Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

“Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”: fékek és ellensúlyok I. rész


A fékek és ellensúlyok rendszerében fontos pozíciók idővonala, kiemelve a nem sokkal a 2022-es választás után lejáró mandátumokat.

Orbán Viktor címben szereplő mondatát valószínűleg akkor sem éri el az ellenzék, ha esetleg 2022-ben nyer. Mivel nem lesz kétharmados többségük, nem tudnak majd hozzányúlni azokhoz az intézményekhez, melyeket most mind a Fidesz által kinevezettek vezetnek. Megnéztük, meddig.

Nemrég írtuk meg, hogy az NMHH elnöke, aki egyben a médiapiacot, így a magyar demokratikus nyilvánosságot is szabályozó és ellenőrző Médiatanács elnöke is, várhatóan még a 2022 augusztusában lejáró mandátumának vége előtt lemond. Így a Fidesz még a választások előtt ki tudja nevezni Karas Monika utódját - újabb kilenc évre.

A Médiatanács az egyik azon intézmények közül, melyeket “fékeknek és ellensúlyoknak” nevezhetünk, mert autonómiájuk és jogosultságaik révén korlátozhatják a végrehajtó hatalom, a kormány működését. Persze csak akkor, ha vezetőik szerepfelfogása nem olyan, mint a Fidesz-kétharmad által megválasztott köztársasági elnöké, Schmitt Pálé volt: „Én nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”.

Sikerült neki: a magyar demokrácia történetének egyetlen olyan elnöke volt, aki egy, aláírására váró törvényt sem küldött vissza a parlamentnek újratárgyalásra, sem az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra.

Orbán Viktor tíz éve kormányoz – három évet leszámítva kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött. Így a hatalmát korlátozó intézmények élén érthetően már csak olyan emberek állnak, akiket a Fidesz nevezett ki. Bár többük egyenesen a párt politikusából, képviselőjéből lett egy független intézmény vezetője, természetesen nem mindegyikük szerepfelfogása olyan, mint a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pálé volt.

A korábbi miniszter Stumpf István például alkotmánybíróként sokszor ítélt alkotmányellenesnek kinevezői által meghozott törvényeket, de azért a főügyésztől kezdve (akinek bűnüldözői tevékenységét rendszeresen nemzetközi kritika is éri) az Állami Számvevőszék elnökéig legtöbbjük nem nagyon teszi próbára kinevezőik türelmét.

De ebben nem bízhat egy 2022-ben nyertes ellenzéki kormány. Ezért megnéztük, mennyi ideig kellene együtt élniük a Fidesz kinevezettjeivel, milyen fékekre számíthatnak ők. Már ha nyernek természetesen.

Parlamenti kétharmaddal hosszú távra bebetonozott pozíciók

Ezeknek az intézményeknek a vezetőit jellemzően a parlamenti képviselők kétharmadával kell megválasztani (nem teszünk különbséget az összes, vagy csak a szavazáskor jelen lévő képviselők kétharmada között). Így ha csak abszolút, nem kétharmados többséget szerez majd a mostani ellenzék, a két oldal egyezkedni kénytelen e posztok betöltőiről. De, ahogy látható a fenti ábrán, ez az egyezkedési kényszer nem nagyon fenyegeti a Fideszt.

Köztársasági elnök

Áder János második kinevezését információink szerint a jelölési folyamat legelső lehetséges napján elindította a Fidesz, pont azért, hogy még a 2022-es választások előtt lejárjon ötéves mandátuma. Ez 2022. márciusában lesz esedékes (2017. március 13-án választották meg). Így utódját (Ádert már nem lehet újraválasztani) még a mostani többség szavazhatja meg. A parlamenti választás időpontját így még Áder János fogja kiírni (vélhetően 2022. április-májusra), de már utódja fogja azt értékelni.

A Kúria elnöke

Darák Péter mandátuma 2020 végén jár le. A napokban kilenc évre megválasztott utódja Varga Zs. András, akinek semmilyen bírói tapasztalata nincs, és kinevezése miatt több lépcsőben törvényt módosított a parlamenti többség.

Az Országos Bírói Hivatal elnöke

Senyei György Barnát 2019. december 10-én választotta meg kilenc évre a parlament.

Legfőbb ügyész

Polt Péter 2019. novembertől újabb kilenc évre tölti be a pozíciót. Utódja megválasztásához kétharmad kell, és amíg nem sikeres a választás, addig Polt Péter a legfőbb ügyész. Eséllyel tehát addig, amíg nyugdíjba nem akar menni.

Médiatanács

A négy tagot 2019 decemberében választotta meg a parlament, mandátumuk 2028-ig tart.

Az alapvető jogok biztosa (ombudsman)

Kozma Ákost 2019. júliusában nevezte ki a parlament hat évre, tehát 2025-ig.

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma

Kilenc éves mandátumukat tavaly, 2019. novemberében nyerték el.

Bár a parlamentnek nincs szerepe a megválasztásukban, de itt szerepeltetünk két olyan intézményt, mely komolyan korlátozhatja egy kormány mozgásterét. Főleg a Magyar Nemzeti Bank ilyen, melynek elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Matolcsy György 2019. március 4-től tölti második ciklusát a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, így van még idő eldönteni, hogy a Fidesz által állított majdani államfő kinevezi-e 2025-ben az esetlegesen ellenzéki miniszterelnök jelöltjét.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökét is a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára hat évre. 2020. április 15-től ő Rigó Csaba Balázs.

Szerepfelfogások

Kövér László: „... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik"
„Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.”
"Korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?”
Orbán Viktor: "Az embereknek nem arra van szükségük, hogy a jó dolgokat elrontsa az ellenzék”
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Index tudósítása szerint 2019. október 22-én: “A fékek és egyensúlyok rendszere ... egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.”

Nem sokkal a 2022-es választás után lejáró mandátumok

Néhány olyan pozíció van, melynél a Fidesz vezetőinek fejében megfordulhat, hogy az esetleg kormányra kerülő ellenzék lecserélheti az általa kinevezetteket. Így akár az is elképzelhető, hogy ezek az emberek lemondanak a mandátumukról 2022 tavasza előtt.

Ilyen az Állami Számvevőszék elnökének pozíciója. Domokos Lászlót 2010. július 5-i hatállyal választották meg 12 évre, vagyis éppen a választások után járna le a mandátuma. Kétharmad kell az újraválasztásához.

Korábban írtunk az NMMH, egyben a Médiatanács elnökének 2022. augusztus 18-án lejáró kilenc éves mandátumáról. Információink szerint Karas Monika ezt megelőzően le fog mondani.

A kulcsszereplő a következő kormány törvénykezési mozgásterének meghatározásában az Alkotmánybíróság. A testület mind a 14 mostani tagját már a Fidesz-parlament választotta meg. Igaz, volt egy olyan időszak, 2016-ban, amikor nem volt meg a kormánypárt(ok) kétharmada, ekkor az LMP adta a hiányzó voksokat.

Viszont a testület négy tagját még 2011. szeptember 1-től helyezte hivatalába a parlament, az ő mandátumuk tehát 2023 augusztusában lejár. Ők Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária.

Viszont még ha az ő pótlásukba bele is tud szólni majd a mostani ellenzék, a Fidesz által kinevezett bírák kényelmes többsége akkor is megmarad.

Más a helyzet a Nemzeti Választási Bizottság tagjaival. Közülük a parlament által kilenc évre választott hét tag mandátuma 2022. szeptemberében jár le, mert 2013-ban választották meg őket. Köztük ráadásul többen is idősebbek, információink szerint aggódnak a COVID-járvány miatt is, tehát nem elképzelhetetlen az ő idő előtti lemondásuk.

És végül: mivel nem vezettük be az eurót, és Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek nincs is szándékában elveszíteni azt a gazdaságpolitikai mozgásteret, amit a forint léte jelent, továbbra is fontos intézmény a Monetáris Tanács.

Ennek a nem az MNB által delegált tagjait egyszerű többséggel választja a parlament. Jelenleg a testületnek öt “külsős” tagja van, hatéves mandátummal. Közülük Kardkovács Kolos (mandátuma lejár 2022. szeptemberében), Kocziszky György (2023. április) és Parragh Bianka (2023. március) utóda lehet már a mostani ellenzék által kinevezett, de az MNB mostani vezetésének többsége akkor is meglesz. Persze, ahogy ezt Gyurcsány Ferenc tette a Járai Zsigmond-féle Monetáris Tanáccsal, az új parlament fel is duzzaszthatja a testületet, hogy többségbe kerüljenek az általuk kinevezettek.

De erről, vagyis hogy esetleges győzelme esetén milyen jogi lehetőségei lehetnek az ellenzéknek a saját kormányzásának “fékeivel és ellensúlyaival”, következő cikkünkben írunk.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG