Hiába ajánlott Győr a szentiváni földekért ötszörös árat, a civilek azt állítják: nem igaz, hogy minden földet önként eladtak az új ipari parkhoz a tulajdonosok.
Győr Fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András a Szabadonnak adott interjút, amelyben többek között beszélt a jövőbeni fejlesztésekről is.
Dézsi Csaba András azt mondta: „Egy még egyszer akkora ipari parkot építünk, mint ami most van. Ugyanis betelt az ipari park. Ott is mi volt? Hogy a gazdák tüntettek. És most hogy állunk, jelen pillanatban? Minden földet eladtak a gazdák, és önként, tehát nem kellett kisajátítani.”
Helyi civilek azonban arra hívták fel a figyelmünket, hogy szeptember 26-án a városi közgyűlés 16 ingatlan esetében döntött a kisajátítási eljárás elindításáról. (Egész pontosan 52 tulajdonos 17 helyrajzi számon bejegyzett ingatlanáról van szó.) Vagyis legalább ennyi esetben nem igaz, hogy a tulajdonosok önként és dalolva eladták földjüket az új ipari park létesítéséhez.
Lenne más helyszín
A civilek a polgármester másik állítását is cáfolják, nevezetesen azt, hogy betelt volna a már meglévő ipari park, amivel Dézsi Csaba András indokolja a jelenleg mezőgazdasági területként nyilvántartott, négyszáz hektáros terület jelentős mértékben zavaróhatású ipari övezetté (gipz) alakítását.
Helyi civilek szerint ha akarna, az Ipari Park Kft. terjeszkedhetne, vásárolhatna meglévő ipari területeket, nem lenne szükség kisajátításra és termőföldek átminősítésére.
A száz százalékban az önkormányzat tulajdonban lévő Győri Ipari Park Kft. birtokában valóban nincs eladható ipari terület, de az ipari park jelenlegi területei mellett található egy mintegy 25 hektáros, még nem beépített, amely közvetlenül határos vele. Egy 3,2 hektáros és egy 4,7 hektáros nem beépített, vagyis szabad ipari területre most is ki vannak rakva a táblák, hogy eladó.
A város térinformatikai rendszerében az is látszik, hogy Győr közigazgatási határán belül több mint száz hektár be nem épített, de ipari övezetbe sorolt terület található. Ezek közé tartozik például a Győr-Gönyű kikötő, amely részben Győr tulajdonában van, ahol 95 hektár beépíthető terület van még.
Vagyis lenne jobb helyszín az új ipari parknak a győrszentiváninál, amely kilencszáz méterre van a lakóházaktól, 1500 méterre az iskolától és óvodától, és mintegy két kilométerre a gyümölcsöstől.
A polgármester duplázna
A polgármester egy „még egyszer akkora ipari parkról” beszél, mint amely már működik, civilek szerint viszont most egy kétszer akkora ipari park létrehozásán dolgozik a kormánnyal.
A jelenlegi ipari park 210 hektár, ehhez jön még az Audi területe, amely kb. ötszáz hektár. A 210 hektár terület harminc év alatt telt be, amennyiben feltételezzük, hogy valóban elfogyott a terület. Ehhez képest most négyszáz hektár kiváló minőségű termőföld kivonásával kívánják bővíteni.
Hiába a tiltakozás
Több mint egy éve zajlik az új ipari park elleni tiltakozás. Több ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt ellen, volt több tüntetés, lakossági fórum. Idén októberben mégis egyszer csak azzal szembesültek a helyiek, hogy minden tiltakozásuk ellenére, a fejük felett és a tudtuk nélkül, egy kormányrendeletre hivatkozva átminősítették a mezőgazdasági területeket gipz, azaz különösen veszélyes ipar telepítésére alkalmas övezetté.
Győr tízmilliárd forint kölcsönt kapott az ipari park bővítésére, amelyet Győrszentiván mellett akarnak megvalósítani, de hogy pontosan mit akarnak ide építeni, a mai napig nem tudni. Sokak véleménye szerint az Audit is tulajdonló Volkswagen tervez akkumulátorgyárat oda.
Épp egy éve Komjáthi Imre MSZP-elnök és Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője is kérdésekkel fordult több miniszterhez a Győrbe tervezett ipari park bővítése ügyében. Azt akarták megtudni, miért akarnak lebetonozni jó minőségű termőföldeket, van-e szándék akkumulátorgyár építésére, ezért kell-e bővíteni az ipari parkot, valamint hogy a terület átminősítése miért jelentős mértékben zavaró hatású ipari területként lett meghatározva.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárától, Magyar Leventétől érkezett egy rövid válasz a kérdésekre.
„A Győri Ipari Park a régió gazdaságának motorja, ezért bővítése elengedhetetlenül szükséges a város pozícióinak megtartása és további fejlesztése érdekében. Győr környékén mára beteltek az iparfejlesztésre alkalmas területek, azonban az átminősítés lehetővé teszi, hogy komoly befektetési szándék esetén további beruházások települhessenek a városba.”
A Szívügyünk Szentiván csoport, amely a tiltakozások motorja, azt ígéri, nemzetközi szintre viszi az ügyet.
Győr polgármesterével készített interjúnkat itt tudja megnézni:
