Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elrettentés lehet a célja az új civiltörvénynek


Tüntetés az azóta jogsértőnek talált lex NGO ellen

A civil szervezeteknek el kellene küldeniük minden adományozójuk nevét a kormánynak egy friss rendelet szerint. Az érintettek úgy vélik, a névtelen adományozás megszüntetésének célja a támogatók elrettentése lehet.

Szerdán jelent meg és csütörtökre már hatályba is lépett az a kormányrendelet, amelynek értelmében megszűnik a névtelen adományozás lehetősége a civil szervezetek részére. A jogszabályváltozásról elsőként a 444 számolt be.

Az új rendelet értelmében az egyesületeknek és alapítványoknak beszámolóikban ezentúl fel kell tüntetniük minden adományozójuk nevét és címét. Ez azt jelenti, hogy a civilek támogatóinak listája a kormányhoz kerül. A rendelet ugyanis személynevek átadására kötelezi a szervezeteket akkor is ha vállalattól vagy másik szervezettől érkezik az adomány.

A kormányrendelet azt is előírja, hogy mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is, ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyek vagy a tényleges irányítók nevét kell megadni.

A civil szervezetekről szóló törvény értelmében a nem szabályos beszámolót leadó szervezeteket pénzbírsággal lehet büntetni.

Számos olyan lehetőség van ma is, amely lehetővé teszi a név nélküli adományozást. A postai csekkes adományok, a rendezvényeken előforduló készpénzes támogatások, az emelt díjas SMS-ek vagy az adománygyűjtő oldalakon keresztül érkező támogatások esetében maguk a kedvezményezettek sem tudják, kitől érkezik a pénz. A szabályozásból az nem derül ki, mit kell tenni ezekkel az adományokkal.

Megfélemlítés lehet a cél

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Media1-nek viszont azt mondta, hogy az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni az új rendelet miatt. Az alapvetően adományokból működő tényfeltáró oldal főszerkesztője azt is hozzátette, hogy nem fogják betartani az új szabályozást és nem fogják átadni azoknak a neveit, akik kisebb összegekkel támogatták az Átlátszót. A nagyobb támogatók listája pedig eddig is nyilvános volt.

A főszerkesztő szerint az új rendelettel az Orbán-kormány célja az lehet, hogy elriassza a támogatástól azokat a támogatókat, akik valamiféle retorziótól tartva inkább névtelenül adományoznak.

Kérdés azonban, mennyire reális az adományozók retorzióktól való félelme. A civil szervezeteknek csupán a támogatók nevét kell majd továbbítaniuk a kormány felé, ez alapján pedig keveseket lehet egyértelműen beazonosítani. Ráadásul egy-egy szervezetnek akár tízezres nagyságrendű támogatói lehetnek, ami szintén megnehezíti azok dolgát, akik ilyen szándékkal nézik végig a listákat.

A szintén olvasói adományokból működő Mérce nyilatkozatot tett közzé. Ebben azt írják, ők sem kívánják kiadni támogatóik nevét, mert kiemelten fontosnak tartják az adományozók bizalmát. "A Mérce törekszik arra, hogy más lapokkal és civil szervezetekkel megoldást találjunk a kormányrendelet keltette nehézségekre" - írják.

Több érintett civil szervezetet is megkerestünk kérdéseinkkel, ők délutánra ígértek egy közös nyilatkozatot.

A kormány még nem tette közzé a módosítás indoklását. A kormányközeli Mandiner ugyanakkor felidézi, hogy a civiltörvény korábbi, támogatásokra vonatkozó szigorításánál a törvény arra hivatkozott, hogy a módosításokra az átláthatóság növelése miatt van szükség. Emellett felmerült a közrend és a közbiztonság fenntartása (pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, szervezett bűnözés visszaszorítására) mint indok.

Az új rendelettel kapcsolatos kérdéseinket e-mailben tettük fel a kormánynak.

Egy törvényt már elkaszált az EU Bírósága

A magyar kormány 2017-ben fogadta el a „lex NGO-t”. Ez a törvény azt írta elő, hogy a civil szervezetek kötelesek nyilvánosságra hozni, ha külföldről kapnak támogatást. Ezen túl mindenhol fel kellett tüntetni, hogy „külföldről támogatott” szervezetnek minősülnek.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) tavaly júniusban mondta ki, hogy ellentmond az unió szabályainak és az alapjogi chartának, mert a szabályozás sérti a tőke szabad áramlására vonatkozó jogot, a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat és az egyesülési szabadság elvét is, így a törvény „veszélyezteti a civil társadalom független szereplőként betöltött szerepét a demokratikus társadalmakban, aláásva az egyesülési szabadsághoz való jogukat, bizalmatlan légkört teremtve velük szemben, valamint korlátozva az adományozók magánéletét”.

Hasonló aggályok a mostani szabályozásnál is felmerülnek, hiszen immár az adományozók nevét is továbbítani kell a kormány felé, az EUB pedig korábban azt is jogszabálysértőnek találta, amikor csupán a külföldről érkező támogatás tényét kellett regisztrálni.

Moszkvai minta
Ehhez nagyon hasonló törvény a putyini Oroszországban működött ezelőtt. Ott ugyanis „külföldi ügynöknek” bélyegezhet az állam bizonyos szereplőket, ennek részeként pedig az internetet vagy a civil szervezetek működését is korlátozhatja az állam. Itt részletesebben is olvashat a törvényről.


A korábbi törvényt be nem tartó szervezeteket semmilyen retorzió nem érte évekig. A törvény első tulajdonképpeni alkalmazására az EUB ítélete után került sor, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány azért nem nyert el egy 72 ezer eurós támogatást, mert megtagadták, hogy nyilatkozzanak „külföldről támogatott” státuszukról.

A kormány tavasszal eltörölte a kifogásolt törvényt, de azonnal új szabályokat hozott.

Az Állami Számvevőszék ellenőrizhet

Ennek értelmében a húszmillió forintnál nagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező civil szervezeteket „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végzőnek” minősítette, és ellenőrzésükre az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) jelölte ki – akkor is, ha semmilyen állami támogatásban nem részesülnek.

Az ÁSZ az ellenőrzések után jelentést ad majd ki a szervezetek működéséről. Az ÁSZ vezetője az a Domokos László, aki 1991 óta volt tagja a Fidesznek, 1998 és 2010 között a párt országgyűlési képviselőjeként. Ezzel ő lett a papíron pártatlan ÁSZ első olyan elnöke, aki közvetlenül a pártpolitikából érkezett a hivatal élére.

Ahogy arról korábban írtunk, problémát jelent, hogy kiderült, az ÁSZ több szempontból is „szabályozási szürkezónában” működik, a határozataival szemben például nincs jogorvoslati lehetőség. A jelentései viszont alkalmasak lehetnek politikai hangulatkeltésre, ahogyan azt a szervezet működéséről szóló cikkeinkben bemutattuk.

XS
SM
MD
LG