A tálibok szülőhelyeként ismert dél-afganisztáni Kandahár de facto fővárossá vált a militáns csoport uralma alatt. Az ok: a városban tartózkodó tálib vezető egyre inkább saját kezében koncentrálja a hatalmat.
Az Afganisztán déli részén fekvő Kandahár a tálib mozgalom történelmi bölcsője és politikai bázisa. Most úgy tűnik, hogy az ország második legnagyobb városa de facto fővárossá is válik a militáns csoport uralma alatt.
A közelmúltban Kabulból Kandahárba helyeztek át több tisztviselőt. A tálibok legfőbb vezetője, Hajbatulla Ahundzada molla a városban él, csak ritkán hagyja el a dél-afganisztáni pastu pátriát.
Szakértők szerint Ahundzada döntése, miszerint két tálib szóvivő irodáját Kandahárba helyezi át, része a hatalom megszilárdítására irányuló erőfeszítéseknek. A lépésre akkor kerül sor, amikor egyre többet hallani a Kabulban székelő kulcsfontosságú tálib miniszterek és az Ahundzada által vezetett, nagyhatalmú kandahári imámok csoportja közötti belharcról.
„Úgy tűnik, hogy a politikai hatalom Kabulból Kandahárba kerül át – mondta a Szabad Európához tartozó Azadi Rádiónak Szami Júszafzai veterán afgán újságíró és kommentátor, aki a tálibok kilencvenes évekbeli megjelenése óta nyomon követi mozgalmat. – Ahundzada egy párhuzamos közigazgatást hoz létre a kabuli mellett.”
Az elmúlt hónapokban magas rangú tálib tisztviselők kritizálták Ahundzadát, azzal vádolva, hogy kisajátítja a hatalmat és befolyáshoz juttatja az ultrakonzervatív imámokat, akik osztják szélsőséges nézeteit.
Ahundzada elnyomó politikája elidegenítette az afgánokat és nemzetközileg elszigetelte a tálibok el nem ismert kormányát. Vezetése alatt a tálibok súlyosan korlátozták a nők jogait, megszüntették a szabad sajtót, és emberi jogi visszaéléseket követtek el.
Mindenhová hozzá hű, lojális embereket nevez ki
Ahundzada keményvonalas vallási vezető és korábbi főbíró. A tálibok klerikális rendszerében minden fontos kérdésben ő mondja ki a végső szót.
Miután a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, miniszterek vitték a tálib kormány napi ügyeit. Az elmúlt hónapokban azonban Ahundzada igyekezett ellenőrzése alá vonni az államügyek intézését – mondta Júszafzai.
„Most már részt vesz a kerületi parancsnokok, az adminisztrátorok és a különböző kormányhivatalok igazgatóinak kinevezésében is – mondta Júszafzai az Azadi Rádiónak. – Mindenhová hozzá lojális embereket nevez ki.”
Abdul Matín Káni, az Információs és Kulturális Minisztérium szóvivője szerint Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok fő szóvivője április 6-án Kabulból Kandahárba helyezte át irodáját.
Innamullah Szamangani, a kormány másik fontos szóvivője és a tálibok média- és információs központjának vezetője szintén nemrég került át Kandahárba.
Kandahár történelmileg fontos politikai központ, rövid ideig az 1747-ben alapított Afganisztán fővárosa volt. Az országot a monarchia 1973-as megdöntéséig uraló királyok közül sokan a tágabb értelemben vett Kandahár régióból származtak.
A tálibok Kandahárban először a kilencvenes évek közepén kitört afganisztáni polgárháború idején bukkantak fel . Alapítójuk, Mohamed Omar molla még azután is Kandahárt tartotta de facto fővárosának, hogy a tálibok 1996-ban elfoglalták Kabult. A keményvonalas iszlamista csoportot az Egyesült Államok vezette invázió 2001-ben kiszorította a hatalomból.
Andrew Watkins, az Egyesült Államok Békeintézete – amely egy másik washingtoni agytröszt – vezető Afganisztán-szakértője szerint Mudzsáhid áthelyezése az egyik legnyilvánvalóbb jele annak a tendenciának, amelyben Ahundzada a jelek szerint erősíti befolyását.
Watkins szerint Ahundzada a „nyilvános üzenetek” feletti ellenőrzést akarja, ami szerinte „már régóta prioritás a tálibok számára”.
A tálibok tagadták, hogy a magas rangú tisztviselők Kandahárba való áthelyezéséről szóló döntés egy hatalmi harc része lenne.
Mudzsáhid elmondta, hogy irodájának egy része azért költözött Kandahárba, hogy közelebbről tudósíthasson a tálib vezető találkozóiról és egyéb tevékenységeiről. „A mostani lépés nem egyenlő a főváros Kandahárba való áthelyezésével” – mondta Mudzsáhid az Azadi Rádiónak.
A megfigyelőket azonban ez nem győzte meg.
„A tálibokon belül vannak olyan frakciók, amelyek több hatalmat akarnak – mondta Tariq Farhadi Európában élő afgán politikai elemző az Azadi Rádiónak. – Ez összességében aggasztó képet fest a tálibok jövőjéről.”
