Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mandátuma vége előtt távozhat a Médiatanács elnöke


Kövér László házelnök gratulál Karas Monikának, a Médiatanács megválasztott elnökének az eskütétel után az Országgyűlés plenáris ülésén 2013-ban.

Információink szerint lehetséges, hogy a magyar távközlési és médiapiac szabályozó és ellenőrző hatóságának vezetője nem tölti ki mandátumát. Lemondása esetén az utódját még a választások előtt kilenc évre nevezhetné ki a jelenlegi parlament. Karas Monika cáfolja értesülésünket.

Több kormányközeli forrásunk megerősítette, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetője, aki egyben a szervezet Médiatanácsának elnöke is, még mandátumának lejárta előtt lemond. Ha ez megtörténik, akkor Karas Monika utódját még a 2022-es parlamenti választás előtt meg tudja választani a fideszes parlamenti többség kilenc évre. Karas Monika mandátuma 2022. augusztusában, pár hónappal az országgyűlési választás után jár le.

Az elnököt a törvény szerint nem lehet újraválasztani.

Fontosak a parlamenti arányok

Az NMHH elnökét a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A kinevezéssel az elnök automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé is válik, ahhoz azonban, hogy ezt a tisztséget megkaphassa, a parlament kétharmados többsége szükséges.

Karas Monika a 2013 áprilisában elhunyt Szalay Annamária utódja, az Országgyűlés 2013. szeptember 9-én 248 szavazattal kilenc évre választotta meg az NMHH Médiatanácsának elnökévé.

A Médiatanács az NMHH önálló hatáskörű szerve, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja, a médiapiac szabályozó hatósága. Elnökét és négy tagját az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, kilenc évre választja meg.

Így jön ki a kétharmad a jelölőbizottságban

Mttv. 124. § (3) A Médiatanács tagjaira …az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.

(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

Karas Monikát 2013-ban és a Médiatanács tagjait 2010-ben, majd 2019-ben kizárólag kormánypárti szavazatokkal választották meg. A Médiatanács tagjai rajta kívül tavaly óta Budai László, Hankiss Ágnes, Meszleny László és Szadai Károly.

Mielőtt a Médiatanács tagjainak mandátuma lejárt volna, 2019 szeptemberében az ellenzék egységesen próbált tagokat jelölni a Médiatanácsba. Ez nem sikerült, mert a Fidesz a tanács tagjait jelölő eseti bizottság működését - lényegében obstrukcióval -megakadályozta, így az dolga végezetlenül feloszlott. A Fidesz ugyanis nem állított jelölteket, a kormánypárti delegáltak szavazatai nélkül a jelölőbizottság pedig nem tudott jelölteket állítani.

A Médiatanács és a médiapluralizmus

A Médiatanács a magyar médiapiacot, vagyis a magyar nyilvánosságot szabályozó szerv, ami így alapvetően meghatározza a magyar demokrácia működését. Dönt frekvenciák kiosztásáról, illetve médiumok elnémításáról, médiavállalatok akár több száz millió forintos bírságolásáról, médiapiaci befektetéseket akadályozhat meg.

A jelenleg csak a kormánypárt által jelölt tagokból álló Médiatanács hatóságként is működik, és ellenőrzi a 2020-ban 85 milliárd, jövőre már majdnem 100 milliárd forint közpénzből gazdálkodó állami média (Magyar Televízió, Rádió és Magyar Távirati Iroda) működését, azáltal, hogy ő felügyeli a munkavállalókat foglalkoztató és a műsorgyártói szerződéseket megkötő MTVA-t. (Az ellenzéki pártok jelölte tagokkal is működő Közszolgálati Közalapítványnak csak az elvileg az MTVA felé megrendelőként föllépő Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ellenőrzésére van jogosítványa, de ez, a korábban önálló közmédiumokat egyesítő szervezet valós hatáskör és pénz nélkül működik.)

A Karas Monika vezette hatóság nem indított vizsgálatot arról, hogy a több száz médiumot tulajdonló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejötte nem járt-e túlzott médiapiaci koncentrációval és a média sokszínűségének csökkenésével. A szervezet ugyanakkor a médiakoncentrációra hivatkozva akadályozta meg korábban, hogy az RTL Magyarország 30 százalékos tulajdonrészt vásároljon a 24.hu-t kiadó Central Digitális Média Kft.-ben.

Az NMHH nem egyszer az adatvédelmi biztos hivatala által jogszerűtlennek minősítve tagadta meg közérdekű adatok kiadását. A magyar távközlési piacot is felügyelő NMHH elnökének rendeletalkotási joga is van.

Az NMMH elnöke tavaly augusztus óta a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékát, azaz havi 4 millió forintot keres havonta, amihez jön még 400 ezer a Médiatanács elnöki tisztsége után.

Hosszú mandátum

A „fékek és ellensúlyok” fontos intézményei esetében a szakirodalom szerint helyes, mert nagyobb döntési autonómiát eredményez, ha vezetőinek, illetve tagjainak hosszabb, a parlamenti cikluson túlnyúló idejű mandátuma van. Ugyanakkor a 9 év a nyugati médiaszabályozási rendszerekben ritka, bár nem számít példátlan hosszúságúnak. (Hasonlóan szokatlanul hosszú az Alkotmánybíróság tagjainak 12 éves mandátuma is, amelyet szintén a Fidesz-kétharmad hosszabbított meg ennyire.)

Forrásaink a jelenlegi elnököt „konfliktuskerülő alkatként” jellemezték, aki így nem biztos, hogy bírná az esetleges kormányváltás után várható politikai nyomást. Emlékeztetnek arra, hogy a Médiatanács jogelődje, az ORTT egykori fideszes vezetője, Körmendy-Ékes Judit is lemondott posztjáról, miután az ügyvéd férje ellen - a még a Horn-kormány alatt indított - rendőrségi eljárás a 2002-es kormányváltás után jogerős bírósági – felfüggesztett - elmarasztalással zárult.

A Fidesz a mostani személycserével tehát „biztonsági játékot” is játszana, és Karas Monika utódjaként „ütésálló” személyt keresnének. De a cserét alapvetően egyszerű politikai logika magyarázhatja: a 9 éves kinevezéssel elkerülhető, hogy a kétharmad illetve esetleg a kormánytöbbség 2022-es elvesztésével a mostani ellenzék szerephez jusson a médiafelügyelet vezetőjének megválasztásában.

Karas Monika, az NMHH elnöke megkeresésünkre annyit válaszolt, hogy „a köztársasági elnök úr által átadott kinevezési okmányomban az szerepel, hogy a mandátumom 2022. augusztus 18-ig tart.”

Névjegy

A kritikusai szerint is kiváló médiajogász Karas Monika az 1990-es években a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosaként, majd vezérigazgató helyetteseként dolgozott, ügyvédként pedig sok kiadót és médiaszolgáltatót képviselt. Így Csurka István (MIÉP) Magyar Fórumát évekig, a Hír TV-t és a Lánchíd Rádiót, de képviselte Habony Árpádot (sikertelenül próbálkozva a kormányzati kommunikáció meghatározó embere nem-közszereplői státuszának elfogadtatásával) és Rogán Antalt is.

2005-ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja kft jogi képviselőjeként megnyerte az Orbán Viktor és felesége szerepével kapcsolatos pert az Élet és Irodalommal szemben. Igaz, az ÉS cikkének fő állítása cáfolatlan maradt, miszerint Orbán Viktor regnáló miniszterelnökként érdemben vett részt a céggel kapcsolatos tárgyalásokon (ezen hangzott el az ismert „ne mi nyerjük a legtöbbet” mondat), de a bíróság arra hivatkozva marasztalta el a lapot, hogy a miniszterelnök nem közgyűlésen vett részt, ahogy a lap állította.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG