Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

COP26 erdőmentési terv: radikális lépés vagy üres ígéret?


Mementó: az erdőpusztulásra emlékeztető hatalmas fatönk a londoni Trafalgar téren
Mementó: az erdőpusztulásra emlékeztető hatalmas fatönk a londoni Trafalgar téren

A világ vezetőinek új ígérete, miszerint 2030-ig megállítják az erdők pusztulását és pusztítását, valószínűleg kudarcot vall, hacsak nem garantálnak gyorsan több finanszírozást, átlátható ellenőrzést és szigorú szabályozást a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozások számára – mondják környezetvédők.

Több mint száz globális vezető hétfőn késő este tett ígéretet arra, hogy az évtized végéig megállítja és visszafordítja az erdők zsugorodását és a földterületek degradációját. A tervet 19 milliárd dollárnyi köz- és magánforrással támogatják. A cél, hogy a pénzből védjék és helyreállítsák az erdőket.

A glasgow-i COP26-klímatárgyalásokon tett kötelezettségvállalásba olyan országok is beszálltak, mint Brazília, Indonézia és a Kongói Demokratikus Köztársaság – az ő területükön fekszik a világ trópusi erdeinek többsége.

Bár a bejelentést széles körben üdvözölték, sok természetvédő megjegyezte, hogy hasonló, erdőmentő kötelezettségvállalásokat már többször tettek, de sem a kormányok, sem a vállalkozások nem teljesítették.

Ezek közé tartozik a 2014-es New York-i nyilatkozat az erdőkről (NYDF), az ENSZ fenntarthatósági céljai és a globális márkák által kitűzött célok.

Az orosz Légi Erdővédelmi Szolgálat tagja pihen a szibériai erdőben a súlyos tüzek megfigyelése után 2021 júliusában. Jakutföld másfél millió hektáros területén terjedtek el a tüzek – immár sorozatban harmadik éve. Normális időkben ez Oroszország egyik leghidegebb régiója
Az orosz Légi Erdővédelmi Szolgálat tagja pihen a szibériai erdőben a súlyos tüzek megfigyelése után 2021 júliusában. Jakutföld másfél millió hektáros területén terjedtek el a tüzek – immár sorozatban harmadik éve. Normális időkben ez Oroszország egyik leghidegebb régiója

„Bár lenyűgöző, hogy milyen sokan írták alá a glasgow-i nyilatkozatot az erdőkben gazdag országok, a nagy fogyasztói piacok és a pénzügyi központok képviselői közül, mégis fennáll a veszélye, hogy ha nincs elég ereje, ugyanúgy nem tartják be, ahogy a korábbi sikertelen kötelezettségvállalásokat” – mondta Jo Blackman, a londoni székhelyű Global Witness erdészeti politikáért és érdekérvényesítésért felelős vezetője.

„A kérdés az, hogy az erdőpusztulással és -pusztítással kapcsolatos, címlapokra kerülő bejelentések végül is ugyanolyan üres ígéretek maradnak-e, vagy pedig valódi szabályozási intézkedések követik őket, amelyekre oly sürgetően szükség van.”

Az erdők kivágása jelentősen kihat a globális felmelegedés megfékezésével kapcsolatos nemzetközi célkitűzésekre. A fák ugyanis a bolygó felmelegedését elősegítő szén-dioxid-kibocsátás mintegy harmadát elnyelik, de a bennük tárolt szenet felszabadítják, amikor elrohadnak vagy amikor elégetik őket.

Az erdők emellett élelmet és megélhetést biztosítanak, segítenek a levegő és a víz tisztításában, támogatják az emberi egészséget, alapvető élőhelyet jelentenek a vadvilág számára, szabályozzák az esőzést és szerepük van az árvízveszély enyhítésében.

A Global Forest Watch megfigyelőszolgálat szerint tavaly Hollandia-nagyságú trópusi erdőterület veszett el.

Bár az erdőirtás mértéke az elmúlt két évtizedben csökkent, évente még mindig mintegy tízmillió hektár tűnik el – mondta Tim Christophersen, aki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának a természetért és az éghajlatért felelős részlegét vezeti.

„Az ilyen politikai kötelezettségvállalásokban nincs hiány – mondta a Thomson Reuters Alapítványnak. – Ami hiányzik, az a pénz és a politikai akarat, hogy megvalósítsuk.”

Hiányzó törvények és jogok

A 2014-es New York-i nyilatkozat, amelyet több mint kétszáz ország, vállalat és zöld csoport támogatott, azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig legalább a felére csökkentsük a természetes erdők pusztulását, majd 2030-ig véget vessünk az erdők pusztulásának és pusztításának.

Kiki Taufik, a Greenpeace délkelet-ázsiai, indonéziai erdőkkel foglalkozó kampányának globális vezetője elmondta, hogy a vállalás szerint 2030-ra Indiánál is nagyobb erdő- és szántóterületet kell helyreállítani.

Ehelyett 2010 óta Spanyolország-nagyságú erdőterületeket számoltak fel a szója és a pálmaolaj előállítása érdekében.

„Az erdőirtásnak azonnal véget kell vetni, ezeket kijátszhatatlan hazai törvényeknek és politikai irányvonalnak kell támogatniuk. Ezeknek el kell ismerniük a helyi és őslakos népek földhöz való jogait, megfelelően védeniük kell az erdőket, megszüntetni az ellátási láncokon keresztül történő erdőirtást és megkezdeni az ipari méretű hús- és tejtermelés felszámolását” – tette hozzá.

Bányászok dolgoznak egy illegális aranybányában az amazonasi esőerdőben fekvő környezetvédelmi területen, a brazíliai Para államban található Itaitubában 2021. szeptember 4-én
Bányászok dolgoznak egy illegális aranybányában az amazonasi esőerdőben fekvő környezetvédelmi területen, a brazíliai Para államban található Itaitubában 2021. szeptember 4-én

Kedden Glasgow-ban további kormányzati és magánkezdeményezések egész sorát jelentették be azért, hogy meg tudják valósítani az új nyilatkozat 2030-as céljait. Ezek között szerepelnek az őslakos csoportok és a fenntartható mezőgazdaság számára tett milliárdos felajánlások.

Fran Raymond Price, a WWF International csoport globális erdészeti gyakorlatért felelős vezetője üdvözölte a friss kötelezettségvállalásokat, mondván, hogy azok elismerik, milyen fontos értéket képviselnek az erdők és más természetes ökoszisztémák.

Most azonban „sürgős cselekvésre és e kötelezettségvállalások végrehajtására van szükség, amelyekhez határidőkhöz kötött célok, valamint a célok nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló közös, átlátható keretrendszernek kell társulnia. Nincs vesztegetni való időnk” – tette hozzá.

A Nagy Pénz

A glasgow-i megállapodás értelmében tizenkét ország tizenkétmilliárd dollár közpénzt biztosít a fejlődő országoknak 2021 és 2025 között az erdőpusztítás és -pusztulás megfékezésére, a leromlott földterületek helyreállítására és az erdőtüzek elleni küzdelemre.

Legalább további hétmilliárd dollárt több mint harminc magánszektorbeli befektető biztosít.

„A finanszírozásnak (…) csak az esőerdővel rendelkező országok, valamint az őslakosok és a helyi közösségek jogait tiszteletben tartó országok valós és érdemi intézkedéseit szabad jutalmaznia” – mondta Toerris Jaeger, az oslói székhelyű Rainforest Foundation Norway főtitkára.

A nyilatkozatban részt vevő valamennyi kormánytól azonnali cselekvést és jobb politikát sürgetett az erdőirtás elleni küzdelem érdekében.

A Stanford Egyetem kutatói szerint a védett természeti területek mintegy 35 százaléka van világszerte az őslakos és helyi közösségek tulajdonában, kezelésében, használatában vagy birtokában, mégis ritkán veszik figyelembe ezeket a csoportokat a természetvédelmi és éghajlatvédelmi programok tervezésénél.

A Mura őslakos törzs tagjai háttérben a pusztuló amazonasi esőerdővel az Amazonas államban fekvő Humaita közelében, Brazíliában 2019. augusztus 20-án
A Mura őslakos törzs tagjai háttérben a pusztuló amazonasi esőerdővel az Amazonas államban fekvő Humaita közelében, Brazíliában 2019. augusztus 20-án

Ray Minniecon, a COP26-on részt vevő ausztrál őslakos lelkipásztor szerint az, hogy nem vesznek részt az őslakosok képviselői a politikai tervezésben és a tárgyalásokon az egyik oka, hogy a földek védelmére irányuló erőfeszítések gyakran hatástalanok.

„Az őslakosok tudják, hogyan kell vigyázni a földre, hogyan kell gondozni, gyógyítani és gyógyítani az embereket. Miért nem ülhetünk az asztalnál?” – tette fel a kérdést.

Rod Taylor, a washingtoni székhelyű World Resources Institute, egy washingtoni agytröszt erdőkkel foglalkozó globális igazgatója szerint a glasgow-i ígéret sikeréhez jelentős új finanszírozásra, valamint a célok átlátható nyomon követésére, lejelentésére és ellenőrzésére lenne szükség.

Az évente több millió hektárnyi erdőpusztulás és -pusztítás utáni helyreállítás évente hatmilliárd dollárba kerülne a Nemzetközi Erdészeti Kutatóközpont becslései szerint.

Bár az, hogy több mint harminc pénzintézet aláírta az új kötelezettségvállalást, pozitív jel, sok nagy bank, amely nem vesz részt, közben az erdőirtással összefüggő cégek legnagyobb befektetői közé tartozik – mondta Danny Marks, az írországi Dublin City University környezetvédelmi politikaprofesszorának adjunktusa.

„Ahhoz, hogy a vállalás sikeres legyen (…) ezeket a bankokat meg kell büntetni, vagy még jobb, ha megtiltják, hogy olyan agrárvállalkozásoknak nyújtsanak hitelt, amelyek az erdőirtást ösztönzik és emberi jogok megsértésekbe keverednek” – mondta Marks.

Az utolsó védővonal

Annak érdekében, hogy az új ígéretek ne jussanak a korábban nem teljesített, erdővédő kötelezettségvállalások sorsára, a kormányoknak lépést kell tenniük az átláthatóság terén, hogy teljes mértékben nyilvánosságra hozzák az erdő- és földhasználati engedélyeket és az áruk eredetét, mondta Taylor, a WRI munkatársa.

Kulcsfontosságú továbbá a kisebb gazdák támogatása, hogy átvegyék a fenntarthatóbb módszereket, valamint az erdőirtást elkerülő mezőgazdaságot és infrastruktúrát támogató kereskedelmi megállapodások sora – mondta Taylor.

A zöld csoportok szerint a nyersanyagok és ásványi anyagok termelése számos természeti veszteséget okoz, mivel a szén-dioxidot megkötő erdőket azért vágják ki, hogy helyükön ültetvényeket, farmokat és bányák hozzanak létre. (Bár a klímatudósok megjegyzik: a füves mezők sok helyen megbízhatóbb karbontemetők, mint az erdők.)

Trópusi esőerdő Ecuadorban, Közép-Amerikában
Trópusi esőerdő Ecuadorban, Közép-Amerikában

A környezetvédők azt is kifogásolják, hogy a gazdag országok kevés pénzt fordítanak arra, hogy elősegítsék a feltörekvő államok környezetbarát módon történő fejlődését. Ennek hiányában sok helyi vezető a természeti erőforrások kitermelésére hagyatkozik, így akarja megerősíteni gazdaságát és kiemelni az embereket a szegénységből.

Gemma Tillack, az amerikai székhelyű Rainforest Action Network nonprofit szervezet erdőpolitikai igazgatója szerint az a tény, hogy a fogyasztói márkák, a bankok és a kormányok nem tesznek eleget az erdővédelem előmozdítása érdekében azokban az országokban, ahol árukat szereznek be, „az éghajlatváltozás elleni utolsó védelmi vonalunk” elvesztéséhez vezet.

„A kötelezettségvállalást nem lehet komolyan venni, ha nem követeli meg az erdőkre veszélyes áruszektorban az összes féltől, hogy tegyen közzé bizonyítékot az erdőirtás és az erdőpusztulás azonnali megállítására és a földhasználati jogok tiszteletben tartására tett intézkedésekről” – tette hozzá Tillack.

A Thomson Reuters Alapítvány anyaga nyomán.
XS
SM
MD
LG