"Még éjszaka is 20-30 mentőautó áll sorban a CT-vizsgálatokat végző kórházaknál” – mondta az uráli Permben dolgozó Artyom Boriszkin mentős a Current Time-nak, a Szabad Európa/Szabadság Rádió és az Amerika Hangja közös orosz nyelvű műsorának.
Boriszkin szerint emiatt a veszteglő járművek nem tudnak más betegeket összeszedni.
Hosszú órákat várnak a mentőkre és ez még nem garancia a kórházi ellátásra
A szibériai Omszkban a családneve elhallgatását kérő nő, Marina mesélt arról, mi történt az édesanyjával, akinek 40 fokos láza lett. (Marina azért akart anonim maradni, mert szerinte "a kormány nem akarja hallani az igazságot, bajod lehet belőle, ha elmondod”).
Mint mesélte, délután hívtak mentőt az édesanyjához, de az csak hajnali kettőre érkezett meg. „A mentők reggel 9-ig álltak sorban a CT-vizsgáló előtt. Hat óra alatt 20-ból 10 mentővel végeztek”. Reggel a mentőt visszaküldték a mentőállomásra, mert véget ért a személyzet munkaideje. Anyát és lányát ekkor egy másik csapat vitte át egy másik kórházba a CT-re.
A betegnél végül tüdőgyulladást állapítottak meg, de hazaküldték, mert nem volt elég kiterjedt a fertőzés.
„A lelet szerint 13 százalékban volt fertőzött anyám tüdeje. A mentőorvos azt mondta 30 százalék alatt egyetlen kórház sem fogadja be. Csak azokkal foglalkoznak, akik fulladoznak” – mondta Marina a Szabad Európa orosz szerkesztőségének.
A szintén omszki Jurij Kuznyecov arról szá molt be, hogy 54 éves édesanyjának vírusellenes gyógyszert adtak és hazaküldték. Később azonban 40 fok fölé szökött a beteg láza, nekik hat órát kellett várniuk a mentőre.
„A kórházainkban közömbösek a Covid-19 korai tüneteit mutató betegekkel szemben. A dolgozók próbálnak segíteni, de arra kényszeríti őket a helyzet, hogy hazaküldjék az embereket, mert megteltek a kórházak” – mondta.
Lejla Latipova baskír újságíró a Twitteren írt arról, hogy négy órán át vártak a mentőre, hogy kórházba vigyék egyik rokonát. „A régió összes kórháza megtelt, még akkor sem lehet tesztet csináltatni, ha az embernek tünetei vannak. A hivatalos fertőzési szám pedig nemrég napi 60 fölé emelkedett” – írta bejegyzésében.
Kérdőjeles statisztika
Más európai országokhoz hasonlóan az orosz statisztika szerint is durván megugrott a fertőzöttek száma. Az adatok – melyek hitelességét megkérdőjelezték – több mint 14 ezer napi fertőzést említenek október közepén. Az egy hónappal korábbi mutató ennek körülbelül egyharmada volt. Október 15-én 286 halálesetet regisztráltak – ilyen magas számra tavasz óta nem volt példa.
Alekszej Raksa népességkutatót júliusban elbocsájtották az állami statisztikai intézettől, mert megkérdőjelezte a járványról közölt hivatalos számokat. Ő azt mondja, hogy a kormány aláásta a saját szavahihetőségét, mert a tavaszi első hullám idején masszívan alulbecsült adatokat adott ki.
„Két nap egymás után ugyanazokat a számokat adták ki. Krasznojarszkban például félnek túllépni a napi 100 új fertőzésen, úgyhogy az adatok pontosan 100-ról szólnak.”
Kételkedik a hivatalos adatokban Artyom Boriszkin mentős is. „A statisztika szerint a legtöbb beteg csak enyhe tüneteket észlel. Tehát ha naponta van 60 súlyos esetünk, akkor a valóságban összesen 180-300 eset lehet. De a számok csak 80-at említenek. Ez pedig kérdéseket vet fel.”
Rosszabb, mint tavasszal
„Most sokkal rosszabb a helyzet, mint májusban és júniusban. Nagyon sok a beteg, nincs elég kórházi ágy, sok a munka és a betegek rosszabbul vannak, mint korábban” – mondta Darija Szavocskina, az egyik permi kórház nővére.
Közben Szergej Markov, a Kremlhez közel álló politológus a kórházi ágyból ír arról, hogyan birkózik meg súlyos Covid-19 betegségével.
Markovot egy jól felszerelt, de „túlzsúfolt” kórházban kezelik. „Teljesen világos, hogy ismét tetőzik a járvány. Sokban rosszabb a helyzet, mint tavasszal. Mindenki számított a második hullámra, de az gyorsabban jött és erősebb, mint gondoltuk” – írta.
Szergej Markov szerint ugyanakkor a kormány képes elegendő kórházi ágyat biztosítani, így „nem áll fenn a veszély, hogy lebénulna az egészségügyi rendszer és nincs ok általános karantén bevezetésére”.
Jekatyerina Roscsina, a moszkvai Filatov Kórház nővére is azt mondja, hogy bár napról napra nő a betegek száma, van elég kórházi ágy.
„A járvány október elején tetőzött. Eléggé tele vagyunk, de boldogulunk. Most is 69 beteg van az osztályunkon, mint tavasszal. Nyáron csak ötvenen voltak, ami nagyon jó volt”.
Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter október elején elismerte, hogy „Moszkva a második hullám első csapását éli át”, de hangsúlyozta, hogy „kezelhető a helyzet”.
Az RNC Pharma cég és az Orvosok Munkában nevű szervezetnek az orosz egészségügyi dolgozók körében végzett szeptemberi felmérése azonban mást sugall.
Moszkvában és Szentpéterváron a válaszadók mindössze 19 százaléka mondta azt, hogy körzetük szerintük „teljesen felkészülten” várta a második hullámot. Oroszország többi részén pedig csak 8 százalék gondolta így.
Országos szinten a megkérdezettek 24 százaléka szerint térségük nem volt elég felkészült és „csak előírások vannak”.
33 százalék érzékelte úgy, hogy „egyáltalán nincsenek felkészülve” és kritikus helyzetben, kockázatos módon a „frontvonalba küldik az orvosokat.
Robert Coalson írásának elkészítésében Lika Kedrinszkaja, a Szabad Európa szibériai irodája és Tyimofej Rozsanszkij, a Current Time munkatársa segédkezett.
