Jeppe Kofod dán külügyminiszter csütörtökön kijelentette: azt várja, hogy Dánia csatlakozik az Európai Unió közös védelmi politikájához, miután a szavazók kétharmada támogatta, hogy az uniós ország hagyja maga mögött a harmincéves távolmaradási záradékot.
„Egy sor formális lépésre van szükség ahhoz, hogy Dániát bevegyék” a védelmi megállapodásba, beleértve a népszavazás eredményének nemzeti parlamenti jóváhagyását – közölte Kofod, aki arra számít, hogy Dánia július 1-jétől csatlakozhat.
A dán statisztikai hivatal adatai szerint a szavazatok száz százalékának összeszámlálása után 66,9 százalék voksolt a kimaradás (opt out) feladása mellett, míg 33,1 százalék volt ellene. A szavazási részvétel 65,76 százalékos volt.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, az eredmény „egyértelmű jelzést” ad Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A népszavazás a két másik skandináv ország, Svédország és Finnország NATO-csatlakozási döntését követte.
A harminctagú védelmi szövetség alapító tagja, Dánia csatlakozása az EU védelmi politikájához viszonylag szerény hatással lesz Európa biztonsági architektúrájára, különösen Svédország és Finnország történelmi döntéséhez képest.
Szakértők szerint azonban mindkét lépés ugyanazokat az aggodalmakat tükrözi, és erősítheti a katonai együttműködést az ukrajnai háborútól döbbent kontinensen.
A kimaradás (opt out) feladásának az lesz a legfontosabb eredménye, hogy a dán tisztviselők a teremben maradhatnak, amikor uniós kollégáik a védelmi témákról vitatkoznak, és a dán erők részt vehetnek az unió katonai műveleteiben, például Afrikában vagy Bosznia-Hercegovinában.
Kofod „jó és fontos lépésnek” nevezte a népszavazást.
„Az európai kohézió a legjobb válasz, amit ebben a helyzetben adhatunk” – fogalmazott közleményében.