Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé


Alufelnik egy regensdorfi hulladékkezelő telepen (képünk illusztráció)
Alufelnik egy regensdorfi hulladékkezelő telepen (képünk illusztráció)

Azt ígérte a Mol, hogy a lakosság semmit nem fog érzékelni a koncessziós rendszerből, pedig sokkal bonyolultabb lett megszabadulni a hulladéktól. A fémhulladékkal foglalkozó telephelyek egy része nem nyitott ki, ezzel is tiltakoznak az új rendszer ellen. A SPAR-ban megszüntették az aludobozok visszaváltását.

Hatalmas változást hozott az új hulladékrendszer elindulása Magyarországon. Július 1-jétől csak a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. (Mol) által erre a célra létrehozott MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó, a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot.

A MOHU-nak kell gondoskodnia a hulladék kezeléséről, illetve hasznosításáról és ártalmatlanításáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Mol cége irányítja a hazai hulladékpiac jelentős, jövedelemmel bíró részét, az olajcég leányvállalata dönti el, hogy kivel és mennyiért akar együtt dolgozni.

Tüntetnek a fémesek

Az eddigi cégek ugyanis nem működhetnek szabadon többé a koncesszió alá tartozó anyagáramok esetében, csak a MOHU alvállalkozói – ahogy ők fogalmaztak kiszolgáltatott helyzetükkel kapcsolatban –, a MOL cégének bérmunkásai lehetnek.

Évtizedek alatt felépített üzletek mehetnek a kukába – ezért is tiltakoznak az új rendszer ellen.

„A demonstrációval arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a saját tulajdonához” – mondta a Szabad Európának Szlávik Mónika, a tiltakozást szervező Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke.

Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát

Szlávik Mónika itt arra céloz, hogy az új rendszerben a MOHU lényegében egyeduralkodó lesz a piacon, a koncesszió alá tartozó anyagok esetében ő határozhatja meg az átvételi árakat.

„Vagyis a lakosság nem döntheti el, hogy kinek adja el például a tulajdonában lévő, koncesszió hatálya alá tartozó fémhulladékot, azt csak a MOHU-nak vagy az alvállalkozójának értékesítheti az egész országban” – tette hozzá az egyesület elnöke.

A július 14-re tervezett demonstrációval azt is el szeretnék elérni, hogy ne legyen a koncesszió része az értékkel bíró fémhulladék.

„Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet a vállalkozás szabadságának alkotmányos jogára is. Ne lehessen egy tollvonással évtizedek alatt felépített egzisztenciákat tönkretenni” – mondta Szlávik Mónika.

Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy az akcióhoz csatlakozó cégek egy része a demonstrációig zárva tart, vagyis az általuk vezetett udvarokban (MÉH-telepeken) szünetel a fémátvétel.

Bezárt MÉH-telepek

Utóbbi egyébként is igen nehézkes lett hétfő óta. A MOHU honlapján július 3-án frissített lista szerint országos szinten 86 MÉH-telep üzemel. Ez néhány napja még sokkal kevesebb volt, de egy nagy szereplő végül beadta a derekát, és aláírt a Mol cégénél.

Az Alcufer Kft.-nek és a cégcsoporthoz tartozó MÉH Zrt.-nek 28 telephelye van, vagyis a MOHU-s lista harmadát adják. Az Alcufer a Szabad Európának azt válaszolta, hogy a MÉH Zrt. szerződött a MOHU-val, az Alcufer pedig a MÉH alvállalkozója. (Mindkét cégnek ugyanazok a tulajdonosai). Megkerestük a MÉH-et is.

Boda Gábor, általános igazgató azt válaszolta, hogy stratégiai döntés kellett hozni, ahol mérlegelni kellett a tulajdonosi cégcsoport 33 éves múltját, a közel 900 alkalmazottat, aki a cégcsoportban dolgozik.

„A munkahelyek megtartása és a partnereink kiszolgálása miatt döntöttünk úgy, hogy szerződést kötünk a MOHU Zrt-vel” – közölte a Szabad Európával Boda Gábor. Azt is hozzátette, hogy a MÉH Zrt. portfóliójában a koncesszióval érintett hulladékok nagyobb kitettséggel rendelkeznek, mint az Alcufernél, ezért szerződött a MÉH a MOHU-val.

A G7.hu szombaton arról írt, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisa szerint június 30-án még 236 vállalatnak volt engedélye fémhulladék átvételére.

Ennél azonban több helyen lehetett fémet leadni, mert egy vállalatnak több telephelye is lehet. A NAV nyilvántartásában 565 olyan telephely szerepelt június végével, amely fémkereskedelmi engedéllyel rendelkezett.

Ehhez képest a 86 telephely nem tűnik soknak, jól látható, hogy rengeteg cég választotta a bizonytalanságot, és nem szerződött le a MOHU-val. Pontosabban ha leszerződik sem lett volna jobb helyzetben, hiszen alapvető információkkal sem rendelkezhetett.

Késlekedő adóhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis a koncessziós rendszer elindulását követően, július 3-án hozta csak nyilvánosságra azt az iránymutatást, amely alapján be lehet sorolni a koncesszió hatálya alá tartozó fémeket.

Vagyis a Mol koncessziós cége azt várta el a vállalatoktól, hogy „félig vakon” szerződjenek velük: nem tudhatták előre, hogy mi lesz a NAV állásfoglalása a koncesszió alá tartozó fémek esetében.

„Azért ez egy elég mocskos dolog, hogy megvárták a koncesszió elindulását azzal, hogy értelmezzék, hogy mi esik a koncesszió hatálya alá, és mi nem” – mondta egy neve elhallgatását kérő fémkereskedő.

Kiderült, hogy a NAV sokkal szigorúbban értelmezi a törvényt, vagyis szélesebb körben sorolja a koncessziós hulladék közé a fémhulladékokat. Idetartoznak a fém konyhai eszközök, -edények, -kannák, fémbútorok, kerékpárok, fémszerszámok.

De az aludobozok, -flakonok, -hordók és egyéb, fém csomagolási hulladékok, elemek és akkumulátorok és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag is, függetlenül attól, hogy egyben vagy szétszerelve adják le. (Újdonság, hogy szétszerelt állapotban, darabokban történő leadás esetén sem lehet kikerülni a koncessziót).

Kerestük a NAV-ot, hogy miért csak július 3-án, a koncesszió elindulását követően adták ki állásfoglalásukat. Az adóhivatal válaszában csak annyit írt, hogy „várjuk a témával kapcsolatban érdemi kérdéseit”.

Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában

Megszűntek az automaták

Egy olvasói fotó szerint a SPAR üzletekben sem lehet már július 3-tól visszaváltani az aludobozokat, miután az üzletlánc úgy döntött, hogy leállítják a visszaváltó automatákat. A SPAR honlapján található információk szerint a Returpack nevű cég üzemeltette az automatákat.

Figyelmeztető tábla egy üzletben
Figyelmeztető tábla egy üzletben

2010 óta mintegy harminc ilyen gépet helyeztek üzembe. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve fogyatékossággal élő és rászoruló gyermekek nyári táborozását támogathatták az üzletlánc vásárlói az aludobozok visszaváltásával.

Június 30-tól ezek az automaták nem működhetnek a koncessziós rendszert megalapozó jogszabályváltozások miatt.

Ha valaki mégis úgy dönt, hogy megpróbál egy MÉH-telepen, legális körülmények között megszabadulni a háztartásában felgyülemlett fémhulladéktól, jobb, ha felkészül.

Nem lehet csak úgy odaállítani. Előtte ugyanis szortírozni kell a különböző típusú anyagokat, majd a hulladékudvarban lemérik, és csak utána hajthat be a MÉH-telepre. Vagyis otthon szortíroz, majd bepakol a kocsiba, a telep előtt kipakol, mér, majd ismét berakodik, és a hulladékudvar megfelelő konténere előtt ismét kipakol.

A Telex.hu beszámolója szerint múlt pénteken Győr környékén hosszú sorok alakultak ki a MÉH-telepek előtt, mert sokan még a régi rendszer szerint igyekeztek megszabadulni a hulladéktól.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG