Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Csúcsra járatják az atomot Ukrajnában, mert sebezhető az energiaszektor


Ukrajna, a Zmiivszka hőerőmű a harkivi régióban

Január 30-án mindössze másodszor fordult elő a történelemben, hogy egyszerre üzemelt Ukrajna tizenöt atomreaktora. Ez nem annyira eredmény volt, inkább annak a jele, hogy mennyire súlyos helyzetben van az ország energiaszektora az orosz nyomás közepette.

Csernobil óta nem ment egyszerre az összes ukrán atomreaktor. Hogy miért helyezték őket mégis üzembe egyszerre? A földgáz és a szén világpiaci árának emelkedése, az Oroszországgal fenntartott ellenséges viszony és a rövidlátó belpolitika kombinációja lehet a válasz.

Ukrajnában történelmileg az ország energiaellátásának nagy részét az atomerőművek adták, különösen télen.

Ezek mindig rendelkeztek némi tartalék kapacitással arra az esetre, ha más energiaforrások – például az ország régi széntüzelésű erőművei – hosszabb időre leállnának javítás miatt.

Most nem.

Mivel az atomerőművek teljes gőzzel működnek, Ukrajna reméli, hogy a fűtési szezon hátralévő részét jelentős mennyiségű drága gáz és szén vásárlása nélkül vészelheti át, ami még nagyobb nyomást gyakorolna az amúgy is szűkös állami költségvetésre.

Európa vehemensen fordul el tőle, de a geopolitika miatt az ukrán erőműveknek nagy szükségük van a kőszénre, viszont az energiaválság közepette ez is megdrágult
Európa vehemensen fordul el tőle, de a geopolitika miatt az ukrán erőműveknek nagy szükségük van a kőszénre, viszont az energiaválság közepette ez is megdrágult

Szerhij Djacsenko, egy kijevi székhelyű kutatócég, a Bureau of Comprehensive Analysis and Forecasting vezetője szerint a hideg időjárás enyhülésével, március végén vagy április elején az említett nyersanyagok ára fokozatosan csökkenni fog.

Mivel a hőmérséklet eddig viszonylag meleg maradt, a tél Ukrajna oldalán áll.

Oroszország azonban nem.

„Defektveszély pótkerék nélkül”

Moszkva csökkentette az Ukrajnába irányuló energiaszállítást, miközben három oldalról csapatokkal és fegyverekkel veszi körül az országot, amit Nyugaton sokan egy újabb invázió előjátékának tartanak.

Elemzők szerint bármilyen moszkvai szabotázs ismétlődő áramkimaradásokhoz vezethet Ukrajnában, ami az energiaigényes nehézipar leépülését és az ország destabilizálódását is okozhatja.

Andrian Prokip, az Ukrán Jövő Intézet energetikai elemzője jelenleg egy hosszú útra induló autóhoz hasonlítja az ukrán energiaipart, amelynek nincs pótkereke a csomagtartóban.

„Ha defektet kapsz, és nincs pótkerék, bajban leszel” – mondta.

Ukrajna a múlt hónap végén szembesült egy ilyen helyzettel, amikor műszaki problémák miatt két atomreaktort majdnem két napra le kellett kapcsolni a hálózatról.

Ahogy a múltban is rendszeresen megtette ilyen esetekben, az ország Belaruszhoz fordult rendkívüli áramimportért.

Rossz a viszony, de Kijev egy energiablokkban van Moszkvával és Minszkkel

Ukrajna továbbra is része az Oroszország és Belarusz által közösen használt villamosenergia-hálózatnak, hiány esetén hozzájuk fordulhat ellátásért.

A tartalék nukleáris kapacitás bekapcsolása körülbelül egy napot vehet igénybe.

Ez a Belarusztól és Oroszországtól való függés most komoly terhet jelent a két szomszédos országgal fennálló feszült kapcsolatok miatt. Moszkva és Minszk szoros katonai szövetségesek.

A 2020-as ellentmondásos elnökválasztás és a másként gondolkodók elleni brutális fellépés után a Lukasenka-rendszer további elszigetelődése még szorosabbra vonta a köteléket.

Oroszország jelenleg több mint százezer harcképes katonát állomásoztat Ukrajna határai közelében, több egységet – hadgyakorlatra hivatkozva – éppen Belaruszba küldtek.

Az ukrán Ukrenergo cég hivatalos honlapján a vonatkozó ütemtervben az látható, hogy 2021. november 2-án Ukrajna energiarendszere 580 MW energiát kap a szomszédos országokból
Az ukrán Ukrenergo cég hivatalos honlapján a vonatkozó ütemtervben az látható, hogy 2021. november 2-án Ukrajna energiarendszere 580 MW energiát kap a szomszédos országokból

Hírszerzési információkra hivatkozva amerikai tisztviselők azt állítják, hogy Oroszország egy lehetséges új ukrajnai inváziót tervez, nyolc évvel azután, hogy elfoglalta a Krímet és szeparatizmust szított keleten, ahol a még mindig tartó háború miatt 2014 óta több mint 13.000 ember vesztette életét.

Oroszország – az energiaválság közepette – októberben lemondott egy villamosenergia-aukciót. A lépést egyes elemzők úgy értékelték, mint kísérletet Ukrajna megszorongatására, amely épp ezen az árverésen akart áramot vásárolni.

Nincs garancia arra, hogy Belarusz vészhelyzet idején továbbra is áramot ad el Ukrajnának – mondta Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energetikai programokért felelős vezetője. Lukasenka fokozta Ukrajnával szembeni retorikáját.

Az ukrán kormány a nyilvánosság előtt enyhíteni próbálta az energiaválságról szóló értékeléseket, ahogy a közelgő invázió fenyegetését is.

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács január 25-i ülését követően Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnök-helyettese, Rosztyiszlav Surma azt mondta, hogy az energiaipar jelenlegi állapota „teljesen stabil és teljesen ellenőrzés alatt ”.

Nincs pénz, nincs szén

Ukrajna 2014 óta átlagos áramszükségletének mintegy harminc-negyven százalékát szénből fedezi.

Ez az arány idén télen 24 százalékra esett vissza a szénhiány miatt, amely egyes elemzők szerint az ország saját hibájából következett be, és ami miatt most nagyobb szükség van az atomerőművekre.

Omelcsenko szerint az ukrán kormány tavaly korlátozta a villamosenergia-árakat, ami csökkentette a magas költségű szénerőművek bevételeit és korlátozta lehetőségüket, hogy a téli szezon előtt felhalmozzák a piszkosnak számító fűtőanyagot.

Eközben a földgáz ára Európában a szűkös kínálat közepette emelkedni kezdett, azzal párhuzamosan, hogy a gazdaságok a pandémia okozta leállást követően 2021-ben újra felpörögtek. Mindez az egész kontinensen arra késztette az erőműveket, hogy felhalmozzák az olcsóbb alternatívának számító szenet.

Ez viszont a szén árát is felfelé hajtotta. A helyzetet tovább rontotta, hogy Oroszország novemberben leállította az Ukrajnába irányuló szénexportot, ami arra kényszerítette Ukrajnát, hogy a tengerentúlról importáljon rendkívül magas áron.

Ukrajna szénhiánya miatt tizenkilenc hőerőműegységet kellett ideiglenesen leállítani a télen. A hiány arra kényszerítheti az országot, hogy több villamos energiát termeljen gázból, különösen ha néhány atomerőműnek hosszabb időre le kell állnia.

Európai kapcsolat

Még ebben a hónapban Ukrajna legalább három napra ideiglenesen lekapcsolja villamosenergia-rendszerét az Oroszországgal és Belarusszal közös hálózatról, hogy tesztelje az európai hálózathoz való jövőbeli csatlakozást.

Ukrajna azt tervezi, hogy jövőre teljes mértékben átáll az európai villamosenergia-hálózatra, ami része annak az erőfeszítésnek, hogy gazdaságát integrálja az Európai Unió országaihoz és csökkentse Oroszországtól való függőségét.

Prokip szerint ez rövid távon veszélyt jelent az ország számára.

„Fennáll a veszélye, hogy Oroszország megpróbálja elhalasztani a visszakapcsolódást vagy esetleg megtagadja. Ebben az esetben Ukrajna energiarendszerének importlehetőség nélkül kellene működnie” – mondta.

A közelmúltban Belaruszból beszerzett villamosenergia-import egy nagy atomreaktor termelésének felelt meg – mondta.

Ukrajna a jövőben át akar állni az európai energiahálózatra
Ukrajna a jövőben át akar állni az európai energiahálózatra

Viszont az a félelem, hogy Oroszország nem szállítana egy, a keleti Luhanszk tartomány ukrán kormány által ellenőrzött részén található hőerőműnek, egyelőre nem vált valóra.

A luhanszki erőmű általában szénnel működik, amelyet csak vasúton lehet szállítani a tartománynak azon a részén keresztül, amelyet az Oroszország által támogatott erők ellenőriznek. Az erőmű az ukrán kormány által ellenőrzött területről érkező drágább földgázzal is működhet.

Egyes elemzők szerint Oroszország megtagadhatja a szénszállítást az erőműbe, hogy így szorítsa meg Ukrajnát.

Oroszország januárban annyi szenet küldött, amennyi még egy hónapig működteti az erőművet.

Drága gáz

Ukrajna évente mintegy harmincmilliárd köbméter földgázt fogyaszt, nagyrészt fűtési és ipari célokra, bár egy kis részét villamosenergia-termelésre is felhasználja.

Az ország a teljes földgázszükségletének mintegy kétharmadát termeli ki, a többit importálja.

A szénnel ellentétben Ukrajna jelentős földgázkészleteket halmozott fel a 2021–2022-es fűtési szezonra.

Ennek ellenére arra kényszerülhet, hogy többet vásároljon, ha hosszú hideghullám és a szénimport hiánya, valamint műszaki problémák vagy szabotázs miatt áramhiány lépne fel – mondták elemzők.

Áramhiány esetén Ukrajna a gáztartalékaiból további villamos energiát tud előállítani.

Az ország azonban reméli, hogy ezen a télen nem kell még jobban a pénztárcájába nyúlnia a földgázért, mivel az árak rekordmagasságban mozognak.

Elemzők szerint a jelenlegi árak alapján további egymilliárd dollárnál kerülne többe extra egymilliárd köbméter importálása.

Az orosz haderők határ menti felvonultatása felhajtotta Ukrajna hitelfelvételi költségeit és gyakorlatilag elzárta a kötvénypiacoktól, ami megnehezítette a kiadások finanszírozását.

Ha az ország március végéig kibírja földgázimport nélkül, és nem lesz nagyobb katonai offenzíva, akkor megkönnyebbülhet, mondta Prokip.

Addigra a hazai földgázigény a hazai termelés szintjére csökken – tette hozzá.

Szöveg: Jevhen Szolonijna, Kijev és Todd Prince Washington.
XS
SM
MD
LG