hatékony.
A családon belüli erőszakkal kapcsolatos távoltartási végzéssel ellentétben, amelyet Bulgáriában általában azonnal kiadnak, az ügyészeknek bizonyítékokat kell gyűjteniük, hogy felépítsék az ügyet, mielőtt vádat emelnének – és ez a folyamat általában hónapokig tarthat, ami túl hosszú azok számára, mint Blagojeva, akik sürgős megoldást várnak.
„Blagojeva pszichológiai zaklatás, megfigyelés és üldözés, valamint az életét közvetve fenyegető veszélyek áldozata lett. Ezeket a tényeket rendkívül nehéz bizonyítani, a rendőrségnek hosszú időbe telik a nyomozás” – nyilatkozta Krasztanova.
Nem ratifikálták az isztambuli egyezményt
Bulgária megközelítése ellentétes az Európában a családon belüli erőszak elleni védelmet szabályozó fő dokumentummal, az Európa Tanács isztambuli egyezményével.
Az egyezmény, amelyet Szófia aláírt, de nem ratifikált a harmadik nem és az azonos neműek házasságának elismerésével kapcsolatos pártközi aggályok miatt, a családon belüli erőszakot úgy határozza meg, mint „a korábbi vagy jelenlegi házastársak vagy élettársak közötti erőszakos cselekményt, függetlenül attól, hogy az elkövető együtt él vagy élt-e az áldozattal”.
Az isztambuli egyezményt aláíró és ratifikáló 37 európai országnak számos intézkedést kell végrehajtania a bűncselekmények megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők felelősségre vonása érdekében.
Bulgária 2022-ben változtatásokat javasolt a családon belüli erőszakról szóló törvényhez. A 2021 decemberétől 2022 augusztusáig miniszterelnöki tisztséget betöltő Kiril Petkov Nyugat-barát kormánya alatt az igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre, amelyben bírák és civil szervezetek képviselői is helyet kaptak.
A törvény javasolt módosításai között szerepelt a „de facto házassági együttélés” fogalmának eltörlése és „intim kapcsolatra” történő lecserélése, ami kiterjesztené a törvény hatályát a nem együtt élő partnerekre is.
A javasolt változtatás azonban kimaradt a törvényjavaslat végleges változatából. A PULSE Alapítvány a Szabad Európa bolgár szolgálatának elmondta, hogy a javaslatot a kormánykoalíciós partnerek, a Bolgár Szocialista Párt és a populista Van Ilyen Nép parlamenti párt elutasította, mivel a homoszexuális kapcsolatban élők is beletartoznának az „intim kapcsolat” fogalmába, és őket is megilletné a védelemhez való jog.
Nincs meg a politikai akarat
A Szabad Európa bolgár szolgálata megkérdezte a Bolgár Szocialista Pártot és a Van Ilyen Nép pártot is a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról, de nem kapott választ.
Bulgáriát 2020 óta többnyire ügyvezető kormányok irányítják, az elmúlt két évben öt parlamenti választást tartottak az országban.
A törvényjavaslat benyújtói között volt a parlamentben Nagyezsda Jordanova volt igazságügyi miniszter a Demokratikus Bulgária választási szövetségből, aki tagja volt Petkov kormánykoalíciójának. Nem volt hajlandó nyilatkozni a Szabad Európának arról, hogy az akkori koalíciós partnerek közül kik ellenezték a törvény módosítását. Megerősítette azonban, hogy a javaslat ellenzői szerint az azonos nemű párok esetleges bevonása a jogszabályba gondot jelent, de nem az volt az egyetlen problémás kérdés.
„A fő probléma az volt, hogy hogyan lehet elkülöníteni a valóban hosszú távú kapcsolatokat azoktól, amelyek rövid távúak, véletlenszerűek és nem járnak tartós elköteleződéssel” – nyilatkozta Jordanova a Szabad Európa bolgár szolgálatának.
A parlament végül nem fogadta el a törvényjavaslatot. Januárban a hagyományos keresztény értékekre és a genderideológiára hivatkozva a Bolgár Szocialista Párt, a jobbközép GERB párt, a nacionalista Bolgár Felemelkedés pártja és a szélsőjobboldali Újjászületés párt törvényhozói elutasították a jogszabály tervezett módosításait.
Jordanova a Szabad Európának elmondta, hogy a Demokratikus Bulgária a jövőben újra megkísérli majd a törvény módosítását a parlamentben, és olyan új megközelítésen dolgozik, hogy a társadalom konzervatív frakcióit is kielégítsék.
De az olyan nők számára, mint Blagojeva, mindez túl későn jön.
„Teljes képtelenség – mondja Andonova a PULSE Alapítványtól, hogy a nők megsegítését célzó törvényjavaslatot a genderideológiától való homályos félelmek miatt utasítsák el. – Nincs működő törvényünk. Nyilvánvalóan nincs politikai akarat arra, hogy az emberek méltósággal éljenek ebben az országban – fejtette ki Andonova. – Ez a csúnya igazság.”
