Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szelektív hallás: egyre kevesebb elmarasztaló ítéletet hajt végre a magyar kormány


A magyar jogállam őrei: Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Judit igazságügyminiszter és Áder János köztársasági elnök

Azt a kormány is elismeri, hogy a bírói döntések betartása a jogállam egyik ismérve. A rá nézve kedvezőtlen ítéletek végrehajtásában azonban ez egyre kevésbé érhető tetten.

A jogállamisági vitákban a magyar kormány tagjai rendre érvelnek azzal, hogy a jogállamiságnak nincs pontos definíciója. Szerintük annak számtalan verziója létezhet, és a magyar csak egy ezek közül. Legutóbb Kovács Zoltán beszélt arról, hogy Magyarországon jogállam van. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Klubrádió kapcsán fejtette ki gondolatait a jogszabályok és a bírói döntések betartásáról.

A bírósági ítéletek végrehajtása tehát a kormány szerint is fokmérője a jogállamiság helyzetének. Ezért megnéztük Magyarország mennyire hajtja végre a nemzetközi bíróságok vonatozó ítéleteit. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, egyre kevésbé.

Magyarország szempontjából a két legfontosabb nemzetközi bíróság az Európai Unió Bírósága (EUB) Luxembourgban, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Mindkét bíróság olyan szabályok betartását ellenőrzi, melyeknek végrehajtását a magyar állam önként vállalta.

Az Európai Unió Bírósága

Az EUB egy uniós szerv és azt ellenőrzi, hogy a tagállamok jogszabályai megfelelnek-e az uniós rendelkezéseknek, illetve betartják-e az uniós szabályokat. Itt egyszerű állampolgár nem kezdeményezhet eljárást. Vagy az Európai Bizottság fordulhat a bírósághoz a kötelezettségszegési eljárás keretében, vagy egy tagállam bírája terjeszthet fel az EUB elé kérdést, ami egy konkrét ügyben merült fel. Magánszemélyek vagy cégek csak akkor fordulhatnak ide, ha úgy gondolják, valamely uniós szerv sértette meg jogaikat.

A bíróság ítéletét követően párbeszéd indul a kormány és az Európai Bizottság között, melynek során a Bizottság ellenőrzi a döntések végrehajtását. Ha a döntést nem hajtják végre, akkor az Európai Bizottság ismét kötelezettségszegési eljárást indíthat, és ismét a bírósághoz fordulhat. Egy ilyen eljárás évekig is elhúzódhat, politikai nyomás kifejtésére is alkalmas lehet. A bíróság ezen túl pénzbüntetést is kiszabhat az adott államra, ami már kellő ösztönzést jelenthet a kormányok számára. Egy példa az uróbbira: amikor a lengyel állam nem állt le a fakivágásokkal az Európa utolsó őserdőjének számító Białowieżában, akkor a bíróság napi 100 ezer eurós (36 millió forint) büntetést szabott ki az ítélet végre nem hajtásának esetére.

Civiltörvény

Az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban mondta ki, hogy ellentmond az unió szabályainak és az Alapjogi Chartának a magyar „Lex NGO”. Ez a törvény azt írja elő, hogy a civil szervezetek kötelesek nyilvánosságra hozni, ha külföldről kapnak támogatást, és mindenhol fel kell tüntetniük, hogy „külföldről támogatott” szervezetnek minősülnek. Az ítélet szerint a szabályozás sérti a tőke szabad áramlására vonatkozó jogot, a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat és egyesülési szabadság elvét is, így a törvény „veszélyezteti a civil társadalom független szereplőként betöltött szerepét a demokratikus társadalmakban, aláásva az egyesülési szabadsághoz való jogukat, bizalmatlan légkört teremtve velük szemben, valamint korlátozva az adományozók magánéletét.”

Tüntetés a civiltörvény ellen Budapesten, 2017-ben
Tüntetés a civiltörvény ellen Budapesten, 2017-ben

Az ügy érdekessége, hogy a törvényt be nem tartó szervezeteket semmilyen retorzió nem érte évekig. A törvény első tulajdonképpeni alkalmazására az EUB ítélete után került sor, mondta a Szabad Európának Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A pécsi Emberség Erejével Alapítvány azért nem nyert el egy 72 ezer eurós támogatást, mert megtagadták, hogy nyilatkozzanak „külföldről támogatott” státuszukról. A pályázatot kiíró Tempus Közalapítvány később a pályázati feltételek közé is felvette, hogy nyilatkozni kell a külföldi támogatásokról – amit eddigre az EUB már uniós jogba ütközőnek nyilvánított. Kádár András Kristóf szerint ez „nyílt semmibevétele annak a kötelezettségnek, hogy a bírósági döntéseket végre kell hajtani.”

Hasonló következtetésre juthatott az Európai Bizottság is, ami múlt héten kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ítélet végre nem hajtása miatt.

Tranzitzónák

Az EUB a Magyarország déli határainál lévő tranzitzónákról is kimondta, hogy ott jogellenesen tartják fogva a menedékkérőket. „A döntés után a kormány be is zárta a tranzitzónákat. De azzal a mozdulattal gyakorlatilag el is törölték a magyar menekültügyi rendszert azzal, hogy csak két nagykövetségen, Belgrádban és Kijevben lehet menekültügyi eljárást kezdeményezni, pontosabban ilyen célból a magyarországi beutazás lehetőségét kérni. Magyarország pro forma tehát végrehajtotta a bíróság ítéletet, de annak szellemével szembe megy az új szabályozás” – mondta Kádár András Kristóf. Az új szabályozás ráadásul szintén uniós jogot sért, ami miatt szintén eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság.

A tompai tranzitzóna
A tompai tranzitzóna

Kitoloncolások

Szintén szabálytalannak találta az EUB a kitoloncolások (pushback) gyakorlatát, mert annak során bármiféle eljárás lefolytatása nélkül viszik ki az országból az illegálisan ott tartózkodókat. Ez a gyakorlat pedig sérti a menekültügyi eljáráshoz való jogot. Épp e miatt a jogellenes gyakorlat miatt vonult ki Magyarországról a Frontex, az EU határőrizeti szerve. „Hiába mondta ki a bíróság, hogy jogsértésről van szó, a döntés óta közel 8000 embert kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar a hatóságok.” Kádár András Kristóf szerint ez így nyolcezerszeres jogsértést jelent.

Lex CEU

Szintén tavaly októberi az a döntése az EUB-nak, ami a Lex CEU jogellenességét mondta ki. A felsőoktatási törvény külföldi egyetemekre vonatkozó szabályozását 2017-ben módosította a kormány. A változtatás hatására a Közép-Európai Egyetem (CEU) kénytelen volt elhagyni Magyarországot, más intézményt azonban nem érintett negatívan a törvénymódosítás. A döntés óta azonban nem változott meg a jogsértő szabályozás, és az is bizonytalan, hogy ha jogi lehetősége meglenne rá, visszatérne-e Budapestre Bécsből a CEU.

Tüntetés a CEU-ért Budapesten a Parlament előtt, 2017. április 9.
Tüntetés a CEU-ért Budapesten a Parlament előtt, 2017. április 9.

Emberi Jogok Európai Bírósága

A köznyelvben „strasbourgi bíróságként” ismert Emberi Jogok Európai Bírósága nem uniós szerv, abban az Európa Tanács (ET) 47 tagállama részes. Az EJEB az alapjogokat garantáló Emberi Jogok Európai Egyezménye betartása felett őrködik. Ehhez a fórumhoz bárki fordulhat beadvánnyal, kérelemmel, aki hazájában minden jogorvoslati fórumot megjárt, és úgy érzi, nem kapott megfelelő igazságszolgáltatást. A strasbourgi ítéletek – ha például egy államot marasztalnak el – két részből állnak: az államot kártérítésre kötelezik (ez az egyéni intézkedés), és felszólítják, hogy szüntesse meg azokat az okokat, melyek a jogsérelmet okozták (általános intézkedés).

A magyar állam a kártérítéseket mindig megfizeti, ám az ún. általános intézkedések meghozatalával sokszor – akár évekig – adós marad. Az ítéletek végrehajtását az ET legfőbb döntéshozó szerve, a Miniszteri Bizottság ellenőrzi. Jelenleg 53 ilyen „folyamatban lévő” ügy van, ahol nem találták kielégítőnek a döntések végrehajtását az elmúlt tíz évben. Ez azt jelenti, hogy az ügyek 81 százalékában nem találták megnyugtatónak az ítéletek végrehajtását. Ennél rosszabb mutatóval csak Azerbajdzsán és Oroszország rendelkezik.

Ezek esetében legfeljebb politikai nyomásgyakorlással lehet élni. Az igazi motiváció itt is a pénz lehet: Magyarország esetében erre példa a börtönök zsúfoltságának ügye. Az első strasbourgi ítélet után több ezer fogvatartott indított hasonló pert kártérítésért a rossz körülmények miatt. A várható hatalmas kártérítések miatt a kormány gyorsan lépett, és felépítettek több könnyűszerkezetes épületet a zsúfoltság csökkentésére.

„Az általános intézkedéseknél arról van szó, hogy egy adott ügyben nem egy hivatalnok packázása a probléma, hanem van egy olyan alapvető hiba a jogrendszerben vagy a gyakorlatban, ami azzal fenyeget, hogy további hasonló ügyek újra és újra a bíróság elé kerülhetnek” – magyarázta Kádár András Kristóf.

Nem lehet minden ítéletet végrehajtani

Karsai Dániel alkotmányjogász viszont úgy látja, hogy egy strasbourgi döntésnél nem mindig értelmezhető, hogy mit jelent az, hogy egy döntés nincs végrehajtva. „A bíróság azt várja el, hogy az állam tegyen meg egyedi és általános lépéseket az adott jogsértés orvoslására. Azt azonban ritkán mondja meg az ítélet, hogy konkrétan milyen általános lépéseket várnak el.” Az alkotmányjogász szerint ráadásul több olyan döntés van, amit nem is lehet végrehajtani. Egy tüntetés betiltásáról például hiába mondja ki az EJEB évek elteltével, hogy az jogtalanul történt (például a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök lakóhelyéhez bejelentett demonstrációk esetében), azt a gyűlést már nem lehet megtartani az eredeti időpontban.

A szólásszabadsággal kapcsolatos ügyekben sem egyértelmű a végrehajtás kérdése, miközben ilyenek is akadnak a folyamatban lévő ügyek 53-as listáján, magyarázta Karsai a Szabad Európának. Ilyen például Uj Péter ügye (a bíróság kimondta, hogy az újságíró nevezheti szarnak a tokaji bort) vagy az ATV esete (az EJEB szerint lehet szélsőjobboldalinak minősíteni a Jobbikot). A kártérítést ugyan megfizette az állam, de más nem történt. „Nem az lenne az elvárás, hogy át kellene írni a médiatörvényt, hanem a Médiatanácsnak és a hazai bíróságoknak kellene változtatni a gyakorlatán” – mondta Karsai. „De ettől függetlenül ezek az ügyek »sikeresek«, hiszen a legvégső bírói fórum igazat adott az értintetteknek és ezek a döntések zsinórmértékül szolgál(hat)nak későbbi hazai eljárásokban a nemzeti bíróságok számára.”

Karácsony Gergely és Szilágyi Péter érkeznek az Országgyűlés plenáris ülésére 2013. április 30-án
Karácsony Gergely és Szilágyi Péter érkeznek az Országgyűlés plenáris ülésére 2013. április 30-án

Szintén a szólásszabadsággal kapcsolatos megoldatlan ügy az Országgyűlésben molinózó képviselőké. Az EJEB 2016-ban mondta ki, hogy különböző esetekben sérült összesen hat ellenzéki képviselő véleménynyilvánításhoz való joga, mikor azért kaptak büntetést, mert feliratokat tartottak fel az ülésteremben. Hiába a strasbourgi ítélet, Kövér László továbbra is rendszeresen szab ki büntetéseket a szemléltető eszközöket használó képviselőkre.

Nem igazán lehet végrehajtani a Baka András ügyében hozott ítéletet sem. Az EJEB megállapította, hogy Baka jogai sérültek, mikor mandátumának lejárta előtt kellett távoznia a Kúriává átalakítandó Legfelsőbb Bíróság éléről. A bírót azonban nem helyezték vissza a legfőbb bírói posztra, Baka azóta ráadásul nyugdíjba is ment. Hasonlóan jártak azok a tankönyvkiadók, melyek könyveiből az államosítás után már nem lehet tanítani az iskolákban. Hiába ítélt javukra az EJEB, a jogsértés előtti állapot már nem állítható vissza.

Amit végre lehetne hajtani

Meg lehetne oldani a kisegyházak ügyét, ebben azonban valódi előrelépés még nem történt. A kormány 2013-ban vette el több kisegyháztól az egyházi státuszt. Az EJEB már 2014-ben jogsértőnek minősítette a lépést, és kártérítés megfizetésére kötelezte az államot. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a kártérítést megkapta, és idén váratlanul visszakapták technikai számukat. Az Iványi Gábor vezette egyház így fogadhatja az egy százalékos felajánlásokat, de egyházi státuszukat – az azzal járó további előnyökkel – máig nem kapták vissza.

Évek óta megoldatlan a TEK bírói kontroll nélküli adatszerző tevékenységével kapcsolatos ügy is. Az EJEB döntése óta ugyan változott a szabályozás, de az alapvető probléma továbbra is fennáll, azaz nincs meg a megfelelő kontroll az adatgyűjtések felett.

Míg a fenti ügyekre rá lehet mondani, hogy talán azok politikai érzékenysége miatt nem siet a kormány a végrehajtással, több olyan ügycsoport is van, melyekre ez nem érvényes.

Semmi politika

Az egyik legrégebb óta húzódó, még 2010 előtt indult ügy az elhúzódó büntető és polgári pereké. Az EJEB már többször is kimondta az elmúlt években, hogy az állam nem tesz érdemi lépéseket annak érdekében, hogy ésszerű időre rövidítse a bírósági eljárások hosszát.

Itélethozatal a 2010 október 4-én történt vörösiszap-katasztrófa ügyében 2020 november 27-én
Itélethozatal a 2010 október 4-én történt vörösiszap-katasztrófa ügyében 2020 november 27-én

Hasonlóan régóta húzódik a rendőri bántalmazások ügye, noha az EJEB ítéleteinek végrehajtása felett őrködő Miniszteri Bizottság már többször kimondta, hogy azok kivizsgálása során rendre ugyanazok a problémák jönnek elő. „Továbbra sem kötelező a kihallgatások kamerás rögzítése, ahogy a testkamerák viselése sem az. A fő szabály még mindig az, hogy a rendőr jelen van az orvosi vizsgálatokon, akkor is, ha a fogvatartott bántalmazásra panaszkodik, az orvosi vizsgálatot pedig sokszor rendőrségi állományba tartozó orvos végzi el. A nyomozás során az ügyészség pedig rendre ugyanazokat a hiányosságokat követi el” – sorolja Kádár András Kristóf, mi mindenben lenne szükség előrelépésre.

Víg Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója pedig a tényleges életfogytiglani büntetést hozza példának. „Hiába vezették be az EJEB első ítélete után, hogy 40 év elteltével kötelező lefolytatni egy kegyelmi eljárást. A strasbourgi bíróság ezt a szabályozást sem találta kielégítőnek. Már azóta is eltelt öt év, mégsem történt előrelépés.”

Romló tendenciák

Az Európai Unió Bíróságának ítéleteivel kapcsolatban Kádár András Kristóf úgy látja, hogy azokat egyre kevésbé hajtja végre Magyarország. „Az utóbbi időben jogállamisággal, menekültüggyel kapcsolatos témákban születnek döntések. Ezek politikailag érzékenyebb ügyek.”

A strasbourgi emberi jogi bíróság döntéseinek végrehajtása is akadozik, de ebben „korábban sem jeleskedett Magyarország”, fogalmazott Kádár. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint korábban inkább hanyagság állhatott ennek hátterében, míg most már „egyre több politikailag érzékeny ügy megy ki határokon kívülre, mert a határokon belül ezeket egyre kevésbé lehet megoldani.”

Víg Dávid úgy tapasztalja, hogy 10-15 évvel ezelőtt nyitottabb volt a magyar állam arra, hogy együtt dolgozzon civilekkel, szakértőkkel a Strasbourgban feltárt hiányosságok megoldása kapcsán, mára ez a szemlélet szinte teljesen eltűnt. Az Amnesty igazgatója amellett, hogy egyre több ítélet végrehajtása marad el, azt is aggasztónak tartja, hogy a kormányoldalról mindkét bíróságot komolyan kritizálják, és a „Soros-hálózat” részeként utalnak rájuk. „Átkereteződik, hogy mennyire kell egyáltalán végrehajtani a nemzetközi bíróságok ítéleteit. Ez egy veszélyes út.”

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG