Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A koronavírus több tulajdonsága is meglepte a szakembereket


Intenzív osztályon fekvő koronavírusos betegek Georgiában (Grúzia)

A tünetmentes állapotban történő fertőzés, a több szervre kiterjedő betegség és a poszt-Covid mind olyan tulajdonságok, amelyek nem jellemzők más koronavírusokra. Balkányi László orvosi tudásmérnököt erről, valamint a variánsok és az oltások hatékonyságának kapcsolatáról kérdeztük.

Egyre több, Covidot okozó SARS-CoV-2-vírusmutációról tudni. Ez a koronavírus gyorsabban mutálóik, mint más koronavírusok?

Az, hogy sok mutációról tudunk, elsősorban annak köszönhető, hogy a sok száz millió fertőzött sok százezer vírusmintáját vizsgálták, többet, mint eddig bármilyen járvány esetében. Nincs tudomásom olyan vizsgálati eredményről, amely arra mutatna, hogy ez a vírus lényegesen másképpen mutálódna, mint más koronavírusok, még ha véletlenszerűen vannak is valamelyes különbségek a variánsok között. A mutációk maguk legalább három különböző okból történnek, amelyek sebessége lényegesen különbözik, ezek kombinálódása tovább bonyolítja a helyzetet. De például az influenzavírusnál vagy HIV-vírusnál is lassabb a koronavírusok mutációs rátája. Tekintsük inkább félreértésnek, hogy ez a koronavírus gyorsabban mutálódna.

Milyen hatással vannak a variánsok az oltások hatékonyságára?

Ennek vizsgálata folyamatban van. Kisebb létszámú populációkon, illetve sejttenyészeteken végzett (in vitro) vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes új variánsok, például a delta, a mű, a lambda esetében magasabb neutralizáló ellenanyagszint kell. Ez lefordítható arra, hogy egy nagyobb oltott populációban ezek a variánsok néhány százalékkal több esetben törhetnek át. De a lényeg az, hogy akinél az oltás jó immunválaszt váltott ki, jó eséllyel védett a variánsok ellen is. Fertőzöttség is jóval nehezebben alakul ki, súlyos betegség és halál pedig csak százezrelékes gyakorisággal, ami jóval kevesebb a szezonális influenzánál is.

Az mRNS-típusú oltásokra azt mondták, az az egyik előnyük, hogy könnyen módosítható a variánsokra. De miért nincsenek még új, a variánsokra kifejlesztett oltások?

Vannak már, klinikai kipróbálásuk folyamatban van. Hetek, hónapok kérdése, hogy használatba vételük megkezdődhessen.

Egy pedagógus megkapja a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcina második adagját a fővárosi Szent János kórházban 2021. május 6-án
Egy pedagógus megkapja a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcina második adagját a fővárosi Szent János kórházban 2021. május 6-án

Felbukkanhat olyan vírusmutáció, amely ellen nem vagy alig védenek a mostani oltások?

Ez elvileg nem zárható ki, de a hozzáértők szerint kicsi az esélye.

Van-e olyan dolog a SARS-CoV-2 viselkedésében, amelyen meglepődött, amiben másként viselkedik, mint a korábban ismert koronavírusok?

Az én meglepődésem nem annyira releváns, hiszen orvosi tudásmérnök vagyok, nem infektológus. A megfertőzöttek, megbetegedettek eseteit látva a kollégákat meglepte a SRAR-CoV-2 számos tulajdonsága. Ilyen például a tünetmentes állapotban már fellépő fertőzőképesség, amely nem volt jellemző a SARS-ra, a számos szervet, akár több szervrendszert támadó változatos klinikai lefolyás és az elhúzódó poszt-Covid-tünetegyüttes is.

Az európai adatok alapján úgy tűnik, mintha lenne szezonalitása a vírusnak, nyáron kevésbé terjed. De terjed trópusi országokban. Erre mi a magyarázat?

Maga a vírus nem érzékeny az évszakokra. Mérsékelt égöv alatt, mint amilyen az európai is, ősszel-télen az emberek sokkal többet vannak zárt helyen, más a szoros kontaktusok mintázata, gyakorisága, mint nyáron. Ezért szinte minden légúti fertőző betegség mutat valamelyes szezonalitást. A trópusokon kisebb a különbség az emberi találkozások mintázatában a különböző évszakokban. De másképp terjed a vírus a nagyvárosi, mint a rurális környezetben is, ezek mintázata is más és más az országok között.

Névjegy
Balkányi László
Balkányi László
Balkányi László belgyógyászként kezdte orvosi pályáját, később az orvosi tudás szerkezete kezdte érdekelni. Mára olyan mennyiségű tudás halmozódott fel, hogy szinte kezelhetetlen, a hatalmas mennyiségű ismeret pedig nagymértékű specializációt igényel. A különböző szakorvosok mára már nem is feltétlenül értenek meg egy másik szakorvos által írt tudományos cikket. Ennek a problémának a megértését kezdte kutatni, immár húsz éve foglalkozik orvosi informatikával.
Tudományos minősítést a Leideni Egyetemen szerzett, majd részt vett európai szabványok fejlesztésében. Magyarország mellett tizennégy további országban vett részt különböző országos szintű és nemzetközi egészségügyi rendszerek fejlesztésében, dolgozott az azóta megszűnt Haynal Imre Egyetem Orvosi Informatika tanszékén, amelyet néhány évig vezetett is.
2006 és 2018 között dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC) mint tudásmérnök (knowledge manager). Itt különböző szakmák kommunikációját segítette, azaz azt, hogy a kutatók hatékonyan megtalálják más tudományágak számukra releváns tudását, és hogy a sajátjukét is meg tudják osztani. Ennek eléréséhez különböző módszertanokat dolgoztak ki, szoftvereket fejlesztettek. Munkatársaival együtt Balkányi felelt az ECDC intézeti könyvtáráért és a belső kommunikációért is. Az ECDC-nél töltött utolsó éveiben a Tudásszolgáltatások és Belső Kommunikáció Osztályt vezette.
XS
SM
MD
LG